100020. lajstromszámú szabadalom • Rudazat nélküli tolattyús vezérmű gőzgépekhez, szabályozható töltéssel és kompresszióval

- 5 — és ugyanakkor az (r4) vezetéken át az (e5) ütköződugattyú másik végére jut a gőz, mimellett az (f) reverzálótérből a gőz az (n) vezetéken át, a (t-2) irányváltaztató­tolattyú, (r8) rés és (tl) elosztótolattyú elhagyása után az (rlO) kipuffogónyílás­hoz jut. A (dl, d2) tolattyú ezután baloldali véghelyzetébe jut és a legközelebbi munka-i periódus a fent leírt módon, de az, (sl) töltési szelep működése fo'lytán jön létre. Mindenekelőtt az (e5) ütköződugattyút az (r4) vezetéken hozzávezetett gőz nyomása által baloldal véghelyzetében belyben-i tartjuk, úgyhogy ezen ütköződugattyú az (e4) segéddugattyú számára ütközőt képez, ha az (sl) töltési szelepből az (m) vezeté­ken át a gőzt az (fl) reverzálótérbe vezet­tük, hogy az (el) diferenciáldugattyú gőz ) alá juttatása által a tolattyú baloldali szélső állásából jobbra, gőzeizárási helyze­tébe vezetessék. Az (e5) ütköződugattyú tehát az (e4) segéddugattyúval kapcso­latban a tolattyúnak a fent leírt mozg'ás­> sal teljesen analóg jobbról balfelé történő mozgásánál is, melynél a tolattyú az 1. ábrán feltüntetett helyzetébe jut, bizto­sítja a gőzeizárási helyzet pontos betar­tását. ) Az 1. ábra az (n) és (nl) vezetékekkel kapcsolatban még az önműködő (pl) és (p2) szelepeket is tünteti fel, melyek a (ql) és (q2) vezetékek útján az (a3) és (a4) gőz­bebocsátóiiyílásokkal, illetőleg ezeknek a 5 tolattyúházon lévő kapcsolataikkal van­nak összekötve; ezen szelepek csak a munkahengerben, vagy a munkahenger­hez közvetlenül csatlakozó tolattyú terek­ben fellépő túlnyomások esetén lépnek 0 működésbe, amit pl. a munkahengerben lecsapódott víz, vagy túlságos kompresszió hozhat létre. Ez esetben a megfelelő (pl) vagy (p2) szelep kinyílik és a túlnyomás az (f) vagy (f'3) reverzálótéi* felé levezet-5 tetik. Ezen szelepeknek kettős szeleyiiléso van, úgyhogy a szeleptányér a (ql), illetve (q2) vezeték nyitásánál az (n), illetőleg (nl) vezetéket az (r) tolattyútoktól el­zárja. 0 A fentiekből már most közvetlenül kö­vetkezik, hogy az (sl) és (s2) töltési szele­peket nyitó (y) bütykös tárcsák beállí­tása által, vagyis azoknak a (w) tengelyen való elmozdítása által a munkahenger >5 töltésének pontos szabályozása érhető el. A kényszermozgásúlag meghajtott (tl) elosztótolattyú, mely kisméretű túlfedé­sekkel készült, valamint az irányváltoz­tató tolattyú, mely a vezérlővezetékek felcserélése által a gép forgásértelmét ha- 60 tározza meg, természetesen a szerkesztés folyamán más alkatrészekkel is helyettesít­hető. Amint az az 1. és 2. ábrából látható, a. differenciáldugattyúkat, melyek a tolat-y- 65 tyúrúdon a (dl) és (d2) tolattyúrészekkel szilárdan vannak összekötve, lényegesen kisebb átmérővel szerkeszthetjük, mint ezen (dl) és (d2) alkatrészeket. Ezen du­gattyúk nagysága a gép legnagyobb se- 70 bességétől és a rendelkezésre álló gőz nyo­másától iügg. Az (tl) és (12) reverzálóterek töltésének megfelelő választása által lehe­tővé válik ugyanazon reverzáló dugattyú­pár különböző maximális sebességeknél 75 való felhasználása és a tolattyú munka­folyamatának nagyon finom szabályozásá­nak az elérése. Mivel a tolattyú tömegerőit úgy a végső, mint az elzárási helyzetben gőz- 80 j;\ mák veszik fel, mit a vezérlőcsator­nák megfelelő, az ábrák szerinti elrende­zése által érünk el, a vezérmű csendes mű­ködése az összes sebességi és üzemi viszo­nyok mellett könnyen elérhető. 85 A vezérmű bizonyos egyszerűsítése a vezérlőgőz vezetésére és kapcsolására vo­natkozóan azáltal érhető el, hogy az (sl) és (s2) töltési szelepeket a (V) friss gőz­szeleppel állandóan összeköttetésben tart- 90 juk, vagyis a gőzt nem a (tl) és (t-2) el­osztási, illetőleg irányváltoztató tolaty­tyún vezetjük át. Ez az elrendezés egy­részt olcsóbb kivitelt tesz lehetővé, más­részt a segédberendezés működésmódja 95 két okból kifolyólag gazdaságosabbá vá­lik. A szelepek fölötti teret nem kell úgy, mint az 1. ábra szerinti berendezésnél, minden egyes munkafolyamat alkalmával friss gőzzel megtölteni, miáltal a vezérlő- 100 gőz mennyiségében megtakarítások érhe­tők el. Az (m) és (ml) vezetékekben, az (sl) és (s2) töltési szelepek elzárása után visszamaradó gőz, melynek térfogata is csekély, nem úgy, mint az az 1. és 2. áb- 105 rán látható, kipüffögés útján kárba vész, hanem közvetlenül a tolattyú véghelyze­tének elérése után a megfelelő (fl), illető­leg (f2) reverzálótérbe lép. Az ezen rever­zálóterekben visszamaradt, kipüffögési 110 nyomással bíró maradék gőzmennyiséggel keveredés áll elő, mimellett egyidejűleg a tolattyú mozgását befolyásoló lökhárítás keletkezik. A töltési szelepek vezérlése a töltés sza- 115 bályozása céljából oly meghajtást igé­nyel, mely a gőzgép forgattyújához 180°

Next

/
Oldalképek
Tartalom