98004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból

— 2 — nek a vegyületeknek anionjai oldható vegyületeket is képeznek a földalkálifémekkel, melyekkel a pektintartalmú anyagok vegyülve vannak és így az ióncsere hatá-5 sosságát, a tömeghatás feltételezett fizikochemiai elmélete szerint, biztosabbá teszik. A találmánynak megfelelő pektineltávolító eljárása alapul szolgál egy új 10 eljárásnak is, ramienak és hasonló növényi rostanyagoknak kezelésére fonásra alkalmas rostok előállítása céljából. Ámbár a ramie az ismert, természetes rostok legerősebbjeinek és legfinomabbjai-15 nak egyike, mégis nem volt eddig még lehetséges a rostokat, az azok izolálásával együttjáró nehézségek miatt gazdaságos módon előállítani. A ramiefű túlnagy mennyiségben tartalmaz pektinanyago-20 kat és gummi, melyek a közönséges áztatóeljárással igen nehezen távolíthatók el anélkül, hogy ezzel egyúttal a rost minősége is károsan befolyásoltatnék. Továbbá, hogy az áztatóeljárást vagy a 25 mechanikai kezeléseket foganatosíthassuk, kívánatos, hogy a füvet aránylag friss állapotban kezeljük, minthogy a pektin- és gummianyagok, melyek a rostokat összekötik, a füvek száradásával meg-30 keményednek és azután, a leválasztáskor, nagyobb nehézséget okoznak. A fű szálait is mechanikusan kell a száraktól elválasztani és, a rostok izolálása előtt, az áztató vagy a mechanikus művelethez elő-35 készíteni, ami jelentékeny munkát igényel. A rostok elkülönítésekor tetemes hulladékot is eredményeznek az eddigi eljárások, mely az elméleti rosttartalomnak csaknem 50%-át is elérheti. 40 A találmány további célja tehát az, hogy ezeket a most említett nehézségeket elkerüljük és közvetlenül a ramieből vagy hasonló növényfajtákból jobb fonóminőségű rostot kapjunk, továbbá, hogy a 45 munkában és időben jelentékeny megtakarítást érjünk el és tetemesen jobb hozadékhoz jussunk rostokban. A növény pektinjének olyan reagens segélyével való előzetes elkülönítése után, 50 mely az oldhatatlan, pektintartalmú vegyületekkel és gummifajtákkal ióncserére képes, aminek folytán ezek a vegyületek oldhatókká és gyorsan eltávolíthatókká lesznek, a növényi anyagot, maróalkáli-55 oldattal, jóval magasabb nyomás alatt hevítjük, mint aminőt, alkálival való kezelésnél, eddig alkalmaztak, nevezetesen kb. 6—10 atm. nyomás alatt és rövid ideig, tehát pl. 20—60 percig. A hevítést olyan hőfokoknál is lehet végezni, melyek ily 60 nagy gőznyomásoknak megfelelnek. Ez a további lépés, ramierostok vagy ezekhez közelálló rostanyagok esetében, az olyan anyagok jelenléte miatt szükséges, aminők a zsírok, viaszkok, hártyás 65 anyagok és gyanták, melyek a rostokat átitatják és azokra rátapadnak. A ramierostanyag színező anyagokat is tartalmaz, főleg klorofilt, melyek még az említett, alkálival való kezelés után is 70 bennmaradnak, úgy hogy a rostoknak, e kezelés után, tetszőleges, alkalmas, ismert módon való fehérítése kívánatos. A pektin eltávolítására és a nagy nyomás alatt alkálival való tisztításra szolgáló, meg- 75 előző eljárások a fehérítő eljárásokat megkönnyítik és olyan terméket szolgáltatnak, mely mechanikai szétbontást nem igényel, minthogy közvetlenül a legutolsó rostokat eredményezi. 80 Bizonyos körülmények között a rostoknak alkálival való kezelését, a fehérítés után, meg lehet ismételni, azonban, ebben az esetben, a kezelés időtartama rövidebb lehet. 85 Rostok kezelésénél alkálikus reagenciáknak használata mindenesetre ismeretes már. Ha azonban ezek a reagenciák a pektin eltávolítása előtt alkalmaztatnak, akkor az eredmény az, hogy sötétszínű 90 anyagok és tisztátlanságok keletkeznek, melyeket a rostok abszorbeálnak vagy melyek közöttük lerakódnak. Ezek a tisztátlanságok a fehérítő műveletet megnehezítik, minthogy oldhatatlan anyago- 95 kat képeznek, melyek erősebb fehérítőkezelést tesznek szükségessé és a fehérített rostnak csúnya külsőt adnak. A fentebb a ramie kezelésére megadott művelet csekély módosítást igényel, ha 100 azt bambusznád kezelésére alkalmazzuk, hogy ezt az anyagot fonásra alkalmas állapotba hozzuk, úgy hogy azt kötelek, zsákok és egész sor egyéb gyártmányok előállítására használhassuk fel. 105 Kitűnt, hogy a bambusznád a fenti egész eljárással való kezelésre nem alkalmas és hogy rostjai ridegek és rövidek lesznek, ha azt az alkálival való teljes kezelésnek vetjük alá. Ha ellenben a rost- 110 anyagokat a pektintől már megszabadítottuk és azután vetjük alá az alkálival való kezelésnek, pl. autoklávban, addig, amíg a nyomás kb. 7—10 atm.-ra emelkedik, mely nyomásnál azok igen rövid időn 115 át a kezelésnek alávetve maradhatnak, akkor az eredmény az, hogy az egyes rostok igen jól el vannak választva egymás-