100229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kénsavnak mezőgazdasági célokra alkalmas, szórható alakba való átvitelére
— 3 — Vörösföldből, kénsavból és égetett gipszből pedig a következő összetételű szulfátokat kaptuk: I. II. III. 60 Összes S04 -tartalom . . . 56.5°/0 51.5%, 43.5°/o 5 Ca-hoz kötött S04 -tartalom 18.0» 12.2 » 5.8» Látni való ezekből, hogy ezzel az eljárással különböző mennyiségű szulfátokat tartalmazó, szórható anyagokhoz jutunk, melyek a talajigényeknek megfelelőleg bi-10 zonyos válogatást engednek meg. Fontos azonban az, hogy 40%-nál több szulfátion bevitelétől kezdődőleg rohamosan nő a Cahoz kötött szulfátion, ami azután a gipsz áralakulásához mérten bizonyos gyakorló lati határt szab annak, mennyire koncentrálhatjuk az ilyenformán megszilárdított szulfátiont. Ezért megkíséreltük a szulfátiont akként szaporítani, hogy a fenti nyers anyagot S03 -gáz hatásának tettük 20 ki. Ez esetben sikerült olyan termékeket kapnunk, melyek közel 50% SOí-iont tartalmaztak és ebből kalciumhoz kötött szulfátion (CaS04 ) egyáltalán nem volt. Megjegyzendő, hogy a kontakt eljárású kén-25 savgyártásnál ez a SOs -gáz magától adódik és a kénsav, ül. szulfát mindjárt magában a nyersanyagban képződik. A készítés sikeréhez azonban gondoskodni kell, hogy a nyers bauxit elegendő nedvessé-30 get tartalmazzon, mert teljesen száraz bauxit és S03 -gáz között a reakció nem megy végbe. Természetes, hogy oleumot is használhatunk, amely koncentrált kénsav mellett SO; r ot is tartalmaz. 35 A találmány szerint azokat a tapasztalatokat, melyeket az Északamerikai Egyesült Államokban végzett kísérletekkel szereztek, hogy t. i. a kénpor a talajban kénsavvá oxidálódik és ha lassabban is, de 40 végeredményben éppen olyan jól érvényesül a szikes talajok megjavításakor, mint a szabad kénsav; szintén felhasználhatjuk a fentebb ismertetett szulfátionhordozó további javítására. Ha ugyanis kénport, 45 vagy szabad ként tartalmazó egyéb anyagot, vagy földnemet keverünk a fenti anyagokhoz, az anyag latens szulfátiontartalmát lényegesen növelhetjük anélkül, hogy szórhatóságából A^eszítene. így pl. 50 sikerült olyan keveréket előállítani vöröslőidből, kénsavból és kénl'öldből, melynek összes szulfátiontartalma 41.0%, kalciumhoz kötött SOí-tartalma 7%, a hozzákevert kénnek megfelelő latens szulfátiontartalma 55 pedig 54%-nak felel meg, vagyis az egész anyag aktív és latens S04 -iontartalma 95%-nalc felelt meg, vagyis már elérte a koncentrált kénsavnak a. szulfátiontartalmát. Ámde a kénföld magában is képes a 65 koncentrált kénsavat szórható állapotba hozni. Ilyen módon egy kénföldből kénsavval pl. olyan szórható anyagot kaptunk, minden szárítás nélkül, mely 25% aktiv szulfátiont és 134% latens szulfátiont (48% 70 ként) tartalmazott, vagyis ennek súlyegységében kereken 1'A-szer annyi a hatóanyag, mint a koncentrált kénsavban. A találmány szerinti eljárással nehezen oldható növényi tápanyagokat, pl. foszfor- 75 savat, káliumot tartalmazó anyagokat, vagy organikus hulladékanyagokat is tárhatunk fel és használhatunk fel felszívó anyag gyanánt. így pl. a székesfővárosi szemétkomposzttal sikerült olyan kiszór- 80 ható anyagot kapnom, minden szárítás nélkül, mely 27% aktiv szulfátiont és 45.5% latens szulfátiont és e mellett még számottevő szerves nitrogént, vízben oldható foszforsavat és káliumot is tartalmaz, ami 85 a szikesek feljavítása szempontjából szintén igen értékes lehet. Ennek az utóbbinak és a hasonló szerves anyagot tartalmazó készítményeknek a szikesek megjavítása szempontjából 90 még az a különös előnye, hogy a szerves anyagban szegény leiszapolt szikes tófenekek megjavítására is alkalmas. Természetesen a fent példaként említett komposztföld helyett más hasonló természetű szer- 95 ves anyag is használható, amennyiben a szulfátion fent jellemzett megszilárdítására szükséges fizikai és chemiai hatásokat kifejteni képes. Mindezekből a példákból tehát kitűnik, 100 hogy a találmány lényege abban áll, hogy a kénsavat, vagyis a szabad folyékony vagy gázalakú halmazállapotú szulfátiont olyan földes, vagy szerves anyagokkal keverjük, melyek részben fizikailag, részben 105 kémiailag a szulfátionokat megkötik és szilárd szórható állapotba viszik, anélkül, hogy a szulfátionok hatóképessége a gipszben levő szulfátionok hatóképességére szállna le, sőt az eljárásnak egyik módo- no zata lehetővé teszi, hogy kb. 95—150% aktiv és latens szulfátionnak megfelelő hatású igen értékes szikjavító anyagot készíthessünk egyszerű keverés útján.
