98030. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi szenek,főleg barnaszenek tüzelő értékének javítására

egész hőkezelés időtartama lényegesen csökkenthető, ami a berendezés gazdaságosabb kihasználását eredményezi. A kísérletek során egy tartányban elhelyezett 5 több métermázsa súlyú szén eredményes kezelése kb. másfél órán belül be volt fejezhető, olykép, hogy a széntartányba annyi előmelegített vizet nyomtunk be, hogy az a szenet teljesen belepje s azután 10 a szenet borító víztömeget 10 atm-ás telített vízgőz bevezetésével gyors menetben, kb. 15 perc alatt, 175°-ra hevítettük fel. A vízben levő szén a közvetlen hőkicserélődés folytán ugyanezen idő alatt termé-15 szetesen szintén felveszi ezt a hőfokot. A kb. 10 atm. nyomású forró víz mélyen behatol a szén elemi sejtjei közé, a víz hatására amúgy is fellépő ozmózisos és diffúziós jelenségek a nagy nyomás folytán 20 igen hatásosan mennek végbe s így a szén kiöblítése, az oldható anyagok tetemes részének kilúgzása és a kolloidális tulajdonságok teljes megszüntetése igen rövid idő alatt bekövetkezik. A kísérletek 25 során kitűnt, hogy a nagy nyomású és magas hőfokú víz lényegesen több és olyan hamúalkatrészeket is eltávolít a szénből, amelyek a szokásos kifőzéssel nem távolíthatók el. Kitűnt továbbá, 30 hogy a bányanedves szén a vízben való közvetlen kezelés folyamán további vizet nem vesz fel és a víz leeresztése után feltűnő könnyen és gyorsan kiszárad; a száradást a hőfoknak kb. 100"-ra való leesése 35 után a szokásos módon akár vákummal akár meleg levegőnek átvezetésével elősegíthetjük. A szén ezen kezelés mellett kohéziójából mit sem veszít, sőt még a rostélyon is széthullás nélkül ég el. A hamú- és 40 salakalkotó anyagok nagy részének egyidejű és költségeket nem igénylő kivonása a szén értékét a rostélyon való jobb kihasználás szempontjából is javítja. Az eljárás részleteit a mellékelt rajzon 45 példaképen feltüntetett berendezés kap esán ismertetjük. A bányanedves szénnel megtöltött, nyomástálló (a) tartányba (b) melegvíztartányból (e, o) vezetéken át annyi vizet 50 bocsátunk, hogy az a tartányban foglalt, szenet teljesen ellepje. Ezután (d) vezetéken át 10 atm. telített vízgőzt bocsátunk az (a) tartány vizébe, amíg csak a víz hőmérséklete a 175°-ot el nem éri. Ezután a 55 gőzbevezetést elzárjuk és csupán időnként nyitjuk, hogy a hűlés stb. folytán leszálló hőmérsékletet 175° körül megtartsuk. Kb. 1 óra elteltével az (a) tartány vizét a (c) gőzvezetéken beáramló s ugyancsak 10 atm-ás telítet gőzzel (vagy 60 kellő nyomású levegővel) a megfelelő szelepek nyitása mellett (m) vezetéken, (k) iszapfogótartányon és (m') vezetéken át a közben friss szénnel megtöltött hasonlóan berendezett (a') tartányba nyomjuk 65 át, amelybe előzetesen kevés vizet a (b) tartányból (e, o') vezetékeken át már leeresztettük. Az (a') tartány vizét (d') gőzvezeték segítségével ugyancsak a 175°-ra hevítjük, illetve ezen hőmérsékleten tart- 70 juk. Miután a víznek az (a) tartányból az (a') tartányba való átnyomása megtörtént, a (c) gőzvezetéket elzárjuk és az (a) tartány (g) szelepének megnyitásával a felhevült szénből kiáramló gőzöket (f) ve- 75 zetéken át a (b) tartányba vezetjük. Amint a szén hőfoka kb. 100°-ra esik, a (h) vezetéken át esetleg felhevített levegőt vezetünk rajta keresztül, vagy az (a) tartányt (i) vezetékkel egy légszivattyíi- 80 hoz kapcsoljuk. A teljes kiszárítás azonban az (a) tartányon kívül is történhetik. Az (a) tartányt ezután újból megtöltjük friss szénnel és az eljárást az (a') tartányból kiindulólag megismételjük 85 s. i. t. A (k) iszapfogó tartányban meggyülemlő homokot, salakot stb. időnként lefúvatjuk. A kioldott anyagok mennyiségéhez képest, káros koncentrációk elkerii- 90 lésére, időnként a víz egy részét is lefúvatjuk a (k) tartányból és a hiányzó vizet a (b) tartányból vett előmelegített vízzel pótoljuk. Egyes szénféleségeknél ajánlatos, hogy 95 a kilúgzás fokozása végett a vízhez alkálit vagy más, a szén természetének megfelelő vegyszert adagoljunk. A kilúgzást és a szén kiöblítését hatásosabbá tehetjük, ha az éppen munkában levő (a), illetve 100 (a') tartányban a vizet (1) szivattyú közvetítésével (m, k, n, o), illetve (m', k, n, o') úton keringtetjük. A kísérletek szerint a víz hőfoka célszerűen a 120°-ot meghaladja; alacso- 105 nyabb hőfoknál az eredmények kevésbé kielégítők. A leírt eljárásnak fontos előnye az előadottakon kívül az is, hogy a víz nagy fajhőjét a szén gyors felmelegíthetésére 110 használjuk fel s emellett az egész hőgazdálkodást igen kedvezővé tesszük, ameny nyiben a szükségelt meleg túlnyomó részét az egyik tartányból a másikba magával a vízzel visszük át. A szénbe bevitt 115 meleg nagy részét a pótvíz előmelegítésénél szintén hasznosítjuk.