99471. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses ütőszerkezet
— 5 — Az ütőimedvének az ütőfejre mért minden ütésével az ütőmedve energiájának bizonyos mennyisége a szerszám által végzett munka alakjában eltűnik. Az ütés az ütő-5 medve v2 ütősebessége csökkenti és ha ez utóbbi teljesen megszűnik, akkor visszapattanás nem lép fel, d.h.v1 egyenlő zérussal. A legtöbb esetben az ütés energiája nem tűnik el teljesen, úgyhogy a 10 visszapattanó sebesség még egy kis értékkel bír, amelyet a következő egyenlettel lehet kifejezni: v1 = e . v2 23. Az (e) állandó a visszapattanás koefl-15 ciensét képezi, mely a hatásfoktól függ, E = M (A.JL) \va == Vj/ A G lökési szögnek a (17) való meghatározásakor a egyenlet adódik: 20 R sin G + cos G = 1 + e hogyha R = 1 és hogyha S sin Gx = cot 1 egyenletből következő s 27. ^ 28. 1 + R*, 29. cos Gi = ami által a (27) egyenlet az 25 sin (G GJ == sin G2 31. egyenletté változik. Ezen G részére való egyenletnek két gyöke van G == G2 — Gx és G = — Gt — G2 32. Megszakított üzem csupán akkor lehet-30 séges, ha az S és K értékek akként vannak kiegyenlítve, hogy ez a két gyök egyenlő. Ez csupán akkor lehetséges, hogyha S = 1 -f R2 33. 35 és a Ga szög az értéket veszi fel. G0 a speciális positiv és negatív értékeket jelöli, amelyeket Gx felvesz, hogyha G2 positiv. A (33) egyenlet a megszakított üzemnek 40 második követelményét adja és ebből a követelményből, valamint a (21) és (22) egyenletekben kifejezett első követelményből a kalapács fizikai tulajdonságait meghatározhatjuk. 45 A G szög értékei, amelyeket a (32) egyenletből kapunk, az S rúgó funkció előjelétől, valamint az R sebességfunkciótól függenek. amellyel a szerszám dolgozik. Ez az (e) állandó nem csupán a szerszámtól függ, 50 hanem a munkadarab alátétjétől is, valamint más tényezőktől. A visszapattanási koeficiens bevezetésével v1 -t és v2 -t külön választva is kifejezhetjük, úgyhogy a következők adódnak: 55 v« = 2 e _ 1 e 2 1 — e au sin G 24. au sin G 25. továbbá az E energiát, amely egy-egy ütés kapcsán eltűnik, a következő egyenlettel fejezhetjük ki: 60 1 4 l — e i2 u2 sin 2 G 26. Az R értéket sebességfunkciónak jelöltük, minthogy alapjában a q sebességtől eltérő. Az S érték rúgó funkciónak van jelölve, minthogy elsősorban az kompressió által van megadva. Hogy a (27) egyenlet megoldását könynyítsük, két G, és G2 szöget adunk meg, amelyeket a következő egyenletek határoznak meg: 70 R 1 + R2 , sin G, S _ r+R 2 30. Az S érték előjeléit az x0 és a értékekből vezeti le. Teoretikailag mindkettő vagy positiv vagy negatív előjelű lehet, minthogy azonban különböző praktikus aka- 75 dályok állanak fenn, hogy ilyfajta rúgókat elrendezhessünk, hogy felváltva feszültséget és kompressiót alkalmazunk, x0 érték negatív értékének lehetőségét nem vesszük tekintetbe, úgyhogy S előjele go ugyanolyan lesz, mint a előjele. Ebből kifolyólag S positiv lesz, hogyha q nagyobb I-nél; negatív lesz, hogyha q értéke 1-nél kisebb. Az R érték nagysága időnként positiv és negativ értéket is vehet fel, 85 minthogy cot — 34. értéktől függ. Ily módon négy lehető kombinációt érünk el, amelyek közül mindegyik a G 90 szög bizonyos értékének felel meg. Ezek a kombinációk a következők: a) R 0 és S 0, q 1 G — \ 35.
