99471. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses ütőszerkezet
— 6 — b) R 0 és S 0, q 1 G = i (; + c) R 0 és S 0, q 1 G = 1 (ír - G ° ) d) R o és tí 0 , q 1 G = Y + G o 36. 37. 38. Hivatkozással a (21) és a (22) egyenle-5 lekben mér megállapított feltételekre, látjuk, hogy a (c) és a (d) esetekben feltüntetett egyenletek nem képeznek lehetséges üzemfeltételeket, minthogy ezen feltételeknek nem felelnek meg. Ezen oknál 10 fogva a kalapács üzeme a sebességi funkció positiv értékeire van korlátozva, azaz cot. értéknek mindig positivnek kell q maradnia, úgyhogy — részére két érték-1 sorozatot kapunk: r. n vagy 15 re n 3 q ~~ 2 7T n 7 q ~~ ~2~' 39. Ezáltal a <i fajlagos sebességek részére egy értéksorozatot kapunk: = 2 ii-től 00 = n-től n 40. S 3 2 " n 41. q = -^-n-tol 1 o 2 2 ,„. n q = —n-tol / á 20 stb. Megszakítás nélküli üzem mindig lehetséges, hogyha a (| fajlagos sebesség értéke 2n-nél magasabb, n és 2n között üzem nem lehetséges, azonban n alatt egy soro-25 zat szűk határ létezik, melyeken belül megszakításnélküli üzem teoretikailag lehetséges. Ezek azonban bizonyos különleges esetekre vannak korlátozva, minthogy a (36) egyenlet (c) és (d) esetei ki vannak 30 zárva. A különböző üzemi faktorok részére való értékek n részére a következő a q fajlagos sebesség értékei esetén: n=l, q=2-től co, hogyha S=a 2 2 1 35 n=l, q=~-től 1, ^-től — stb., hogyha S=0 O O ú n=2, q=4-töl — egészen 2-ig, hogyha S=0 ó 4 4 2 n=2, q=—tői 1 jg, ytöl hogyha S=0 Ebből kitűnik, hogy a szűk sebességhatárok csak részben hasznosak. Ezen tény tekintetbevétele mellett az első sorozat 40 t. i. q = 2n egész oo.jg jelképezi a fős ebességsorozatot. Ez a megjelölés az 5. ábrán van feltüntetve, ahol az ordináta a (q) fajlagos sebességet, az absciissa pedig az, (n) üzemi 45 tényezőt jelképezi. A felső sebességsorozat, amely végtelen, (q) értékig nyúl, a (31) vonallal van határolva. A következő sebességsorozat a (32) és (33), az ezután következő pedig a (34) és (35) tsb. vona- 50 lak által van határolva. A sebesség fősorozata csupán azon lehetséges értékeket jelképezi, amelyeket (q) és (n) felvehet. Hogy valamely különleges esetet meghatározzunk, (q) egész, ér- 55 téke bizonyos üzemi tényező részére, valamint a kalapács bizonyos viszonyaira számítandó ki a (33) egyenletből. Ezt a következő alakban írhatjuk: a VI — e q / ;Ez az egyenlet az ütőszerkezet valamennyi változó nagysága közötti viszonyt szemlélteti, amely az (S), (x0 ) és (q) értékek által van többé-kevésbé meghatározva és amelyeket be kell tartanunk, 65 hogyha megszakítás nélküli üzemet akarunk elérni. A 6. ábrán különböző karakterisztikus görbéit szemléltetjük az ütőszerkezetnek, amelyek a fősebességi sorozaton belül kü- 70 lönböző üzemi feltételek részére szolgálnak. Ezekben a görbékben a (q) specifikus sebességet abcissa, az (S) rúgófunkciót és a (G) fázisszöget pedig ordináta gyanánt raktuk fel. A (36) görbe az (x0 ) rúgó 75 kezdő kompressziójának, valamint az ütőmedve szabad rezgése között az ekvivalens amplitúdókat jelöli, amelyek fennállanak, hogyha az első esetben az ütések sorozatos megszakítatlan sorát akarjuk 80 elérni, hogyha az e visszapattanás koeíiciense egyenlő zérussal. A (37) görbe ugyanezen viszonyokat szemlélteti, ha e visszapattanási koeíiciens egyenlő 0.2-vei. A (38) és (39) görbék a második üzemi 85 eset részére való viszonyokat szemléltetik, azaz ha minden egyes ütés részére az erő két periódushosszig tart, míg a (40) ós (41) görbék ugyanezen viszonyokat a har-
