99233. lajstromszámú szabadalom • Belső égésű forgó dugattyús erőgép

riileti sebessége nagyobb, m int a (8) szegmensé, ez utóbbi a forgás irányában elmozdíttatik, úgyhogy nekitámaszkodik annak a vájatnak az elülső éléhez, amely-5 ben el van helyezve. Az explóziós kamra elzárása ilyképen teljesen biztosítva van. A (4) elzárórész egy hasonló méretű (átmérőjű és vastagságú) tárcsa, mint a forgórész; három nagy tömör része van, 10 ezek az rí. n. (11) elzárószektorok vagy elkiiirészek, melyek úgy vannak méretezve, hogy könnyű érintkezésben legyenek a forgórósz oldallalaival, amelyek az explóziós kamrát képezik. Ezeknek a 15 szektoroknak a kidomborodó részei annak az egyetlen feltételnek megfelelően vannak megszerkesztve, hogy záró érintkezésben legyenek a forgórészei. Ugyanez a teli étel fontos az elzárói-ész három. (12) 20 vájatára nézve is, amelyekkel a forgórész (3) válaszfalai kapcsolódnak össze. Azon célból, hogy mindenütt egyenlő legyen a diletáció, a forgó rósz és a (4) elzáró rész háza épp úgy, mint a (13) ex-25 plóziós kamra és a (14) robbanókeverékelosztó háza egy darabból lesz öntve. Ezt körülveszi egy külső (15) burok, amely a hűtőfolyadékot tai'talmazza. A hűtés termo-siphonszerű lehet, a vízbefolyás 30 (16)-nál történik. A sűrűségkülönbség következtében kettős áram keletkezik, a hideg víz nagyobb részben a (16') részen át a háromszögletes (7) csatorna felé halad, amely a (13) explóziókamra és a (4) 35 elzárórész háza között van, ily módon erősen lehűtve a felmelegedésnek legjobban kitett részeket. A felmelegedett víz továbbá a (16") tér felé emelkedik, a háromszgletes (7) csatorna és a (16") tér 40 között a ház falába vágott összekötő csatornákon keresztül (mint az 1. ábrában látható pontozott vonalak mutatják) és a (17) nyíláson át a radiátorba távozik. A (16"') részben, az elosztó háza körül levő •45 víz csak lassan újul meg a (7) háromszögletes csatornán keresztül, ily módon egy közepes állandó hőmérsékletet tartván fenn az elosztó körül. A robbanó keverék elosztója forgó 50 rendszerű, egy hengerből áll, amely ugyanolyan szögsebességgel forog, mint a mótor forgó része a házfal megfelelő belsőrészén. Az elosztónak három nyílása van, amelyeknek a szélessége úgy van 55 megszabva, hogy nagyon rövid ideig nyitva'tartsák a házon lévő, az explóziókam rához vezető nyílást (ezt az időt a rotor fordulatszáma és a gyújtás pillanata szabja meg, mint azt később ki fogjuk fejteni). Ez az elosztó másrészt egy , központi, rögzített üreges henger körül forog, amelynek táplálónyílása a ház beeresztőnyílása fölé esik. Ez a kettős hengerít elrendezés teljes zárást eredményez és tehermentesíti a forgó hengert a gáz i belső nyomása alól. Az a hőmennyiség, amelyet az explóziós kamra falai elnyelnek, visszanyerődik a ház külső folyosói mentén a melegveztés útján, ezt az elosztást különben a (16"') burok vizének kö- ' zepes állandó hőmérséklete szabályozza, nem állhat- elő semmiféle szabálytalan kiterjedés, amely az elosztóhenger megszorulását okozhatná. A forgóhenger helyenkénti kopásának elkerülésére, amely ' esetleges szénlerakódásból keletkezhetik, azt a, forgó mozgáson kívül kis kilengésű, hoszirányú alternatív mozgással is láthatjuk el. E célból a forgó henger az egyik végén spirálisirányií vájattal le- í het ellátva, amelybe egy a házhoz erősített csap nyúlik bele. Mindegyik expólziókamrát tápláló nyílás között tetszőleges módon elhelyezhető a belső rögzítő hengeren egy fémszitaszö- 8 vet, amelynek az a célja, hogy a lángnak esetleges visszacsapását az elosztón keresztül a sűrítőbe megakadályozza. A kompresszor bármily rendszerű lehet, előnyös, ha forgó rendszerű és a tengely 9 végére van felékelve; a forgás sebessége szerint különböző térfogatú gázkeveréket kell szállítania (bizonyos fokú szabályozást lehet elérni a belépő keresztmetszet szűkítése által), még pedig úgy, hogy az 9 elosztóban elég nagy legyen a nyomás ahhoz, hogy a nyitás rövid időtartama alatt a (13, 20) kettős explózióskamra megtelhessen a meghatározott nyomású robbanó keverékkel. l Az elosztónak teljesen zárni kell, amikor a forgórész (3) válaszfala részben nyitja az explóziós kamra kiömlő nyílását és ebben a pillanatban a (18) gyújtógyertya meggyújtja a keveréket. Az ji egész explóziótér tehát a tulajdonképeni (13) ex pl ózi ók am rá b ó 1 ós a gyújtás pillanatában hozzá csatlakozó, a (3) válaszfal és a (4) elzárórósz megfelelő (11) szektora között elzárt (20) térből áll, amely 1 (20) térnek előzőleg ide je volt ahhoz, hogy a robbanó keverékkel megteljék. Ennek a két térnek a térfogatát úgy kell megválasztani, hogy az elégésből keletkező gáz eléggé kiterjedhessen, mielőtt a rotor kö- 1 vetkező válaszfala elzárná a tulajdonké-