100133. lajstromszámú szabadalom • Vészfékberendezés automobilokra

Megjelent 1930. évi junius hó 16-ári. MAGYAR KiEÁLYI SZABADALMI BIKÓSiö SZABADALMI LEÍRÁS 100133. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Vészfékberendezés automobilokra. Czitó Ferenc szig-. állatorvos Budapest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 31-ike. A csatolt rajz, példaképpen, a talál­mány egy megvalósítási alakját, vázlato­san tünteti fel. Az I. és II. ábra a gépjármű hátulsó, bal j kerekének belső nézetét, a vészfékkel áb­rázolja és pedig az I. ábra működésen kí­vül, a II. ábra működés közben, két kü­lönböző helyzetben. A III. és IV. ábra a gépjárművet hátulról, ) a találmány szerinti vészfékkel, működé­sen kívül (III. ábra), illetve működés köz­ben (IV. ábra) szemlélteti. Az V. ábra a kombinált vészfékkar elren­dezést, a > VI. ábra pedig a vészfék távlati képét szemlélteti. A vészfékszerkezet két egyenlő nagy­ságú, formált, a jármű típusának meg­felelően méretezett (3) vészféktestből áll, ) melyek görgős csapágyakon, a jármű há­tulsó tengelyére a (11) differenciálműtől jobbra és balra, a kerékfékek (12) dobjai mellé vannak szerelve. A vészféktestek egységes mozgásának biztosítására a (2) i merevítőrúd szolgál, mely utóbbi, az (1) vonórúd útján, a (9) csúszópofával áll összeköttetésben. Az (1) vonórúd villás kiképzésű. Az (1) vonórúd ós a (9) csúszó­pofa közé iktatott, jobb- és balmenetű (21) i feszítőcsavar a vészfékszerkezet minden­kori beállítását teszi lehetővé. Az (5) kézifékkar a (19) ütközőpecekkel bíró (4) csúszó- és forgóhüvellyel áll szi­lárd összeköttetésben. A (6) fékkar-i kulissza a (8) beállítófogazattal és közé­pen, a fékkar vezetése céljából, a (7) elvá­lasztó sövénnyel bír. A (3) vészféktest fékezőfelületén (13) nagy- és (14) kisköröm van (kizárólag nagy sár vagy hó esetére), a (15) rész apró fogazattal van ellátva, míg a (16) rész sima, korcsolyaélszerűen van kiké­pezve. A vészféktest felerősítése a vele egybeépített, fel- és leszerelés céljából szétnyitható (18) hüvellyel történik. A 45 hüvelyek rögzítésére a (20) csavarok szol­gálnak. A vészfék működése. Minden olyan esetben, midőn akár a gépkocsi száguldása közben felbukkanó 50 akadály, akár pedig esetleges gumidefekt következtében a gépkocsit hirtelen kell megállítani s ezt, akár az úttest síkossága, lejtőssége, akár pedig egyéb körülmény, süppedő sár, jégréteg, stb. folytán, a nor- 55 malis láb- és kézifékkel, a gépkocsi fel­borulása vagy megcsúszásának veszélye nélkül, elérni nem lehet, a vészfék műkö­désbe helyezendő. Ez lényegében dörzsfék, mely a hátulsó tengelyre van szerelve s 60 ha alkalmas módon, a meglevő kézifék­kar segélyével akcióba állítjuk, a jármű mozgási irányával ellenkező értelemben fejti ki fékező hatását anélkül, hogy a jármű stabilitása a legcsekélyebb mérték 65 ben veszélyeztetve volna. Ez a fékező fe­lületek különleges kiképzése folytán, úgy jeges, mint síkos vagy sáros úton egy­aránt elérhető. Vészfékezés esetén a gépkocsivezető 70 egyik lábával a tengelykapcsolót (kup­lung) oldja meg, másik lábával a lábfé­ket működteti, egyidejűleg pedig jobb vagy balkezével, aszerint hogy az (5) kézi­fékkar melyik oldalon nyer elhelyezést, a 75 fékkart, a rögzítő emeltyű megnyomásá­val, a rendes kézifékezés állapotának meg­felelő fogazatból felszabadítja és a kocsi tengelyére merőleges irányban, magafelé, v

Next

/
Oldalképek
Tartalom