100167. lajstromszámú szabadalom • Tartó- és vezetőszerkezet teljesen kihúzható fiókokra, főképen kartotékfiókokra

— 3 — A 6. ábra szerinti megoldás az 5. ábra szerintitől csakis abban különbözik, hogy a két (c, d, c), ill. (e, d, e) egyenközényt az (i, i') csuklópontok kettéválasztása ál-5 tal, hasonlóképpen, mint a 2. ábránál, egy­máshoz képest, vízszintes irányban eltol­tuk. Egyébként ugyanúgy működik, mint az 5. ábra szerinti megoldás. Az 5—6. áb­rák szerinti megoldásokat, a 4. ábra sze­lj rinti megoldáshoz hasonlóan, 180°-kai el­fordított helyzetben is alkalmazhatjuk. Az (1) csuklórudat az (e, c) rudaknak az (e, c) rudaknak (x) rés és ebben mozgó (y) csappal kapcsolódó (j, j) karnyúlvá-i nyai is helyettesíthetik (7. ábra). Az eddigi megoldások csakis oly fiókok­nál alkalmazhatók, melyek magasságuk­hoz viszonyítva nem túl hosszúak. Arány­lag hosszú és alacsony fiókok esetén az ) egyenközények számát, a 8-—10. ábrákon látható módon megszaporítjuk. Ez esetek­ben tehát az első, a helytálló (b) lengési pontokhoz csatlakozó (c, d, c) egyenközény és s, fiókhoz csatlakozó (m, n, m, f) egyen­j közények közé a (d, e, f, e) egyenközényt iktatjuk. Az (m, n, m, f) egyenközény (n) csuklórúdjának (p) meghosszabbítását és esetleg valamelyik közbülső (f) csukló­rudat is a (h) görgővel vízszintesen vezet­) jük. A csatlakozó egyenközényeket, ki­húzott fiók mellett, a pontozottan feltün­tetett (c', d\ e'), stb. helyzet szemlélteti. A 9. ábra szerinti megoldást a 8. ábra szerinti megoldásnak 180°-kai való elfor­> dításával nyerjük, míg a 10. ábra szerinti megoldásnál az egyenközényeket az (i, i') csuklópontok szétválasztásával, egymás­hoz képest vízszintesen széttoltuk és ez­által a szerkezeti hosszt még jobban meg­) hosszabbítottuk. A 11. ábra szerinti megoldásnál a helyt­álló (b, b) lengési csapok nem vízszintes, hanem függélyes vonal mentén, egymás fölött helyezkednek el. E helytálló csa-i pökhoz a (c, c, d) egyenközény, utóbbihoz pedig a (d, e, f, e) egyenközény csatlako­zik. A második egyenközény függélyes (f) csuklórúdjához a fiókhoz kapcsolódó ós a (h) görgővel egyenesben vezetett (f") ) rúd mereven csatlakozik. A betolt fiók mellett a csuklórudak a pontozottan raj­zolt (c', d\ e', f') helyzetben vannak. A 7—11. ábrák szerinti megoldásoknál az első és utolsó egyenközény közé nem-i csalk egy, hanem több egyenközényt is ik­tathatunk. Oly célból, hogy a fiók jobboldalán és baloldalán lévő egyenközények egybe­vágóan mozogjanak és hogy a fiók el ne ferdülhessen, a jobb- és baloldali csukló- 60 rúdrendszereket kényszermozgással kap­csoljuk össze. A 12. ábránál a jobb- és bal­oldali csuklórúdrendszereket külön (s) tengely kapcsolja össze, elegendő azonban, ha az (f, f") csuklórudakat, a 13. ábrán 65 látható módon, az (s", s') összekötőrészek­kel, merev keretté egyesítjük, melynek két hosszoldalán a (h) görgőkön futó, ki­ugró (u) sínek vannak. Az iratokat vagy e keretbe ragaszthatjuk, vagy pedig e ke- 70 retbe illeszthetjük a (v) fiókot, melynek felső (v') hosszszélei visszahajolnak és a keret felső szélébe kapcsolódnak (14. ábra). A 15. ábra szerinti megoldás a 4. ábra szerinti megoldást távlatilag, a (v) 75 fiókkal kapcsolatban szemlélteti. A keretté merevített (f) csuklórudakat a fiókhoz tet­szőleges módon, előnyösen oldhatóan kap­csolhatjuk. A (h) vezetőgörgőket a szek­rónyfalhoz erősítjük. 80 Egyenközények helyett bármely más csuklórúdrendszert, így pl. nürnbergi­ollót is alkalmazhatunk; az egyenközé­nyekből álló csuklórúdrendszer azonban előnyösebb, mivel egyszerűbb. A leírt szer- 85 kezetek ugyanis, célszerűen, mindkét irányban nyílnak [lásd pl. a 14. ábrán a (c', d', e') és (c", d", e") helyzeteket] és ható távolságuk kétszeres. A (d) csuklórudak az egyenközények 90 párhuzamos (e, e) csuklórúdjaihoz nem­csak az (i, i) csuklópontokban, hanem bármely más helyen is csuklózhatók. Szabadalmi igények: 1. Tartó- és vezetőkészülék, teljesen ki- 95 húzható fiókokra, főkép kartotékfió­kokra, melyet egyfelől a fiókszekróny­falhoz, másfelől pedig a fiókokhoz kap­csolódó és a fiókot egyenesben vagy kényszerpályán vezető csuklórúdrend- ioo szer jellemez. 2. Az 1. igény szerinti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a csuklórúdszerkezetet két vagy több összekapcsolt csuklónégyszög alkotja. 105 3. Az 1—2. igény szerinti készülék kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a csuklórendszert két vagy több össze­kapcsolt egyenközény alkotja. 4. Az 1—2. igény szerinti készülék ki- 110 viteli alakja, melyet az jellemez, hogy a csuklórúdrendszert két összekap­csolt, egyenszárú trapézalakú csukló­négyszög alkotja. 5. Az 1—4. igény szerinti készülék kivi- 115 teli alakja, melyet az jellemez, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom