98306. lajstromszámú szabadalom • Vonatvilágítási berendezés

Megjelent 1939. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jRugg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98306. SZÁM. — Vb/2, OSZTÁLY. Vonatvilágítási berendezés. ,Elin"Aktiengesellschaft für Elektrische Industrie cég- Wien. A bejelentés napja 1929. évi február hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi február hó 9-ike. Az állandó árainú gép gyanánt először használt Rosenberg-dynamo tudvalevőleg önműködő mellékzárási szabályozóval ál­landó feszültségű gép gyanánt is alkal-5 mazható. A mellékzárási áram csökken­tése céljából a gépet főáramtekercseléssel látták el, mely a fegyverzet reakcióját kompenzálja. A fegyverzeti- és a főáram­tekercselés egymás mögé voltak kapcsolva, 10 míg az önműködő szabályozó segélyével működtetett mellékzárási tekercselésen, kis fordulószámnál nagy áramot, nagy fordulószámnál pedig nagyon kis áramot bocsátottak át, sőt bizonyos körülmények 15 között az áramot ellenkező irányban is kellett vezetni, hogy a remanens mágnes­ség hatása nagy fordulószámnál kompen­záltassék. Ez az elrendezés általában véve kielé-20 gítően működik, de függő viszonyban van az önműködő szabályozótól. Ha a szabá­lyozó valamelyik állásában megakad, akkor a feszültség és az áram annyira növekedhetnek, hogy a lámpák kiégése 25 révén üzemzavar áll be, vagy a feszült­ség és az áram annyira csökkenhetnek, hogy a battéria túlságos kisülése okozza az üzemzavart. Ha egy Rosenberg-gépet, melynek mág-30 neses tere nem mutat különös telítettsé­get, oly főáramtekercseléssel látunk,r el, melynek tekercselési száma egyenlő a fegyverzet tekercselési számának és a ha­tályossági tényezőnek szorzatával, akkor 35 a fegyverzetnek reakciója minden terhe­lésre vonatkozólag kompenzálva van. A gép tehát nem törekszik, mint a külger­jesztésű Rosenberg-gép, hogy a fegyver­zeti áram növekedésekor a primár mág-40 neses teret gyengítse, hanem ez utóbbi teljesen függ a mellékzárás tekercselésé­től. Adott mellékzárási gerjesztésnél akkor, növekedő fordulószámnál, igen nagy feszültség keletkezhetik. A jelen találmány szerint a főáram- 45 tekercselésnek magában véve ismert, kü­lönleges kapcsolása és méretezése révén ez a veszély el van hárítva. A főáramte­kercselést ugyanis a fegyverzettel nem kapcsoljuk sorba, hanem a battéria és a 50 lámpaáram közé iktatjuk, úgyhogy csak a lámpaáram megy rajta keresztül. Ez a tekercselés mindaddig, míg lámpaáramot használunk, a gépnek részben külgerjesz­tésű gépnek jellegét kölcsönzi. A mellék- 55 zárási tekercselésnek kikapcsolásakor aa­után a fegyverzet oly áramot ad át a gép­nek, mely lényegében arányos a lámpa­árammal és azon túl a remanenciából eredő, állandó kis komponenst tartalmaz. 60 A főáramtekercselés tekerületeinek szá­mát előnyösen úgy választjuk meg, hogy az nagyobb legyen a fegyverzetnek a hatályossági tényezővel szoízott teker­cselési számánál. Ezáltal menetközben a 65 gépáram nagyobbra növekszik a lámpa­áramnál, úgyhogy menetközben még a mellékzárási tekercselés kikapcsolásánál is a battériának bizonyos mértékben való töltése áll be, mely az állomásokban való 70 A^eszteglés közben történő kisülés pótlá­sára szolgál. A lámpaáram záróértékénél, a remanencia hatása alatt, lényegtelen töltés áll be. Azonkívül mellékzárási tekercselés oly- 75 képen van alkalmazva, hogy annak egyik vége a rövidzárású segédkefékkel van összekötve, melyek a feszültséget a két főkefe között megfelezik, másik vége pe­dig egy, a positív és negatív kefék közé 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom