99235. lajstromszámú szabadalom • Túláramkapcsoló hőkiváltással

oldható alkatrészeknek, mint cukornak, ásványi sóknak és másefféléknek na#v részét, valamint a felületen levő piszok egy részét eltávolítjuk. 5 A kilúgozott anyagot most alkalmas zúzógépbe, pl. hollenderbe helyezzük és itt vízzel foszlatjuk, amig annyira felapríttatott, hogy a víz képes legyen a szenny teljes kimosására. A vizet a kimo-10 sott anyagtól előnyösen szitá lássál távolítjuk el. Erre a célra az ismert forgószitákat használhatjuk, melyekből a hol len de -ren kettőt vagy hármat is helyezhetünk el. A szitaszövet sűrűségét a foszlatás gya-15 korlati mértéke szabja meg. hogy a mosás anyagveszteség nélkül menjen végbe, mig a finom lebegő iszap a szitán piszkos víz alakjában távozik. A részben foszlatott tengeriszalma mosása és szitálása 20 nemcsak a piszkot távolítja el, hanem a korhadt, penészes részek, a parenchimsejteknek egy része, a finoman aprított levéltörmelékek stb. a súrlódás folytán anynyira felaprózódnak, hogy a piszokkal 25 együtt a szita szövetén át a mosóvízzel, mint organikus iszap eltávoznak. Ezen anyagok, melyek mechanikailag távolíttatlak el, cellulóza gyártására a fentemlített okoknál fogva legnagyobbrészt alkalmatla-90 nok, illetve rosszak. Habár a vízben való foszlatás a tengeriszár kielégítő kimosásához szükséges, a foszlatást nem szabad annyira vinni, hogy túlságos finomságú pép képződjék, minthogy az ilyen pép a 35 piszkos vizet visszatartaná. Minél finomabbra van foszlatva ugyanis valamely szálas anyag, annál inkább tartja vissza a közötte lebegő iszapot. A vízben lebegő iszap csak azon felület igen kis mélysér 40 géből képes eltávozni, amely a szita síkjának közelében van, illetve azzal érintkezik, míg a szita síkjától távolabbi mélyebb részek az iszapot visszatartják és a víz mindinkább tisztán távozik. Ezért mindig 46 új és új részeknek kell a szita felületéhez jutni. A finom pép továbbá vagy a szitát eltömi, vagy pedig a szitán át távozik. A szita eltömődése azonban nemcsak a piszkos víz eltávolítását nehezíti meg, hanem 50 a finoman elosztott anyagnak fentemlített mechanikai eltávolítását is meggátolja. Fontos, hogy a cellulóza gyártására alkalmatlan anyagokat ezen kimosási folyamattal lehetőleg messzemenően eltávolítsuk, 55 mert minél tökéletesebb ezen anyagok kiküszöbölése, annál kevesebb vegyszert kell a későbbi főzéshez és fehérítéshez használni. A foszlatást tehát az eljárás ezen fokozatában csak addig szabad vinni, hogy a mosó vízzel az aprított ferlőzmények szilálással eltávolíthatók legyenek. A foszlatás ezen mértéke a roszlalótól és működtetésének módjától, de különösen a kezelt anyag minőségétől függ. Ezen mosási folyamat lefejezte után az g, eljárást a már leírt módon rolvtatjuk, nevezetesen az anyagot, ha szükséges tovább foszlatjuk és ezután marónátronnal főzzük és végül a részben főzött pépet az ismertetett módon marónátronnal való második 70 és végleges főzésnek vetjük alá. Ezen főzési folyamatok, valamint a távozó oldatok kezelése az eljárás általános ismertetésénél leírt módon végezhető. Az eljárásnak most ismertetett fogana- 75 tosítási alakja nemcsak a piszkot és a cellulóza gyártására alkalmatlan részeket, mint magvakat, levéltörmeléket, a szárat nak korhadt részeit stb. távolítja el, hanem ezen módozattal vegyszerekben is igen lé- 80 nyeges megtakarítást érünk el azáltal, hogy a nem-cellulóz és a pépképzésre nem alkalmas anyagokat a főzés előtt eltávolítottuk, továbbá annak következtében, hogy a távozó oldatok piszkot nem tartalmaznak, 85 ami a vegyszerek visszanyerését bizonyos esetekben jelentékeny mértékben csökkentené. Ezen foganatosítási alak úgy is módosítható, hogy a foszlatást és a mosást kúlön-külön műveletként, illetve külön- 90 külön készülékekben végezzük. Megjegyzendő, hogy a találmánynak most ismerteteti foganatosítási alakja, melynél a mosás esetleg zúzó hollenderben történik, jelentékenyen eltér a cellulózagyártás- 95 ban általánosságban ismert mosó hollender alkalmazásától, mert tudvalevőleg a mosó hollender már kész cellulózát mos és azt nem az esetleg jelenlevő lebegő piszoktól szabadítja meg mechanikai úton, 100 hanem a vízben oldott állai>otban levő anyagoktól, mint amilyenek a fölös lúg, sók, klór stb. A leírt eljárás lehetővé teszi tengeriszárnak, szalmaféléknek és másefféléknek 105 jelentékeny anyagveszteség nélkül, kielégítő módon való főzését és kiváló minőségű pépet szolgáltat, ahol is a feldolgozott anyagoknak nem-cellulóz alkatrészeit gyakorlatilag használható módon visszanyer- 110 jük. Ezáltal az ipari termelésbe teljesen új nyersanyagokat vezetünk l>e és pedig olyanokat, melyeket eddig iparilag még nem értékesítettek, hanem legnagyobbrészt elégettek vagy egyszerűen félretettek. 115 Habár célszerű az eljárást a leírt foganatosítási módok egyike szerint keresztül-