98270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányok, kátrányolajok, ásványolajok és más az alkalmazott oldószerekben különböző oldhatósággal bíró alkatrészekből álló keverékeknek technikailag értékes frakciókra való szétbontására

^ Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI jfigH SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98270. SZÁM. - IVc/i. (Xl/b.) OSZTÁLY. Eljárás kátrányok-, kátrány olaj ok-, ásványolajok- és más az alkalmazott oldószerben különböző oldhatóságn alkatrészekből álló keverékanyagoknak technikailag értékes frakciókra való szétbontására. Dr. Kárpáti Jenő vegyészmérnök, kir. kísérletügyi állomásvezető fővegyész Budapest. A bejelentés napja 1928. évi december hó 31-ike. Kátrányok, kátrányolajok-, ásványolajok- és más, főként szénhidrogénekből és kreozotanyagokból álló keverékeknek technikailag értékes frakciókra való szét-5 bontására már ismeretes egy olyan eljárás (96701. sz. magyar szabadalom), amely szerint a nyersanyagot vizes oldószerrel hevítjük és a hevítési hőfoknak vagy az oldószernek, vagy pedig mindkét 10 tényezőnek lépcsőzetes emelése közben egyrészt egy kreozotban mindinkább szegényebb, illetve mind magasabb forrpontú szénhidrogénrétegre, másrészt pedig egy, a mindenkori szénhidrogénrétegtől mecha-15 nikailag könnyen elkülöníthető, a kivoht kreozotanyagokat, illetve könnyebb szénhidrogéneket tartalmazó oldószerrétegre választjuk szét. További vizsgálatok során kitűnt, hogy 20 az említett nyersanyagoknak technikailag értékes frakciókra való szétbontása egyetlen munkafolyamatban, egyetlen oldószerrel s az oldószernek mindennemű lepárlás nélkül való ismételt felhaszná-25 lása mellett is elvégezhető, és pedig lényegileg olykép, hogy először a nyersanyagot egész tömegében oldatba hozzuk, amihez hevítés útján létesített túlnyomást alkalmazunk, majd az oldatból a kívánt 30 frakciókat azáltal különítjük el, hogy az oldószer oldóképességét, vagyis az ezt befolyásoló tényezőket, nevezetesen a nyomást, a hőmérsékletet, adott esetben az oldószerkoncentrációt is, fokozatokban 35 csökkentjük. Az oldóképesség csökkentésének megfelelően az oldatból a kívánt anyagfrakciók, oldhatóságuknak fokozatosan emelkedő sorrendjében, tetszőleges minőségekben és fokozatokban válnak ki. Abból folyólag, hogy az oldást túl- 40 nyomáson, illetve az oldószer túlhevítése mellett végezzük, a frakcionáló hűtés céljaira is igen hosszú hőmérsékletskála áll rendelkezésre, nevezetesen mintegy 130— 150°-tól 20°-ig, vagyis kereken 130°-nyi 45 hőmérsékletkülönbség használható ki. Ennek a hosszú hőmérsékleti skálának okszerű kihasználásával sok fokozatú és igen éles frakcionáló hatás érhető el. Természetes, hogy, a nyersanyag minőségé- 50 tői függőleg, a kihasználható hőmérsékletskála adott esetekben a fentinél nagyobb, de esetleg kisebb is lehet. Az oldószer töménysége általánosságban úgy választandó meg, hogy koncentrá- 55 ciója egyrészt elegendő nagy legyen ahhoz, hogy bizonyos felső hőmérsékleten a nyersanyagot egészében képes legyen oldatba hozni, másrészt egyidejűleg mégis kellőkép alacsony legyen abból a 60 szemponból, hogy belőle az alsó hőmérsékleten, amely az esetek legtöbbjében körülbelül a szobahőfoknak felel meg, az oldatba hozott anyag utolsó frakciója is gyakorlatilag teljesen kiválhasson. 65 A nyersanyag általánosságban annál könnyebben oldódik, mennél nagyobb mennyiségben tartalmaz oxigéntartalmú vegyületcsoportokat. így igen magas kreozottartalmú barnaszén- és őskátrány- 70 féleségek némelyikének vizsgálata során kitűnt, hogy azok vizes oldószerben túl-