100141. lajstromszámú szabadalom • Villamos hívó és jelvevő készülék

— 175 — beszéd-áramok által a szekunderkörökben élőidézett feszültségek halmozódása folytán a lámpák felvillanhatnak és áramvezető utat képezhetnek. Ha a (25) lámpa 3 felvillan, akkor a (20) cső rácsát a (23) telep pozitív sarkával köti össze és a (22) kondenzátor felső fegyverzete pozitív töltést kap. Ha pedig a (26) lámpa villan fel, akkor a rácsot a (29) telep negatív sarká-D val köti össze és negatív töltést vezet a (22) kondenzátor felső fegyverzetéhez. Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a .jelzőáramok által a kondenzátor felső fegyverzete pozitív töltést nyer, tehát a 5 (20) cső rácspotenciálja pozitív értelemben növekszik és a csövön át áram fog átmenni, mely a (19) relét gerjesztve, az (1) jelzőkészülék áramkörét zárja. A jelzőáram megszűntével a (22) kondenzátor a 0 (21) ellenálláson át kisül és a cső normális állapotát visszanyeri. Ha a jelző frekvenciától eltérő frekvenciájú áramok, például beszédáramok jutnak a jelvevőbe, akkor a (7) transzformá-5 tor lép működésbe és a (26) villanólámpát felvillantja, mire a (2) kondenzátor felső lemeze a (29) telepről negatív töltést kap. A (20) csőben tehát ezután sem folyik anódáram. Ha azonban oly frekvenciájú 0 beszédáramok érkeznének a készülékbe, melyek a jelzőkészüléket működésbe hozhatnák, akkor a (25) lámpa lépne működésbe és a (22) kondenzátor felső fegyverzete pozitív töltést kapna. Kitűnt ;5 azonban, hogy beszéd közben a negatív töltés marad uralkodó, főleg azért, mert a (2) kondenzátor aránylag lassan sül ki a (21) ellenálláson át és ennek folytán a negatív töltés, a jelzőfrekvenciától eltérő ,0 frekvenciák ismételt túlsúlyrajutásáig, megmarad. Ez esetben tehát a (22) kondenzátor és a (26, 28, 29) áramkör gátolja az (1) jelzőkészülék áramkörének zárását, mert a kondenzátor a jelzőfrekvenciától ,5 eltérő rezgések érkeztével oly töltést kap, mely az esetleg egyidejűleg érkező, jelzőfrekvenciájú rezgések hatását neutralizálja. A (22) kondenzátort célszerű oly kapacitással ellátni,, hogy feltöltésére >0 csekély energia legyen szükséges, a (21) ellenállás pedig úgy méretezendő, hogy a kondenzátorkisülést a készülék megbízható működéséhez szükséges mértékben késleltesse. A hullám elejének hatása e >5 kapcsolás mellett ugyanaz, mint az 1. ábra szerinti kapcsolás esetében. Ha tehát hullámcsoport érkezik a készülékbe, a gátlószerkezet gyorsabban lép működésbe, mint a jelzőáramkör. A jelzőáramkör késleltetése a (25) lámpával sorbakapcsolt 60 pótellenállás hozzáadásával fokozható. A 2. ábra szerinti elrendezésnek különös előnye az is, hogy nagyon csekély energiájú zavaró áramok a jelvevőt nem érik, mert nem képesek a vilLanólámpá- 65 kat felgyújtani. A 3. ábrán feltüntetett kivitelben a (6) transzformátor szekunderkörében létesített váltófeszültség közvetlenül a (20) cső rácsára hat. A (6) transzformátor szekun- 70 dertekercse a rács és a (22) kondenzátor között fekszik és ebbe az áramkörbe nincs villanólámpa kapcsolva. Egyébként az elrendezés lényegében ugyanolyan, mint a 2. ábrán. A jelzőára- 75 mok által a (6) transzformátor szekundertekercsében előidézett váltóáramokat a (20) cső egyenirányítja és a (19) reléhez vezeti. A jelvevőt a beszédáramok épúgy gátolják, mint a 2. ábra szerinti elrende- 80 zésben. Ez esetben azonban (30) kondenzátort kell a (19) relével párhuzamba kapcsolni, továbbá a rács és a (23) telep pozitív sarka közé (31) villanólámpát kell iktatni. Ez a lámpa a rács előtt rövidzár- 85 latként működik azon esetben, ha a zárószerkezet nem volna elegendő a (6) transzformátorban bizonyos körülmények között felépő, nem kívánatos nagy feszültségek neutralizására. Ez az elrendezés oly 90 váltóáramú (19) relé használatát teszi lehetővé, mely modulált jelzőáram modulált frekvenciájára van hangolva, például másodpercenként (16) vagy (25) periódusú frekvenciával modulált, 500 periódusú 95 rezgésekből álló jelzőáramba. Ennél az elrendezésnél azonban elmarad a kondenzátortöltés késleltető hatása. A leírt gátlószerkezet úgy is kiképezhető, hogy a (10) cső rácsára gyakorolt 100 hatása folyamán az érkező áramokat elfojtsa. Ekkor azonban a szerkezet természetesen lényegesen kevésbbé hatékony, mert ekkor a gátlóáramok maguk is fojtást szenvednek. 105 E találmány természetesen nemcsak oly távbeszélő berendezéseknél használható, melyeknél a jelzések vezetéken át küldetnek, hanem alkalmazható dróttalan rendszerekhez is. A jelzőáramok mindkét eset- 110 ben akár egy hordozó hullám közvetítésével, akár anélkül is továbbíthatók. Természetesen ,a találmány táviró berendezéseknél is értékesíthető.