99989. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rudaknak vagy csapszegeknek csaplyukakban, különösen támrudaknak a lehorganyzandó kazánfalakban való megerősítésére

— 3 -eredeti furatnak. Különösen kitűnt az, hogy a forrasztófémnek vagy a támrúdnak el nem távolított részei az újonnan létesítendő támrúdkapcsolat szilárdságát 5 semmiképen sem befolyásolják. A találmány szerinti eljárásnál előnyös. ha a támrúdnak a lehorgonyzandó fallal való összeköttetésére szolgáló forrasztó- vagy hegesztőfémnek ugyanolyan 10 i egmunkálhatósága van, mint a rúd és a falak fémjének. Ezzel a pontos kifúrás lényegesen könnyebbé válik, különösen pedig elkerüljük azt, hogy a kifúráshoz használt szerszám az anyagok különböző-15 sége folytán az előírt pontos irányból kitérjen. E tekintetben, mint már említettük, csak a megmunkálhatóság a fontos, nem r>edig pl. a forrasztófém keménysége és szilárdsága. Sőt, ellenkezőleg, az utób-20 biakat előnyösen igen nagymérvűre választjuk, pl. nagyobbra, mint ama vörösréz szilárdsága, melyből a rudak és a fal készülnek. Ezzel ugvauis elériük azt, hogy a forrasztási vaev hegesztési hely, mely 25 a rúd felé eső oldalán még mindi:? nagymérvű igénybevételt szenved, különösen használhatóvá és megbízhatóvá válik. Jó tulajdonságokat mutatnak e tekintetben az ón-, illetve cinktartalmú forrasztófé-30 mek. így pl. 40% cinket tartalmazó vörösréz-adalékhuzal normális hőmérsékletnél 130 Brinell-keménységet mutat. lC0°-nál a Brinell-keinénység még ugyanaz, 200°nál 125-ra száll le, 300°-nál e keménység 35 100, 350°-nál pedig még 85. Általában véve a fűzszekrényeket nem szabad 200°-nál nagyobb hőmérsékletre felmelegíteni, de ha azok 300—350°-ra hevülnek is fel, az említett forrasztóanyagok még mindig 40 háromszor akkora keménységet mutatnak, mint a szabványos tűzszekrényvörösréz. A kifúrás további megkönnyítését a találmány szerint azzal érjük el, hogy a támrúd végeit nagyobb, pl. 10—16 45 mm átmérőjű nyílással látjuk el, minthogy ez esetben a kifúrás alkalmával megfelelően kevesebb anyag távolítandó el és a kifúráshoz használt szerszám jobban fogja meg az anyagot. Oly esetekben 50 is, melyekben — mint pl. a tűzoldalon — a támrudak végeit szegecsfejekké alakítják át, e nagyobb nyílás minden aggály nélkül választható, minthogy a beforrasz-ott vagy behegesztett támrudaknál a sze-55 gecsfejek a csupán csavarmenetekkel behúzott támrudaktól eltérően, többé nem azt célozzák, hogy a tömítést megjavítsák, canem lőleg arra szolgáinak, hogy a forrasztási vagy hegesztési helyet a tűz támadása ellen megvédjék; ezen okból a 601 szegecsfejek, pl. a tűzszekrény külső oldalán, egyáltalán el is maradhatnak. A nagyobb furat ellenére a tengelyirányú csatornával ellátott támrudaknál a tűzszekrény külső oldalán szokásos csatorna- 65 elzárás nem válik nehezebbé, ha ahelyett, hogy — mint eddigelé tették — vörösrézszegeket vernénk be a csatornába, az elzárást azáltal foganatosítjuk, hogy a forrasztó vagy hegesztő munka közben egy 70-csepp forrasztóanyagot folyatunk az axiális csatornába. Az elzárás e módja behegesztendő vagy más ily támrudaknál már elvileg is ajánlatos, minthogy úgyszólván költségmentesen vihető keresztül és igen 75. megbízható tömítést eredményez. A találmány révén a támrudak kicserélésénél tetemes munkamegtakarítást érünk el, mindenekelőtt azonban a drága tűzszekrény élettartama rendkívül meghosszabbodik. 80 Ezenkívül a javítóműhelyekben egyetlen ,-zabványos támrúddal érhetjük be, aminek a legnagyobb fontossága van; ekként tehát elkerülhetjük a növekedő fejátmérőjű javítási rudak költséges raktáron- 85 tartását. A találmány szerinti eljárás támrudakon kívül ugyanolyan előnnyel alkalmazható egyéb hosszú testek, mint ül. csövek (kondenzátor-, füst-, forrcsövek stb.) és 90 más oly rudak kicserélésére, melyek lemezekbe, fenekekbe, falakba stb. vannak behegesztve vagy beforrasztva. Ha ily hosszan elnyújtott testek, mint pl. támrudak, másfajta rudak, továbbá 95 vízcsöves, füstcsöves kazánok, economiserek, kondenzátorok, előmelegítők, túlhevítők stb. csövei a falak (tűzszekrényfalak, csőfenékfalak) furataival, amelyeken azok átjárnak, a találmán;^ szerint hegesztés 100 vagy forrasztás révén kötendők össze, úgy "ondoskodni kell arról, hogy a hosszú testek felülete és a furat fala között lévő. a legtöbb esetben csak igen finom hézagot a forrasztó- vagy hegesztőfémmel jól 105 töltsük ki, mert ettől függ az összeköttetés minősége és tartóssága. Különösen nehézzé válik ez a munka akkor, ha a hoszszan elnyújtott testeknek és adott esetben a furatoknak behegesztendő vagy beí'or- no rasztandó részei még csavarmenetekkel vagy hasonló kiugrásokkal vagy bevagasokkal vannak ellátva. Biztos kapcsolatot érünk el mindazon esetekben, melyekben a hegesztés vagy a forrasztás az egymás- 115 sal összekötendő testek oly helyzetében