98725. lajstromszámú szabadalom • Egykamrás nyomólégfék, két a fővezetékben bekövetkező nyomásváltozások hatása alatt álló vezérlőszeleppel

Megjelent 1939. évi december hó 2-án. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98725. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Egykamrás nyomólégfék két, a fővezetékben bekövetkező nyomásváltozások hatása alatt álló vezérlőszeleppel. Dr. Ing-. Hildebrand Wilhelm igazgató Berlin-Lichterfelde. A bejelentés napja 1928. évi május hó 26-ika. A találmány oly egykamrás nyomólégfékre vonatkozik, mely két, a fővezetékben bekövetkező nyomásváltozások közvetlen befolyása alatt álló vezérlőszelep-5 pel van ellátva, amelyek közül az egyik főleg arra szolgál, hogy a fékezés alkalmával a, fékhengerek megtöltését közvetítse, míg a másik a fék oldásakor a fékhengerek kiürítését közvetíti. 0 Ily fajta egykamrás fékek magukban véve már ismeretesek. Az eddigi, ily vezérléssel működő egykamrás fékek azonban azt a hátrányt mutatják, hogy a fékhengerben bekövetkező j nyomólégveszteségek esetén utántáplálás nem következhetik be. Ez a hátrány a találmány szerinti egykamrás féknél ki van küszöbölve. Ezt azzal érjük el, hogy a két egymással pár-3 huzamosan kapcsolt, a fővezetékben bekövetkező nyomásváltozások révén közvetlenül befolyásolt vezérlőszelep közül csak az egyik van, ezen befolyásoláson kívül, még egy tartály, pl. a segédlégtar-5 tály hatása- alá hozva, míg ellenben a má sik vezérlőszelep ezenkívül még a fékhengerben fejlődő nyomás és egy harmadik, közelítőleg állandó mértéken maradó erő hatása alatt áll, amint az oly egykamrás ) fékeknél, melyek csupán egyetlen vezérlőszeleppel és pedig az utóbb említett fajtájú szeleppel vannak ellátva, magában véve ismeretes. A találmány szerinti fék ama fékekkel > szemben, melyeknél két, az említett különböző típusokhoz tartozó vezérlőszelep van egymásután kapcsolva, amelyek közül tehát csupán az egyik áll a fővezetéknyomás közvetlen hatása alatt, azt az előnyt nyújtja, hogy a másodlagos ve- 40 zérlőszelep gyorsabban reagál. A mellékelt rajz 1. és 2. ábráin a találmány szerinti féknek két megoldási alakja van vázlatosan feltüntetve. (A) a, közelítőleg állandó nyomás alatt 45 álló vezérlőkamra, (B) a segédlégtartály, (C) az egykamrás fékhenger, (L) a főfékvezeték, (ST1) a fővezetéknyomás és a tartálynyomás hatása alatt álló vezérlő szelep, (St2) pedig a fővezetéknyomás és 50 a íékhengernyomás, valamint egy harmadik erő, pl. az (A) vezérlőkamra közelítőleg állandó nyomásának hatása alatt álló, az (L) fővezetékhez az (Stl) vezérlőszeleppel párhuzamosan kapcsolt vezérlő- 55 szelep. (Ü)-vel az (Stl) vezérlőszelep segélyével vezérelt kiterjedési vagy átvivő kamra van jelölve. A fővezetéknyomás és a vezérlőtartálynyomás hatása alatt álló vezérlőszelep és iá fékhenger közötti 60 összeköttetésbe magábanvéve ismeretes (fel nem tüntetett) minimális-nyomásszelep van iktatva, (o)-val a szabadba vezető nyílás van jelölve, amelyen át a fékoldás alkalmával a fékhengerlevegő ki- 65 tódul. Ha az 1. ábra szerinti féknél a fővezetéknyomást csökkentjük, akkor a (KI) és (K2) vezérlőtolattyúk egymással egyidejűleg és egymással ellenkező irányokban. 70 illetve a csökkenő fővezetéknyomás irányában eltolódnak. Ennek folytán a szabadba vezető (O) vezetéket az (Sl) vezérlőtolattyú az (o) kibocsátónyílástól elzárja, az (e) vezeték pedig szabaddá válik, úgy 75 hogy a (B) tartályból származó nyomólevegő az (e) vezetékbe és közvetlenül a (C) fékhengerbe áramlik. A (K2) dugaty-