100167. lajstromszámú szabadalom • Tartó- és vezetőszerkezet teljesen kihúzható fiókokra, főképen kartotékfiókokra

lyozza, magasabb helyzetbe pedig a szerkezet és főkép a szerkezeten nyugvó fiók súlya folytán nem. juthat. A helytálló (b) forgáscsapokat előnyösen a fiókszekrény 5 belső falához, az (f, f") csuklórudakat pedig a fiók oldal falaihoz erősítjük. A (h) vezetőgörgőket ugyancsak a szekrényoldalfalhoz és pedig, a szekrényhomlokfalhoz lehető közel erősítjük. Ha, tehát az 10 (f, f") csuklórudat mellső (f) helyzetébe előrehúz,zuk, úgy a többi csuklórudak a pontozottan feltüntetett (c', d', e') helyzetekbe lengenek ki. A (f, f") rúd tehát egyenesben, saját meghosszabbításának irá-15 nyá.ban, tág határok között, előre húzható, mímeliett előrehúzott helyzetében is igen nagy ia teherbírása, mivel ekkor a fiók teljes súlya a (li) görgőkön nyugszik; az (f, f") rúdnak a (h) görgő körüli elfordulá-20 sá.t, vagyis a vízszintesből való kitérését az összes csuklórudak, éppen az egyenközény törvényeinél fogva, feltétlenül megakadályozzák. E csuklórendszer tehát a fiókot kihúzott helyzetében szilárdan és 25 megbízhatóan tartja. Azonkívül e csuklórúdrendszernek önsúrlódása csak igen csekély, miértis a fiók igen könnyen kihúzható ós betolható. A 2. ábra szerinti megoldás az 1. ábra 30 szerinti megoldástól csakis abban különbözik, hogy míg az első esetben a (c, e, d) csuklórudaknak közös (i) csuklópontjuk van, addig a második esetben a (c, d) csuklórudaknak és a. (d, e) csuklórudaknak 35 külön, egymáshoz képest vízszintesen eltolt (i, i), 511. (i', i') csuklópontjaik vanni'k. Az (i, i'( csuklópontok egymástóli távolságát tetszőlegesre vehetjük. E megoldásnak előnye, hogy a helytálló (b) 40 lengőcsapokat, ill. forgáscsapokat, a (h) támaszgörgőhöz képest, ill. .a két összekapcsolt egyeliközénynek egymástóli vízszintes távolságát tetszőlegesre vehetjük és ilykép a mindenkori viszonyokhoz job-45 ban alkalmazkodhatunk. Az 1. és 2. ábra szerinti megoldásnak van egy úgynevezett holtponti helyzete, melyben a (c, e) csuklórudak függélyesek. E helyzeten való áthaladáskor bizonyos 50 ugrásszerű mozgást észlelhetünk, mely ugyan a fióknak jó vezetését nem zavarja, mégis a fiók kezelőjében esetleg kellemetlen érzéseket okozhat. A 3. ábra szerinti megoldásnál e hátrány kiküszöbölésére 55 nem egyenközényeket, hanem ezektől csekély mértékben eltérő idomokat, előnyösen egyenszárú trapézt alkalmazunk. A 3. ábra szerinti középállásban, az eddigi holtpontban tehát a (c, e) csuklórudak nem függélyesek, egymással nem párliuza- 60 mosak, hanem kis szög alatt szétha-jlanak. E helyzetben pl. mindkét (c, c, d), ill. (e. e, d, f) csuklónégyszög egyenszárútrapézala-kú és az egyik négyszög (e, e) szárai felfelé összehajtanak, a másik csukló- 65 négyszög (c, c) szárai pedig szétágaznak. E megoldásnál az (í") csuklórúdnak a (h) görgőre támaszkodó része mindig vízszintesen mozog, ellenben a rúd kényszerpályán mozog, mely a vízszintestől, ill. 70 egyenestől kis mértékben elhajlik. Ha trapéz helyett általános négyszöget alkalmazunk olykép, hogy a két összekapcsolt csuklónégyszög az (í") rúdra ellentétes hatással van, úgy helyes méretezéssel el- 75 érhetjük, hogy az (f") csuklórúd, gyakorlati értelemben, állandóan vízszintesen mozog. Ily esetben a szerkezetnek holtponti állása nincs. A 4. ábra szerinti megoldás az, eddigiek- S0 tői abban különbözik, hogy a helytálló, lengési (b, b) csapok és az (f) csuklórúd viszonylagos helyzete a (h) vezetőgörgőhöz képest más. A 4. ábra szerinti megoldás az 1. ábra szerintiből azáltal követ- 85 kezik, ha az 1. ábra szerinti megoldást 180'-kai átfordítjuk, azután pedig az (f") rudat a (h) vezetőgörgővel ismét alulról támasztjuk meg. A 4. ábrán a csukló-rúdrendszert jobbra kilengett (c\ cl', e') hely- 90 zetében, valamint balra kilengett (c", d". e") helyzetében is láthatjuk. A két megoldás közötti, gyakorlati eltérés abban mutatkozik, hogy míg az első megoldásnál az (f") csuklórúd a fiók felsőrészéhez csat- 95 lakozik, addig a 4. ábra szerinti megoldásnál e csuklórúd a fiók alsó részéhez kapcsolódik. Az 5—6. ábrák szerinti megoldás az eddigiektől abban különbözik, hogy a (li) 100 görgő hiányzik és hogy helyette a két csuklós egyenközény közé (1) csuklórudat iktatunk, melynek hatására az (f, f") csuklórúd, gyakorlati értelemben, állandóan ugyanazon vízszintesben mozog 105 vagyis saját vonalában tolódik el. E célból az első (c, d, c) egyenközény egyik (eV rúdjának (j) meghosszabbítása van, melyhez az (1) csuklórúd egyik vége kapcsolódik, míg" e csuklórúdnak másik vége a má- 110 sik (d, e, f, e) egyenközény megfelelő (e) csuklórúdjának közbeeső (k) pontjához van csuklózva. Ha az (1) csuklórúdnak hosszát, a (j) kar hosszát, valamint a (10 csuklópont helyét helyesen választjuk 115 meg, akkor az (f") rúd, gyakorlati értelemben pontosan ugyanazon egyenesben fog mozogni.