99235. lajstromszámú szabadalom • Túláramkapcsoló hőkiváltással

adva. iK'löliik imílakarmúnyl készítünk. A iiálriumkarhonátol tartalmazó folyadékot ismert módon kalcináljuk és maróiiálronná alakítjuk át. Mizonyos esetekben az oldal .") kalcinálása mellőzhető. Nyilvánvaló, hogy a marónátronná való közvetlen feldolgo­zás lehetősége nagy mértékben l'ügg a fel­használt anyag természetétől és ezzel össze­függésken a/, oldalban visszamaradó, nem 10 kicsapható szerves anyagok mennyiségétől A pentozánok és más szerves anyagok ki­csapására széndioxid helyeit kéndioxidot vagy más a célnak megfelelő savgyököt alkalmazhatunk. 15 A széndioxiddal való kezelés jelenléke­nyen tökélelesbíthető. ha ezen kezelés előtt a/, alkáliákal és a szerves anyagokat tartal­mazó folyadékot befőzés úlján koncentrál­tabb állapotba hozzuk, l'gyanis a szén-20 dioxiddal való közvetlen neutralizálással a szerves anyagok nem választhatók ki kellő nagy mértékben, hanem sok közülük oldotl állapotban marad és elvész. Ezen veszteség az előzetes koncentrálással el-2a kerülhető. Az oldat koncentrálása azon­ban úgy végzendő, hogy a fokozódó tö­ménységű alkáliák a szerves anyagokat ne bontsák meg és takarmányozási célokra alkalmatlanná ne tegyék. Kzt elkerülendő 30 a cellulózától elválasztott folyadékot szén­dioxiddal közömbösítjük, illetve telítjük addig, míg lakmusszal savas reakciót nem mulat, amikor is az alkáliák hidrokarbo­nátokká (pl. Na HO> alakulnak át. Ila 35 az oldnt nagyon hideg, a szerves anyag még nem csapódik ki. (isak most kezdjük a liefőzésl. illetve az oldal iH'sürítcsét. A fokozatosan koncentrálódó hidrokarlximit a szerves anyagokra nincs káros hatással. K> Iv/.en In-fözessel még nem érjük el a szer­ves anyagok tökéletes kiválását, habár az a sűrűséggel fokozódik. Kzért. ha a folya­dék sűrűsége bizonyos fokot elért, a folya­dékot lehűlés után szénsavval leüljük, ami l,'> kor is a szerves anyag legnagyobb része kiválik és nyomás alatt zári térben leszűr­hető. A nyeri nálriumhikarlMinát oldalitól a nátronlúg ismert módon regenerálható. A cellulóza lói elválasztott oldatoknak ke­:*» xelésérv füstgázok ineglisztilott szénsavtar­talma is használható A fenliekln-n az eljárás legegyszerűbb fo^analositási alakjai írlak ie. mely oly esetekU-n alkalma/haló. ha a lengeriszár ö xagy a szalma slb viszonylag eléggé tiszta. \ íegtöhh nyersanyag uzonlmii. de kül«V nösen a lengeriszár mindig tiszlálulunsngo­kal és korhadt, penészes részeket larlal ma/, melyek a száron maradt lexelek alall és rcjlcll, takart részein gyűlnek össze, 60 l-.zen rejlcll tiszlálalanságokal az eljárás első fázisát levő mosási folyamattal kel­lően eltávolítani nem lehet, úgyhogy, ha kellő rendszabályokról nem gondoskodunk, a tiszlálalanságok az egész, feldolgozási el- 65 járáson végigmennek, a kapott pépet és az elengedhetetlen fehér színt is megfertő­zik. A tengeriszár leveleken kívül igen gyakran kihullotL tengeriszemeket és más növénymagokai is tartalmaz, melyek cel- 70 lulóza gyártására egyáltalában alkalmatla­nok. Másrész! azonban ezen anyagok kö­zül egyeseknek jelenlékeny lápértéke van. Kzért a találmánynak'egy foganatosítás! alakja értelmében a fertőzmenyeket és a 75 cellulóza előállítására alkalmatlan finoman aprított anyagokat a főzési folyamat előtt eltávolít jak és egyúttal ezen anyagoknak je­lentékeny részét oly alakba hozzuk, amely­ben takarmányozási célokra alkalmas, kü- 80 Ionosén ha a fentiekben leírt eljárásból számiazó szirupszeríi folyadékokkal ke­verjük. A találmánynak ezen foganalosítúsi mód ja értelmében a tengeriszárat vagy 85 máseffélél aprítás, pl. szecskázás után szá­razon szitáljuk, oly célból, hogy a fini>­man elosztott idegen anyagokat, pl. levél­törmeléket. maglörmelékeket. magszemeket és egyebei eltávolítsuk, melyek legnagyobb- 90 részi cellulóza készítésére alkalmatlanok, inert rostjaik túlságosan rövidek vagy mert nem tartalmaznak alkalmas cellulózát. Kzen hulladékanyag azonban igen jelen­tékeny tápértékkel rendelkezik, különösen 95 ha nagyobb mennyiségű teiiKcrimagot vagy a kísérő kúszó és egyéb növényektől szár­mazó egyéb magvakat tartalmaz. A szára­zon való szitálás után a tengeriszárat, pl. zúzógéplten mosással egyesített foszlalás- t<i0 nak vetjük alá, miközben a mosóvíz a lengerisz.ár szétválasztott rejteti részeibe be­halol és a szennyel a nehezen hozzáférhető helyekről, pl. a levelek alól is eltávolítja, a folytonos mozgásban levő részek egy- 105 máshoz való súrlódásának következtében. A továbbiakban az eljárás ezen fogana­tosítás! módját egy gyakorlati példa kap­csán ismertetjük. A cséplögé|>l>ől jövő lengeriszárat sz.á- 110 raz rostálásnak vetjük alá és ezáltal a cellulóza gyártására alkalmatlan részeket mülakarmány készítésére használ haló alak­ban elkülönítjük. A megtisztított tengeri­szárai meleg vagy hideg vízzel kivonatol- 11 r, juk. Ezt a kivonalolási eljárást a fent ismerlelelt módon, lassú ellcnáraiuhaji mozgó sízzél végezzük Kzállal a ví/lieu

Next

/
Oldalképek
Tartalom