100141. lajstromszámú szabadalom • Villamos hívó és jelvevő készülék

mellékzárlat sorbakapcsolt induktanciából és kapacitásból áll és áramrezonanciával dolgozik. Ennélfogva a (10) cső anódköre szűrőkört képez, két (15, 6) és (16, 7) 5 szűrővel, melyeknek működését az alábbi bekezdésben tárgyaljuk részletesen. A (15, 6) szűrő a (4) csövet magábanfoglaló jelzőáramkörrel van összekötve és abba (mint az alábbiakból kitűnik) csak lénye-10 gükben jelzőfrekvenciájú áramokat enged át a (10) erősítő cső anódköréből, viszont a másik (16, 7) szűrő az (5) csövet magában foglaló áramkörrel van összekötve és ebbe más frekvenciájú (nem 15 jelzőfrekvenciájri) áramokat enged be. Ez utóbbi, a (7) transzformátor szekundér tekercséhez kötött áramkör az (5) cső anódkörébe kapcsolt (3) relével képezi a jelzéstgátló szerkezetét, mely a jelzőáramok 20 frekvenciájával bíró beszédrezgések érkezésekor a jelzőkészülék megszólalását meggátolja. A leírt jelvevőkészülék (11, 12) kapcsaival köthető a távbeszélő vonalhoz. A ve-25 zetékbe küldött jelzőáram a (6) transzformátor szekundertekercsében oly váltófeszültséget idéz elő, mely a (2) relét gerjeszti, úgyhogy az (1) jelzőkészülék áramköre a (17) kontaktusnál zárul, viszont a 30 (3) relé tétlen marad, mert a (16) mellékzárlat jelzőfrekvenciájii áramokra a (7) transzformátor primertekercsének rövidzárlatként hat. Más frekvenciájú áramok, például beszédáramok, a (7) transzformá-35 tor szekundertekercsében idéznek elő váltófeszültséget, mely a (3) relét gerjeszti, ez pedig a (18) kontaktust megszakítja és így meggátolja, hogy a jelzőkészüléket az átmenetileg előforduló oly 40 frekvenciájú beszédrezgések befolyásolják, melyek különben képesek volnának a jelzőkészüléket működtetni. A gátló szerkezetnek ez a működése azon alapszik, hogy a beszédáramok sohasem tiszta szi-45 nuszáramok és ha a (3) relé eléggé érzékeny, a gátlókészüléket minden beszédáram működtetni fogja akkor is, ha oly frekvenciája volna, mely a jelzőkészüléket is működtetheti. Ez az eredmény, a 50 leírt készüléktől függetlenül, a (3) relé oly kiképzése által is elérhető volna, mely mellett ez a relé horgonyát csak lassan ereszti el, tehát azokban a rövid időközökben, melyekben a jelzőáramnak megfelelő 55 frekvenciájú áram éri, horgonyát fogva tartja. Az említett két módszer természetesen kombinálható is. Ha a jelvevőt jelzőfrekvenciájú beszédrezgések akkor érik, mikor a (2, 3) relék még nyugalomban vannak, a (15) mellék- i zárlat rövidzárlatként fog működni, a (16) mellékzárlat pedig nagy ellenállásként hat. A gátlókészülék tehát működésbe jön és megszakítja a jelzőáramkör (18) kontaktusát, mielőtt a (2) relé horgonyát meghúzta. így tehát ebben az esetben sem jöhet létre hamis jelzés. Ez a hatás ugyanis a belépő hullámvonal elejének behatásán alapszik és úgy jelző-, mint beszédáramoknál bekövetkezik. Tartós jelzőáramok esetén a folyamat azonnal megfordul, mihelyt a (15) és (16) mellékzárlatokban stacioner rezgésállapot állott be, mikor is a (15) mellékzárlat nagy ellenállást, a (16) mellékzárlat pedig rövidzárlatot képez. Vagyis ekkor a legelőbb leírt állapot áll be. Ez az eredmény azáltal is elérhető, hogy a (2) relét késleltető relé gyanánt képezzük ki, úgyhogy horgonyát csak lassan húzza meg. A gátlókészülék fontos tulajdonsága tehát az, hogy gyorsan reagál és aránylag lassan tér vissza nyugalmi állapotába. A (2, 3) relék lassítása némi hátrányt vonhat maga után. E hátrányok a 2. ábrán feltüntetett kapcsolással kiküszöböltetnek. Itt az (1) jelzőkészülék áramkörét csak egy (19) relé vezérli, mely & (20) elektroncső anódkörébe van kapcsolva. E cső rácsköre (21) ellenállást tartalmaz, mellyel (22) kondenzátor van parallelkapcsolva. Ezenkívül a rácsáramkörben van két (23) és (24) telep, melyek oly értékű negatív rácspotenciált létesítenek, mely mellett az anódáram normálisan, vagyis a vevőkészülék tétlen állapotában, gyakorlatilag véve nulla. A (6, 7) transzformátorok mindegyikének szekunder áramkörébe (27), illetve (28) ellenállással egy-egy (25), illetve (26) villanólámpa van beiktatva. Villanólámpák helyett más hasonló kisütőpálya is használható. A (6) transzformátor szekundertekercsének egyik vége a (25) villanólámpán és (27) ellenálláson át a (20) cső rácsával, másik vége pedig a (23) telep pozitív sarkával van összekötve. A (7) transzformátor szekundertekercsének egyik vége a (26) villanólámpán és (28) ellenálláson át a (20) cső rácsával, másik vége pedig a (29) telep negatív sarkával van összekötve. E telepek feszültsége magában véve nem elegendő a lámpák kisiitésére és e lámpák normálisan mint a transzformátorok szekunderköreinek megszakításai működnek. A jelző- és