98270. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kátrányok, kátrányolajok, ásványolajok és más az alkalmazott oldószerekben különböző oldhatósággal bíró alkatrészekből álló keverékeknek technikailag értékes frakciókra való szétbontására
hevítés nélkül is csaknem teljesen oldhatók voltak, mimellett az oldószerkoncentráció még elég alacsony maradhatott ahhoz, hogy az oldott anyagok lehűtés út-5 ján ismét kiváljanak. Ily esetekben azonban az oldószer koncentrációja bizonyos mértékben mégis növelendő, amiért is, és mert a hűtéshez rendelkezésre álló hőmérsékletskála is körülbelül a felére rö-10 vidül, a frakcionálás fokozatai kevésbbé élesek lesznek. Kitűnt továbbá, hogy némely nyersanyagféleségek esetén, amelyek nagyobbmennyiségű nehezen oldódó vegyületcso-15 portokat, pl. sok aszfaltot, bitument, paraffinszénhidrogént tartalmaznak, a nyersanyag egész tömegének oldatbahozása elmellőzhető. Ily esetekben a teljes oldás elmellőzése a túlnagy oldószerkon-20 centrációk és oldószermennyiségek elkerülése érdekében ajánlatosnak mutatkozott. Efféle nyersanyagok feldolgozásához olyan mennyiségű és annyira hígított oldószer használandó, amely a könnyebben oldódó 25 alkatrészeket kellő túlhevítés mellett teljesen kioldani képes. Ilyenkor a nehezen oldódó alkatrészek, teljes oldódás helyett, finom eloszlásban lebegve maradnak és az így nyert emulziót vetjük alá a frakcio-30 nált hűtésnek. Az oldatba hozott frakciók fokozatos leválasztása céljából az oldószer oldóképességének csökkentése legcélravezetőbben a nyomás és hőmérséklet fokozatos csökken-35 tése útján eszközölhető. Felhasználhatók azonban ezen célra más eszközök is, pl. az oldószer továbbhigítása, sók adagolása stb. Összefoglalva az eddigieket, az új el-40 járás lényege a következő műszaki szabály felhasználásában áll: A nyersanyagot, vizes oldószerrel, melegítés útján oldatba hozzuk s a nyert oldatból a kívánt frakciókat az oldószer oldó-45 képességének tervszerű csökkentése útján fokozatosan kiválasztjuk, mimellett 1. az oldószernek egyrészt eléggé koncentráltnak kell lennie ahhoz, hogy bizonyos felső hőmérséklethatáron a nyersanyagot ol-50 datba bírja hozni, másrészt ugyanakkor mégis eléggé higítottnak ahhoz, hogy belőle bizonyos alsó hőmérséklethatáron az utolsó anyagfrakciók is gyakorlatilag teljesen kiváljanak; 2. az említett felső és 55 alsó hőmérséklethatárok közötti távolságnak minél nagyobbnak kell lennie, hogy a frakciók éles elválasztására kellő hosszú hőmérsékletskála álljon rendelkezésre. Ezen kétirányú feltételnek azzal teszünk eleget, hogy az oldást túlhevítés és ezzel 6( létesített túlnyomás alkalmazásával végezzük. Ez a műszaki szabály nagy általánosságban az itt szóba jövő minden nyersanyagféleségre érvényes, egyes különleges esetekben azonban a nyersanyag ® teljes feloldása vagy pedig a túlhevítés, illetve túlnyomás alkalmazása elhagyható. Az új eljárás olyan nyersanyagok feldolgozására, amelyek, mint pl. a külön- 7( féle őskátrányok és illóolajok, nagymenynyiségű hőérzékeny alkatrészt tartalmaznak, különöskép alkalmas. Az eljárás során ugyanis a nyersanyag maximális 130—150° közötti hőmérsékletnek, és ennek 11 is csak rövid ideig, van kitéve, ennélfogva elgyantásodás, elszurkosodás, kondenzációs és polimerizálódási jelenségek s egyéb káros mellékreakciók nem léphetnek fel. 8C Az új eljárásnak további előnye, hogy az oldószerszükséglet igen csekély, mert az alkalmazott túlhevítés, illetve túlnyomás folytán a nyersanyag oldása vagy emulzifikálása az oldószer oldóképességé- 85 nek maximális kihasználásával történik. Az eljárás részleteit a következő kiviteli példa kapcsán ismertetjük. Keverőművel ellátott autoklávban 1 térfogatrész 54% kreozotanyago'i tarlal- 9C mazó őskátrány és 4 térfogai.rész 506 «-os alkoholkeveréket addig melegítjük, amíg az autoklávban uralkodó nyomás kereken 6 légkörre nem emelkedik. Az őskátrány -nak ekkor több mint 80%-a oldatba megy 95 és a fennmaradó, lényegileg magas olvadáspontú szénhidrogénekből álló nyersanyagmennyiség finom elosztásban emulzióként lebeg az oldatban. Az így nyert oldatemulziókeveróket pl. kamrákra oszt- 10 tott, nyomástálló hűtőcsövön vezetjük felülről lefelé keresztüL Az egyes kamrák pl. olykép vannak berendezve, hogy azok egymással csődarabok útján közlekednek, amely csövek beömlőnyílása az egyik 10 kamra felső részéhez, lefolyónyílása pedig a rákövetkező kamra fenéklapjához van közel, minek folytán az egyes kamrákon keresztülvezetett folyadék aránylag vastag folyadékrétegeken hatol át. Az n egyes kamrák tehát mindmegannyi mosópalack szerepét játsszák, amelyek a beléjük vezetett oldatból a lehűlés, illetve a nyomáscsökkenés folytán leváló finom eloszlású anyagemulziót kimossák és visz- 11 szatartják. A hőmérséklet esését az oldatnak a kamrás csövön való áthaladása közben pl. úgy szabályozzuk, hogy az
