98553. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány-kenyerek előállítására

Megjelent 1939. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JffHn| SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98553. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás takarmánykenyerek előállítására. Tier-, Mast- und Kraft-Brotfabrik Dr. Flohr G. m. 1). H. cég- Kassel. A bejelentés napja 1929. évi március hó 29-ike. Használtak már állati eledelként sütött kenyereket, melyek darából, korpából, melaszból és élesztőből állnak. E kenyereknek az említett anyagoknak egyszerű ke-5 verése útján való előállításánál azonban az élesztő kelesztőereje megmarad, úgyhogy sütésközben a tészta kel. Azt találtuk már most, hogy ugyanez alkatrészek használata mellett lényegesen 10 jobb és hosszú ideig jól eltartható kenyeret kapunk, ha a tészta elkészítésénél először a folyékony élesztőt súlyát túlhaladó mennyiségű melasszal keverjük és ezt az élesztőre a kelesztőerő megszüntetésére 15 elegendő időn, mintegy egy órán át, hatni hagyjuk. Később hozzákeverjük a darát és korpát és az egészet a sütőkemencében aránylag alacsony hőfokon sütjük. Az élesztő kelesztőerejének megsemmi-20 sítése nagyobb mennyiségű melasz hozzáadása és ez anyagnak állva hagyása útján, még mielőtt a többi anyagot tészta képzés céljából hozzákevernők, több kísérlet által megállapíttatott. A pl. feldolgo-25 zásra kerülő 350 gr. darából, 150 gr. kor pából, 250 gr. melaszból és 125 gr. élesztőből először a két utóbbi anyagot kevertük össze és egy óráig hagytuk a meleg sütő térben állni. A keverék erjedése nem kö-30 vetkezett be. Az anyagot azután darával és korpával tésztává kevertük és ezt zománcozott tányéron sütöttük. A tészta a tányéron nem kelt. Repedések ugyan keletkeztek, ami azonban csak annak tulaj-35 donítható, hogy a lágy, nedves tészta a kemencében sütéskor összeszáradt és ennek folytán repedezett. Ha azonban a fenti négy alkatrész ugyanazon súlymennyiségeit egyszerre kevertük és a tésztát azután zománctányé- 40 ron sütöttük, akkor a tészta lényeges mértékben kelt. A kenyér héja repedezett és a repedezések helyén megközelítőleg 5 cm.nyire emeltetett. Annak megállapítása céljából, hogy 45 ugyanazon vagy hasonló hatás lép-e fel, ha az említett (350 gr. és 150 gr.) dara- és korpamennyiség más arányát választjuk más mennyiségű melasz és élesztőhöz képest, újabb összehasonlító kísérletnél 80 50 gr. melaszt és 40 gr. élesztőt vettünk. Ha a kettőnek keverésénél ugyanúgy jártunk el, mint az első kísérletnél, akkor egy óra után ismét nem erjedt a keverék. Az azután korpa és dara hozzákeverése által ké- 55 szült tésztát csúcsos alakra hoztuk, keresztfonalakkal körülvettük és megsütöttük. Sütéskor a fonal nem sült be a kész kenyérbe és utóbbi megtartotta a tészta csúcsos alakját. A tészta ismét nem kelt. 60 Ha azonban, mint a második kísérletnél, mind a négy alkatrészt egyszerre tésztává gyúrtuk és azt közvetlenül a gyúrás után sütöttük, akkor a tészta tetemes mértékben megkelt. 65 Nyolcnapi fekvés után széttörtük a kenyereket. Azt találtuk, hogy az új eljárás szerint készült kenyerek homogén törési felülettel bírtak, míg a régi eljárás szerint készültek repedéses, csatornás és lyukas 70 törési felületet mutattak, mely nagy mértékben penészes volt. Utóbbi kenyerek tehát rövid idő után állati eledelként használhatatlanok voltak.