99737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengerelt acélmunkadarabok gyártására

nak túlnyomó szerepe szab meg. Megálla­pítást nyert azonban az, hogy a gázoknak az acélra gyakorolt hatásának foka és intenzitása lényeges mértékben függ a 5 gázok bizonyos szénhidrogén-alkatrészei­nek jelenlététől. Kutatásaink eredménye­képpen azt találtuk, hogy e szénhidrogén­alkatrészek a kemencegázoknak az acélt megtámadó alkatrészei tekintetében gyor-10 sító anyagok vagy katalizátorok gyanánt hatnak. E vizsgálatok nem érintik a talál­mány lényegét, de azt találtuk, hogy a leírt sajátos műveletek révén úgy a gáz szénhidrogén-alkatrészeinek gyorsító ha-15 tása, mint az acélt megtámadó alkat­részek hatása meggátolható vagy legalább is közömbösíthető, aminek eredménykép­pen oly sín vagy más, hengerelt acél­munkadarab állítható elő, mely mentes 20 az oxidálástól, dekarbonizálástól és az említett hasonló hibáktól. A találmány szerinti hőkezelési eljárás révén lehetővé válik egész anyagában tökéletesen homo­gén strukturájú síneknek vagyis oly 25 síneknek előállítása, melyek egész töme­gében egyenlő összetételű és keménységű, továbbá belső molekuláris feszültségektől és az ezekkel járó változékonyságtól telje­sen mentes acélból állanak. 30 A találmány további jellemző sajátsága szerint a kezelés alatt álló munkadarab anyaga gyanánt oly acélt használunk, mely csekély arányban oly fémes elemet, pl. nikkelt vagy kobaltot tartalmaz, 35 melynek jelenléte az acél változási pont­jait leszorítani iparkodik. Az ilyen válto­zási pontot leszorító anyag szükséges ará­nya meglehetősen csekély, pl. kb. 1% vagy ennél kevesebb; tényleg azt talál-40 tuk, hogy rendszerint 0.5% elegendő. A nikkel vagy más, a, változási pontot leszo­rító anyag természetesen akár tudatosan vihető be az acélba, a találmány céljaira, akár a szükséges csekélymennyiségű nik-45 kelt vagy más, a változási pontot leszorító anyagot véletlenül tartalmazó acél is al­kalmazható azon acélanyag gyanánt, mely a találmány szerint formálandó sín vagy egyéb hengerelt munkadarabot al-50 kotja. Azt találtuk továbbá, hogy a találmány szerinti sajátos hőkezelés krómacélok ese­tén különösen hatékony. Ehhez képest a találmány további jellemző sajátsága ab 55 ban áll, hogy a hőkezelésnek krómaeélt vetünk alá. A találmány szerint alkalmazott mész­oxidot vagy más alkáli földfémoxidot, valamint a hozzájáruló szénhordozó anya­got akár a kezelés alatt álló acélmunka i darabot borító felület alakjában alkal­mazhatjuk, akár pedig egyszerűen laza állapotban, pl. keverékadag gyanánt vihetjük a kemencébe. Az utóbbi esetben a szóban forgó anyagokból és kívánt esel- i ben acélhulladékok stb. alkotta adagból álló ágyat formálhatunk a kemence fene­kére és az ingót körüli, valamint az ingo­tok és a kemencefalak közötti tereket lazán tölthetjük meg ugyancsak az emlí- ' tett anyagok keverékével. Példa: Az alábbi példa krómacélból való sín­gyártásra vonatkozik, mely sín analiziso a következő volt: Szén 0.577% Szilícium 0.206% Kén 0.032% Foszfor 0.02 % Mangán 0.74 % Króm 0.98 % Nikkel 0.52 % A lecsapolási hőmérséklet 1520° C, a fúvási hőmérséklet pedig (kb. 2.5 cm-nyi fúvókákkal) 1450° C volt. ! Az ingotforma teteje az ülepedés alatt kimerített karburáló keverékből álló oxi­dáiás-gátló szerrel volt lefödve. A formából való eltávolítás alkalmával az ingotot azi imént, említett oxidálás- ! gátló szer további mennyiségével vontuk be. Ekkor a hőmérséklet 960° C volt. Az ingotot ezután az izzító kemencébe vittük, melynek feneke kb. 7 cm magas­ságig mészoxidból és 15.6% éghető szenet ! tartalmazó kazánhamuból álló keverékkel volt borítva, ahol ,is a mészoxid és a hamu közötti arány kb. 40 : 60 volt, míg a ke­mence oldalai, az ingót körül, acélforgá­csokkal voltak lazán burkolva. A kemence csapói alatti tér, az ingót felső vége és a kemence teteje között, szintén lazán elhe­lyezett, a kemence csapóiról lecsüngő acél­forgácsokkal volt kitöltve. Az ingót hőmérsékletét az izzító pest­ben 1190° C-ra emeltük, mire az ingotot az említett hőmérsékleten a nyers kihen­gerlő műbe vittük. Itt a megmunkálás alatt a hőmérséklet 1090° C volt. Ezután a nyers rudat, további hőkeze­lés nélkül, a sín alakítása céljából a hen gerlő műveleteknek vetettük alá; a sín végső hőmérséklete 995° C volt. A készre fqrmált sínt azután a padokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom