99655. lajstromszámú szabadalom • Körforgó égési erőgép
— 2 — lön kieresztőcsatornája van, amelyek az elgázosítóval, ill. kipuffogócsövel vezetékek útján vannak összekötve. E helytálló csatornák a hengertestnek a szelephez ve-5 zető csatornájával a megfelelő munkaszakaszoknál kapcsolatba jutnak, iigyhogy nyitott szelep mellett a gáz be- és kiléphet. A rajzon a találmánynak egyik példa-10 képeni, kiviteli alakja látható, és pedig az 1. ábra a gépnek a 2. ábra T—T törtvonala szerint való metszete, mimellett az 1. ábra baloldalán a gázhozzávezetések és elvezetések, jobboldalán pedig az egyik 15 hengernek belseje a dugattyúval látható, a 2. ábra felső részében metszet az 1. ábra S—S vonala szerint, alsó részében pedig metszet az 1. ábra E—R vonala szerint. A teljes motort a (k) ház veszi körül, 20 melynek homlokfalaiban a helytálló (u) szájdarabok vannak ágyazva, amelyek ben viszont az (a) futótestnek forgó (b) munkatengelye van csapágyazva. Az (a') hengerek egymáshoz képest el tol tan, pá-25 ronkint közös síkban fekszenek olykép, hogy (c) középtengelyeik a (b) munkatengely közepétől (x) távolságra esnek. Á hengertestek vagy egy darabban vannak öntve, vagy pedig egymáshoz vannak erő-30 sítve és együttesen a (b) tengellyel együtt forgó (a) futótestet alkotják, mely tetszőleges számú, jelen példánál négy (a) hengert tartalmazhat. Az (m) dugattyúnak külső végén (f) futógörgő van ágyazva, 35 amely a (k) házhoz erősített (G) görbületipályának támaszkodik. E (G) görbének alakja az (a) futótestnek forgása közben az (m) dugattyúnak löketét váltja ki. A gyújtás pillanatában az egyes hen-40 gerek e vezetőgörbéhez megközelítőleg merőlegesen állanak, mely tehát a robbanó nyomás alatt álló dugattyúval szemben erős ellenállást gyakorol, aminek következtében a dugattyúhoz képest annak 45 hengere fog elmozogni. A (c) hengerközépvonal és a futótest középvonala közötti (x) távolság folytán igen kedvező (P) forgatóerők keletkeznek, melyek a futótestet forgásba hozzák. A futótestnek 50 forgása közben a vezetőgörgőnek a dugattyúgörgővel érintkező része a futótestnek közőpontjától fokozatosan távolodik, aminek következtében a dugattyú a hengerhez képest löketét elvégezheti. A rob-55 hanólöket végétől kezdődőleg a vezetőgörbe a futótest középpontjához ismét közeledik, miértis a futótestnek továbbforgása alatt a vezetőgörbe a dugattyút a hengerbe ismét betolja, és ezáltal az elégett gázokat a hengerből kitolja. A ki- 6C puffogás a vezetőgörgőnek azon pontján ér véget, amely a futótest középpontjához a legközelebb esik. A dugattyúnak fejrésze, szélső helyzetében, a hengerfurat végéhez annyira közeledik, hogy gyakor- 6c lati értelemben a dugattyú és hengerfenék között köz alig van és ilykép az elégett gázok csaknem maradék nélkül kilöketnek. Az ezután következő szívólöketnek megfelelően a vezetőgörbe a futótest 7( közepétől oly mértékben távolodik, amennyire ez a hengernek frissgázzal való megtöltése céljából szükséges. A következő sűrítési munkaszak alatt a középpont felé közeledő vezetőpálya a dugaty- 7i tyút a hengerbe annyira nyomja be, mint ami a szükséges sűrítési foknak megfelel. (Az 1. ábrán metszetben feltüntetett henger dugattyiija éppen a sűrítési munkafolyamatot végzi.) A gyártás g< megkönnyítése céljából a (G) vezetőgörbe hossztengelyének két oldalán részarányosán képezhető ki, mimellett az időbelileg hosszabb szívó és sűrítő löketek számára nagyobb körív, a rövidebb időtartamú 81 robbanó és kipuffogólöketek számára kisebb sugarú körív van kiképezve, míg e különböző nagyságú két körívet egymással érintők kötik össze. A vezetőgörbe alakja által a robbanás és kipuffogás szá- gi mára megállapított időközök kisebbek, mint a szívó- és kiürítőlöket számára megállapított időközök. A robbanásnak hatásossága, azon rövid időköz folytán, amely alatt a robbanás hasznosíttatik, lé- 9 nyegesen felfokozódik, mivel ezáltal a fordulatszámnak előnyös növekedését érjük el. A kipuffogás időtartamának megrövidítése, a robbanási időszak megrövidítésével egyetemben azon előnnyel jár, hogy \ ezek révén a szívásnak és sűrítésnek munkaszakát előnyösen meghosszabbíthat juk. Utóbbi munkaszakoknak meghoszszabbítása révén a vezetőgörbét lágjr abban és kedvezőbben képezhetjük ki, mimellett az erőszükséglet csökken. A szívás! munkaszak alatt a (G) vezetőpálya az (f) görgőt közvetlenül nem befolyásolhatja, mivel e munkaszak alatt a dugatytyút kifelé kell mozgatni. E célra a du- i gattyim rugalmasan ágyazott (h) húzógörgő van elrendezve, mely a (G) vezetőgörbének (i) falai mögé nyúlik és a dugattyút a szívás alatt kihúzza. A dugatytyúnak e kényszermozgású kihúzását a < (d) segédgörbével támogathatjuk, vagy pedig kizárólag avval végeztethetjük. A (cl) görbe olykép van kiképezve, hogy
