100229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsavnak mezőgazdasági célokra alkalmas, szórható alakba való átvitelére
— 2 — 4- CaC03 +C02 + H2 0 ^ Ca'HCO,) 5. Tm Na„ CaSO, Tm Can -f Nas SOt 6. Tm Na„ +4 Ca(HC03 )2 Tm Can + nNaHCOs E két egyenlet-csoportot összehasonlítva, 5 rögtön szembetűnik, hogy a szabad szulí'átion nagyobb hatást fejt ki, mint a gipszben a kalciumhoz kötött szulfátion. Ez a magyarázata annak, hogy a kénsavval dolgozva, sokkal kevesebb szulfátionra 10 van szükség ugyanazon szikes talaj megjavítására, mint a gipszben levő szulfátionból. Így azután, ha a szulfátiont a gipszben olcsóbban is szerezhetjük be, mint a kénsavban, mégis a kénsavval való 15 javítás olcsóbb a gipsszel való javításnál. Eddigi tapasztalatok szerint előfordult, hogy VÖ rész ekvivalens kénsavval akkora hatást értünk el, mint a gipszben lekötött szulfátion egy részével. Ez abból magya-20 rázható, hogy a fenti reakciók csak a végső állapotot tüntetik fel, már pedig ismeretes, hogy pl. Na2 C03 + H2 S04 7--NaHCOg r Xa H S04 már magában is savanyú 3Na2 COs + A12 (S04 )3 3H.0 reakciót ad és további Na2 C03 megköté- 55 sére alkalmas a következő egyenlet értelmében: Xas COs +2NaHS04 2NaHC03 + Na„SOi Továbbá az is tény, hogy a szabad kénsav a talajoldat hidrogén ionkoncentráció- 60 ját egyszerre jelentékeny mértékben növeli, amely körülmény szintén hozzájárulhat a talaj kolloiddiszperziójának csökkentéséhez. Az alumínium- és vasszulfát esetén a 65 helyzet az, hogy a megfelelő hidroxidok és szabad széndioxid képződik, mely utóbbi a szulfátionnal karöltve legalább kétannyi calciumiont visz oldatba, mint amennyit az egyenértékű gipsz tartalmaz. 70 Aluminiumszulfát esetében ugyanis a fenti reakciók ekként alakulnak: 2 3Na,SOá + 2A1(0H)S + 3C02 25 3CaC03 + A12 (S04 + 3Ha O BCaSO, + 2A1(0H); J + 3C02 A további rakciók a kénsav esetében felsoroltakkal megegyeznek. Hasonló reakció egyenletek állíthatók fel a vasszulfátra nézve, azzal a különbséggel, hogy 30 ott ugyan átmenetileg vaskarbonát képződik, mely a levegő oxigénjének a hatására ferrikarbonáttá, végeredményben pedig ferrihidroxiddá alakul. Az alumínium- és vasszulfát azonban 35 olyan drága anyagok, hogy ezek a szikesek javítására figyelembe nem vehetők. Ámde alumínium- és vastartalmú földnemeket kénsavval át lehet úgy alakítani, hogy azokban alumínium- ill. vasszulfátok ke-40 letkezzenek. Idevonatkozó kísérleteinkből azonban kitűnt az, hogy ha annyi kénsavat alkalmazunk, hogy az összes alumínium, illetve vas szulfáttá alakuljon át, akkor folyékony massza keletkezik, mely 45 költséges és nehézkes szárítást igényelne, hogy szórható anyaggá alakuljon át. Ha viszont csak annyi kénsavat alkalmazunk, hogy ne kapjunk íolyós masszát, akkor I. 50 Összes S04 -tartalom . . . 53°/0 Ca-hoz kötött SCK-tartalom 32 » kevés az anyagban a szulfátion és sok a 75 ballasztanyag. A találmány értelmében már most oly célból, hogy lehetőleg hatásos anyagot szárítás elkerülésével állíthassunk elő, kénsav mellett annyi szénsavas meszet adunk még az anyaghoz, 80 hogy a képződő gipsz az anyagot vízlekötés következtében szórható állapotba hozza. Ha azonban a nyersanyag maga Lartalmaz elegendő mészkarbonátot, akkor a külön mészadagolás nem szükséges. 85 Ugyanezt a célt azonban égetett gipsz hozzáadásával is elérhetjük, úgyhogy a gyártás kivitele esetén mindenkor a nyersanyagok ára lesz a döntő arra nézve, hogy nz eljárásnak melyik foganatosítási mód- 90 jához folyamodunk. Ilyen módon sikerült egy dunántúli vörösföldből szárítás elkerülésével olyan szórható termékeket előállítáni, melyek összes szulfátiontartalma és kalciumhoz 95 kötött szulfátiontartalma a következő értékek között változott: II. 47.5% 21.0 » III. 43.5% 12.3 » IV. 40.5% 5.5 » 1(
