100020. lajstromszámú szabadalom • Rudazat nélküli tolattyús vezérmű gőzgépekhez, szabályozható töltéssel és kompresszióval

- 5 — és ugyanakkor az (r4) vezetéken át az (e5) ütköződugattyú másik végére jut a gőz, mimellett az (f) reverzálótérből a gőz az (n) vezetéken át, a (t-2) irányváltaztatótolattyú, (r8) rés és (tl) elosztótolattyú elhagyása után az (rlO) kipuffogónyíláshoz jut. A (dl, d2) tolattyú ezután baloldali véghelyzetébe jut és a legközelebbi munka-i periódus a fent leírt módon, de az, (sl) töltési szelep működése fo'lytán jön létre. Mindenekelőtt az (e5) ütköződugattyút az (r4) vezetéken hozzávezetett gőz nyomása által baloldal véghelyzetében belyben-i tartjuk, úgyhogy ezen ütköződugattyú az (e4) segéddugattyú számára ütközőt képez, ha az (sl) töltési szelepből az (m) vezetéken át a gőzt az (fl) reverzálótérbe vezettük, hogy az (el) diferenciáldugattyú gőz ) alá juttatása által a tolattyú baloldali szélső állásából jobbra, gőzeizárási helyzetébe vezetessék. Az (e5) ütköződugattyú tehát az (e4) segéddugattyúval kapcsolatban a tolattyúnak a fent leírt mozg'ás> sal teljesen analóg jobbról balfelé történő mozgásánál is, melynél a tolattyú az 1. ábrán feltüntetett helyzetébe jut, biztosítja a gőzeizárási helyzet pontos betartását. ) Az 1. ábra az (n) és (nl) vezetékekkel kapcsolatban még az önműködő (pl) és (p2) szelepeket is tünteti fel, melyek a (ql) és (q2) vezetékek útján az (a3) és (a4) gőzbebocsátóiiyílásokkal, illetőleg ezeknek a 5 tolattyúházon lévő kapcsolataikkal vannak összekötve; ezen szelepek csak a munkahengerben, vagy a munkahengerhez közvetlenül csatlakozó tolattyú terekben fellépő túlnyomások esetén lépnek 0 működésbe, amit pl. a munkahengerben lecsapódott víz, vagy túlságos kompresszió hozhat létre. Ez esetben a megfelelő (pl) vagy (p2) szelep kinyílik és a túlnyomás az (f) vagy (f'3) reverzálótéi* felé levezet-5 tetik. Ezen szelepeknek kettős szeleyiiléso van, úgyhogy a szeleptányér a (ql), illetve (q2) vezeték nyitásánál az (n), illetőleg (nl) vezetéket az (r) tolattyútoktól elzárja. 0 A fentiekből már most közvetlenül következik, hogy az (sl) és (s2) töltési szelepeket nyitó (y) bütykös tárcsák beállítása által, vagyis azoknak a (w) tengelyen való elmozdítása által a munkahenger >5 töltésének pontos szabályozása érhető el. A kényszermozgásúlag meghajtott (tl) elosztótolattyú, mely kisméretű túlfedésekkel készült, valamint az irányváltoztató tolattyú, mely a vezérlővezetékek felcserélése által a gép forgásértelmét ha- 60 tározza meg, természetesen a szerkesztés folyamán más alkatrészekkel is helyettesíthető. Amint az az 1. és 2. ábrából látható, a. differenciáldugattyúkat, melyek a tolat-y- 65 tyúrúdon a (dl) és (d2) tolattyúrészekkel szilárdan vannak összekötve, lényegesen kisebb átmérővel szerkeszthetjük, mint ezen (dl) és (d2) alkatrészeket. Ezen dugattyúk nagysága a gép legnagyobb se- 70 bességétől és a rendelkezésre álló gőz nyomásától iügg. Az (tl) és (12) reverzálóterek töltésének megfelelő választása által lehetővé válik ugyanazon reverzáló dugattyúpár különböző maximális sebességeknél 75 való felhasználása és a tolattyú munkafolyamatának nagyon finom szabályozásának az elérése. Mivel a tolattyú tömegerőit úgy a végső, mint az elzárási helyzetben gőz- 80 j;\ mák veszik fel, mit a vezérlőcsatornák megfelelő, az ábrák szerinti elrendezése által érünk el, a vezérmű csendes működése az összes sebességi és üzemi viszonyok mellett könnyen elérhető. 85 A vezérmű bizonyos egyszerűsítése a vezérlőgőz vezetésére és kapcsolására vonatkozóan azáltal érhető el, hogy az (sl) és (s2) töltési szelepeket a (V) friss gőzszeleppel állandóan összeköttetésben tart- 90 juk, vagyis a gőzt nem a (tl) és (t-2) elosztási, illetőleg irányváltoztató tolatytyún vezetjük át. Ez az elrendezés egyrészt olcsóbb kivitelt tesz lehetővé, másrészt a segédberendezés működésmódja 95 két okból kifolyólag gazdaságosabbá válik. A szelepek fölötti teret nem kell úgy, mint az 1. ábra szerinti berendezésnél, minden egyes munkafolyamat alkalmával friss gőzzel megtölteni, miáltal a vezérlő- 100 gőz mennyiségében megtakarítások érhetők el. Az (m) és (ml) vezetékekben, az (sl) és (s2) töltési szelepek elzárása után visszamaradó gőz, melynek térfogata is csekély, nem úgy, mint az az 1. és 2. áb- 105 rán látható, kipüffögés útján kárba vész, hanem közvetlenül a tolattyú véghelyzetének elérése után a megfelelő (fl), illetőleg (f2) reverzálótérbe lép. Az ezen reverzálóterekben visszamaradt, kipüffögési 110 nyomással bíró maradék gőzmennyiséggel keveredés áll elő, mimellett egyidejűleg a tolattyú mozgását befolyásoló lökhárítás keletkezik. A töltési szelepek vezérlése a töltés sza- 115 bályozása céljából oly meghajtást igényel, mely a gőzgép forgattyújához 180°