99980. lajstromszámú szabadalom • Készülék önműködő vasúti járműkapcsolók felfüggesztésére

hó, jég vagy elpiszkolódás miatt nem volna képes elfordulni, amidőn a (30) kengyel, illetőleg (32) csap az (59) hasílék alsó szélén oly nyomatékot fejt ki, mely a 5 (29) tagot törés veszélye nélkül a fent­jelzett értelemben elfordítja. A leírt kapcsolatot úgy is kiképezhetjük, hogy az azt képező tagok csuklópontjai oldalirányban térnek ki. 10 A fejet a rajzolt, vagyis üzemi állapot­ban, melyet a következőkben röviden kö­zéphelyzetnek nevezünk, egy támasztó­szerkezet tartja, amely a fejjel mereven öszekötött vagy azzal egy darabból készült 15 (16) nyúlványok végein kiképezett (11) csuklókra hat. E nyúlványokba, melyek a fej vertikális középsíkjától kétoldali, egy­mással párhuzamosan vannak elrendezve, egyenként egy (18) támrúd csuklósan van 20 beíüggesztve. A támrudak rúgóerökkel úgy vannak terhelve, hogy a fejet a rajzolt helyzetben tartják, illetőleg a középhely­zetéből kitért fejet mindenkor e helyzetbe igyekeznek visszavezetni. A (18) támruda-25 kat a (20, 21) lengőkarok a jármű (60) al­vázában elrendezett (56, 57) csuklókkal kötik össze, míg" a rudak egymásközti ösz­szekötésére a (19) köztartórúd szolgál. E köztartó a (19) rúdra hatnak a (10) mell-30 gerendával (55) fülek útján összekötött (4) húzott rúgók, melyek a támrudakat állan­dóan balfelé térítik. Az előre térítés mér­tékét azáltal korlátozzuk, hogy a (20) lengőkarok útjában (53) ütközőket képe-35 zünk ki, melyet a felvett esetben az U-pro­filú mellgerenda alsó szegélye alkot. Ek­ként módunkban áll előfeszültséggel bíró (4) rúgók alkalmazása, miáltal a (t) rúgók esetleges l'áradását megfelelő mértékben 40 előre kompenzáljuk. A (20) és (21) lengő karpárok relatív hosszait ligy választjuk meg, liogy a (11) csuklók a (18) tám­rudak eltolódásakor gyakorlatilag közel egyenesben mozogjanak. A (11) csukló úgy 45 van kiképezve, liogy legalább is akkora játéka legyen,, mint amennyit a rajzban fel nem tüntetett vonórúdrúgó megkíván. E célból a példaként felvett esetben a (16) nyúlvány hosszúkás (63) szemmel van ki-50 képezve, amelybe a (11) csap fog. A (11) csap a (18) támrúd (61, 62) villás nyúl­ványaiban van ágyazva, amelyek hátra­felé és oldalirányban vannak kiliajlítva, úgyhogy a (61, 62) nyúlványok között a ö5 (16) nyúlvány vége a fej oldalirányú ki­lendítésekor e lm ozcl u 1 li at. A felfüggesztés leirt kivitele folytán a (18) támrudak mindenkor csak nyomásra lehetnek igénybevevő. illetőleg azokat csak a fej súlya terheli. Minden vonóerőt a tí( (29, 30) kötések továbbítanak, tehát vég­eredményben maga a vonóhorog. Nagy vonó­erők esetén az (1) fej a A'onórúd rugalmas megtámasztása következtében a (lO)mell­gerendától csak oly mértékben távolodha- 6c tik, mint aminőt a vonórúd rúgója meg­enged. Ezt az eltávolodást a (63) szemek kellően hosszú hasítéka lehetővé teszi anél­kül, hogy a (18) rudakat húzásra vennők igénybe. Ha viszont a fejet benyomjuk, 70 vagy a középhelyzetbal oldalt kilendítjük, vagy mindkét igénybevétel együtt érvénye­sül, úgy a támrudak mindenkor csak nyomóerőket vesznek fel, a (4) rúgó tehát a fej bármily értelmű kitérésekor mindig 75 ugyanoly értelmű igénybevételeket szen­ved. Az (5a, 56) és (57) felfüggesztési pontoiJ kat és a (20) és (21) lengőkarokat a (18) támrudakkal és (4) rúgókkal együtt cél- 80 szerűen egy közös keretben rendezzük cl, amely az alvázban egyszerű módon erősít­hető meg. A (30) kengyelt a vonóhorogból kiakasztva az (1) kapcsolófejet a 3. ábrában feltün- 85 letett helyzetbe lendítjük. E célból a (11) csukló a horog kimelszése alatt van el­rendezve, ami a (30) kengyel kiakasztását megkönnyíti. Miután a (30) kengyelt ki­akasztottuk és az (1) fejet lelendítettük, 90 a fej oly mélyen fekszik, hogy a csavar­kapcsot szükség esetén a (16) nyúlványok között előre húzhatjuk, midőn a csavar­kapocs üzemi helyzetben van (4. ábra). Hogy az (1) fej elegendő mélyre függjön, 95 a (63) szemeket e célból meg is nyújt­hatjuk. Az 5. és 6. ábrák oly kiviteli alakot, mutatnak, melynél a (29) kötőtag csuk­lója hosszúkás hasitokban játszik és így 10C a fej hátrafelé való benyomását lehetővé teszi. A találmány szempontjából nem lénye­ges, hogy a fej a vonóhorogba van-e be­akasztva, mint az 1. és 2. ábrabeli kivi- 100 telnél, vagy pedig valamely tetszőleges más módon áll-e a vonórúddal kapcsolatban. Az sem változtat a találmány lényegén, ha a húzott (4) rúgók helyett nyomott rúgó­kat alkalmazunk. no Szabadalmi igények: 1. Készülék önműködő vasúti járműkap­csolók, különösen merev rendszerű kapcsolók felfüggesztésére, azáltal jel­lemezve, hogy a kapcsolófej (1) a vonó- 115 horoggal, illetőleg a vonórúddal min­den oldalirányban kimozdíthatóan és

Next

/
Oldalképek
Tartalom