100020. lajstromszámú szabadalom • Rudazat nélküli tolattyús vezérmű gőzgépekhez, szabályozható töltéssel és kompresszióval

— 3 — d2) tolattyúrészek között a munkahenger (a3) illetőleg (a4) nyílásaiba lép. A fáradtgőz a (hl) vagy (h2) nyíláson, illetve nyílásokon át távozik a tolattyúházba, ' hogy azután a (k) vezetéken át az (A) gőzelvezető nyíláshoz jusson. A fent leírt, rudazat nélküli tolattyú már ismeretes; ugyancsak nem új a tolattyúnak a különböző reverzáló terekbe történő gőzhozzá) vezetés által véghelyzeteiben való helybentartása, vagy pedig szakaszos mozgatása olyképpen, hogy először el zárási helyzetébe jut-, melyben a gőzbebocsátásí a munkahengerhez megszakítja, majd j véghelyzetét foglalja el, melyben a munkahenger gőzvezető útjait átállítja. A munkahenger töltése azáltal szabályozható, hogy a tolattyút tetszés szerint korábban vagy későbben juttatjuk el elzá-3 rási helyzetébe, miáltal a gőzbebocsátást a munkahengerbe, korábban vagy későbben zárjuk el. Hogy mármost 0 és 100% között a gyakorlati követelményeknek tökéletesen 5 megfelelő töltésszabályozást hozhassunk létre, szükséges a tolattyú mozgásának első részét, mely a gőzeizárási helyzet eléréséig tart, olyképp tetszés szerint szabályozhatni, hogy minden tetszés szerinti 0 töltést biztosan létrehozhassunk. Ezen feladtot a találmánynak az 1—3. ábrák szerinti kiviteli alakjánál két vezérelt (sl) és (s2) szelep segítségével oldjuk meg, mely szelepeket a következőkben töltési szele-15 peknek fogunk nevezni. Ezen töltési szelepek az (m) és (ml) gőzvezetékek útján a tolattyúház (fl) és (f2) reverzáló tereivel állanak összeköttetésben, mely terekben a, nagyobb (el) és t0 (e2) differenciáldugattyúk dolgoznak, melyeknek ismert módon az a feladata, hogy a tolattyút gőzeizárási helyzetébe hozzák. A töltési szelepek, melyeknek vezérlését később fogjuk ismertetni, friss gőz szabású lyozására valók, mely friss gőz az (el) és (e2) differenciáldugattyúk működettésére hivatott; a másik két (e) és (e3) differenciáldugattyút ugyancsak friss gőz működteti. Ezen friss gőznek a tolattyú számára 50 való hozzávezetését egy önmagában ismert berendezés eszközli, mely egy kisméretű, vezérelt (tl) elosztótolattyúból és egy beállítható (t2) irányváltoztatótolattyúból áll, mely tolattyúk közös és az (r8, r9) 55 nyílásokkal ellátott közfal által elválasztott (r) tokban vannak. A vezérlőgőzt az (rll) vezetéken át juttatjuk el ezen berendezésbe. Az (rll) vezeték a (V) szelep segítségével elzárható. Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben az 60 (r) tokhoz az (rll) vezetéken át elvezetett gőz az (r8) résen át a (t2) irányváltoztatótolattyú érintésével az (r6) rés elhagyása után az ezen réshez csatlakozó (n) vezetéken át az (f) reverzálótérbe jut, úgyhogy 65 ilyen módon a tolattyú a feltüntetett helyzetben a gőz feszítő erejének hatása folytán helyben tartatik. Hogyha már most a gőzgép üzeme közben a (tl) elosztótolattyú elmozdul, mely mozgást ismere- 70 tes és itten fel nem tüntetett segédeszközökkel, pl. a főtengelyre erősített forgatytyúk segítségével hozhatjuk létre úgy, hogy a tolattyú az (rS) nyílást elfedi és az (r9) nyílást szabaddá teszi, akkor a ve- 75 zérlőgőz az (rll) vezetékből a (tl) tolatytyú érintésével, valamint az (r9) nyílás, (r3) nyílás és (nl) vezetéken át az (f3) reverzálótérbe jut, mely a tolattyú másik végén van. Így a gőz a másik, (e3) diffe- 80 renciáldugattyúra fejti ki hatását. Amint az az 1. ábrán látható, az irányváltoztató tolattyút fogantyú segítségével két véghelyzetbe hozhatjuk, úgyhogy ezen tolattyú a (tl) elosztolattyú változatlan 85 mozgásánál a vezérlőgőz számára elrendezett gőzutakat egymással felcseréli; ezen tolattyú tehát arra való, hogy a gőzgép forgásértelmét megváltoztassa, vagyis a gépet üzemközben átkormá- 90 nyozza, a rendes irányban történő járásból a hátrameneteire vagy megfordítva. Ezen elosztó- és irányváltoztatótolattyúból álló vezérlőkészülékkel az (sl) és (s2) töltési szelepek is össze vannak kötve, 95 mégpedig az (rl) és (r5) vezetékek segítségével; az (rl) vezeték a rajzon feltüntetett gépnél az (nl) vezetékkel csatlakozik, tehát épp úgy, mint ezen (nl) vezeték, az (r2) és (r3) nyílásokon át az (r) tokkal 100 összeköttetésben áll. A (r5) vezeték az (n) vezetékből indul ki és az (r6) nyíláson át szintén az (r) tokkal kapcsolódik. Mindkét (sl) és (s2) töltési szelep egy-egy, a másik tolattyúvéghez vezető gőzvezetékkel 105 kapcsolódik, úgyhogy mikor az 1. ábra szerint baloldali (f) reverzálótér friss gőz hatása alatt áll, az (s2) töltési szelep az (r5) vezetéken át gőz hatása alá jut és megfordítva, ha az (f3) reverzálótér áll 110 gőz alatt, a gőz az (rl) vezetékeken át az (sl) töltési szelephez áramlik. Az 1. ábrán feltüntetett helyzetben az (sl) töltési szelep gőztelenítő helyzetében van, miyel (rl) vezetéke az (r) tok (r3) ós (r9) nyílá- 115 sain át, valamint az (rl2) kipuffogó nyíláson át, a szabad levegővel közlekedik. Hasonlóképen a (tl) elosztótolattyú ellen-