98030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi szenek,főleg barnaszenek tüzelő értékének javítására

Megjelent 1929. évi augusztus hó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98030. SZÁM. — H/a. OSZTÁLY. Eljárás ásványi szenek, főleg barnaszenek és lignitek tüzelő értékének javítására. György Jenő oki. mérnök, építési vállalkozó Budapest. A bejelentés napja 1927. évi december hó 3-ika. A barnaszenek és lignitek értékét a bennük foglalt, átlagosan 30—45%-ot ki­tevő víztartalom lényegesen leszállítja. Sok szénféleségnek hamútartalma is je-5 lentékény; a hamú- és salakalkatrészeket főleg másodlagos eredetű infiltrációk és beiszapolódások gyakran jóval 10% fölé emelik. Ehhez képest az ilyen jszénfajták C-tartalma esetenként még a 30%-ot sem 10 éri el, amiből folyólag előkésztés nélkiil nem bírják el a szállítási költségeket. Az efféle szenek értéke egyrészt a víz­tartalomnak, másrészt a hamú- és salak­alkatrészeknek csökkentésével] emelhető. 15 A víztartalom szárítás útján 16—18%-ra, azaz a légszáraz szén rendes víztartal­mára szorítható le. A hamú- és salak­alkatrészek mosással és főzésse-1 sok eset­ben szintén nagyrészt eltávolíthatók. 20 Kellőleg keresztülvitt szárítással és a hamúalkatrészek eltávolításával pl. egy kis értékű szénféleségből, amelynek száza­lékos összetétele kereken a következő: víz 45%, C 30%, hamú 10%, H 3%, 25 O+N+S 12%, olyan szén nyerhető, amely kereken 17% víztartalom mellett 52% C-t és 5% H-t tar­talmaz, tehát értékes szénféleségnek te­kinthető. 30 A barnaszenek és lignitek szárítása so­rán nehézséget okozott az a körülmény, hogy a szén szárítás közben széthullásra hajlamos. Ezért arra törekedtek, hogy a szárításnál a szétesést megszüntessék. E 35 célból a szén szárítására a szenet zárt tartányokban megfelelő nyomású telitett vízgőzzel 100°-ot meghaladó hőmérsék­letre hevítették és hosszabb ideig ezen a nyomáson és hőmérsékleten tartották. Ez­után a nyomást csökkentették, mire a fel- 40 hevített szénben foglalt víz párolgásnak indult. A párolgást levegő átvezetésével elősegítették. Ezzel az eljárással nagyjá­ból kielégítő eredményeket értek el, ki­véve egyes vastagabb darabokat, amelyek 45 a szárítás közben mégis széthullottak. Hátránya még az eljárásnak az is, hogy egyrészt sok gőzt igényel, másrészt a fel­hevítési, valamint azon időtartam, amely alatt a szén az elért magas hőfokon és 50 nyomáson tartandó, aránylag hosszú s így a berendezések nem elég gazdaságo­san használhatók ki. A szenek mosása és főzése önmagában már szintén ismeretes és egyes szénféle- 55 ségek hamutartalma már egyszerű főzés útján csökkenthető. A fentemlített szenek azonban általá­nosságban ezeknek a különféle kezelések­nek a költségeit nem bírják el. 60 A jelen találmány arra irányúi, hogy egyetlen munkafolyamatban úgy a nagy nedvességtartalmú szeneknek szárítása, mint a hamútartalom csökkentése hatáso­san és gazdaságosan keresztülvihető le- 65 gyen. Az eljárás lényegileg abban áll, hogy a szenet zárt és nyomástálló tartányok­ban magas hőfokú víz közvetlen hatásá­nak tesszük ki, majd a vizet elvezetjük s 70 végül a szenet vacuum alkalmazásával vagy levegő átvezetésével megszárítjuk. A végzett kísérletek azt igazolták, hogy a szénnek magas hőfokú vízzel való fel­hevítése a gőzzel való felhevítéshez ké- 75 pest számos előnnyel jár. A hevítés és az

Next

/
Oldalképek
Tartalom