99596. lajstromszámú szabadalom • Központi kenőberendezés mótoros járművekhez

Megjelent 1930. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99596. SZÁM. — XXa/2. OSZTÁLY. Központi kenőberendezés mótoros járművekhez. Kec Frantisek mérnök Prága. A bejelentés napja 1928. évi október hó 23-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1927. évi november hó 5-ike. Az újabb automobiltechnika egyik fő­törekvése arra irányul, hogy a jármű ke­zelése lehetőleg önműködővé és a kezelő egyéni tulajdonságaitól (erejétől, emlékező 5 tehetségétől, gondosságától stb.) lehetőleg függetlenné tétessék. E törekvések egyike az alváz központi kenésének feladatára vonatkozik, ahol is a gépkocsi több pontja egyidejűleg kenhető át anélkül, hogy a 10 jármű vezetőjének el kellene hagynia a helyét. A központi kenés eddigi módja a feladatot akként oldja meg, hogy a kocsi­vezető előtti harántfalon kis olajtartály van megerősítve, melynél kézzel vagy láb-15 bal működtetett kis szivattyú van elren­dezve. Az olaj az említett tartályból a szivattyúba szívatik és a járműkezelő ere­jének (kézi vagy lábizomerejének) felhasz­nálásával, elágaztatott csővezeték útján szo-20 ríttatik a kívánt helyekre. E módszer hátránya, hogy kizárólag e célra szolgáló külön tartály alkalmazását igényli és hogy az olaj a tartályba állan­dóan utántöltendő, ami a kezelő gondossá-25 gától függ és azután az olaj kézi vagy láb­izomerő segélyével szorítandó a csőveze­tékbe. Ez az erő viszont a kezelő testi szervezetétől függ és nagy testierő a csőve­zeték megsérülését is okozhatja. Végül 30 maga a szivattyú gondos megerősítést és így ama alkatrészeknek (pl. a harántfal­nak), amelyeken a szivattyú meg van erősítve, gondos, szilárd szerkezetét igényli; ezenkívül az olajtartály a járművön, mely 35 jelenleg a legkülönbözőbb kellékekkel már amúgy is túl van halmozva, meglehetősen sok helyet vesz igénybe. A találmány célja e külön olajtartály kiküszöbölése, amit azzal érünk el, hogy 40 a központi kenéshez oly eddigi forrásnak, pl. a mótor cirkulációs kenésének olaját használjuk, ahol a kenés nyomás alatt tör­ténik. A találmány további célja, hogy a központi kenés által igénybe vett em­beri izomerőt a minimumra csökkentsük. 45 Ezen erőcsökkentést a mótor cirkulációs kenésének csővezetékében lévő olaj nyo­másának felhasználásával érjük el és pe­dig oly módon, hogv ezt az olajnyomást kétfokozatú dugattyúra, még pedig annak 50 nagyobb munkafelületére hagyjuk hatni. Az ily módon előidézett dugattyúmazgás révén a — szintén a mótor cirkulációs ke­néséből hozzávezetett — olaj a dugattyú kisebbik munkafelülete alatt komprimáló- 55 dik és az ekként komprimált olaj nagy nyomás alatt szoríttatik a kocsialváz ola­jozott részeihez vezető csővezetékbe. Az olajnak a csővezetékbe való minden be­szorítása után a dugattyú kisebbik munka- 60 felületéhez a mótor cirkulációs kenéséből újabb olaj vezettetik hozzá és pedig min­dig oly módon, hogy a készülék újabb ke­nésre készen áll. Emellett a találmány fon­tos jellemző sajátsága, hogy a dugattyú 65 alatt komprimált olajmennyiség önműkö­dően és periodikusan leméretik, úgyhogy az olajmennyiség minden alkalommal majdnem állandó marad. A mellékelt rajzokon a találmány sze- 70 rinti berendezésnek példaképem megoldási alakjai vannak feltüntetve. Az 1. és 2. ábrán az egyik megoldási alak két különböző munkahelyzetben, metszet­ben látható. A 75 3—7. ábrák a háromnyílású csap mó­dosított megoldási alakját szemléltetik. A 8. és 9. ábrák egyszerűsített megoldási alakot mutatnak. Az (a) és (g) hengerekben a kétfoko- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom