98004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a rostok kitermelésére növényi anyagokból

— 2 — tói és hogy egyúttal, minthogy az egyes rostokat egymással összekötő, elfásodott szövet károsan nem befolyásoltatik, a főrostok hossza a kezelés folytán nem válto-5 zik meg és a rostnak ridegségre való hajlandósága elkerültetik. Az alábbiakban néhány példát adunk meg arra, hogy miképen alkalmazható a jelen találmány a gyakorlatban, mimel-10 lett egyúttal a tipikus munkafeltételeket, a hőfokot, a nyomást és a kezelés idejét is megadjuk itt. Az alábbi, első példa a részleteket adja meg a találmánynak lenszalma kezelésére 15 való alkalmazásánál: A nem-áztatott lenszalmát, alkalmas mennyiségű, 0.1—0.5%-os ammóniumszulfátoldattal, 1—2 atm. nyomás alatt, illetve olyan hőfokoknál, melyek ezen nyomások-20 nak megfelelnek, 20—60 percig hevítjük. Ezen idő alatt az oldhatatlan pektose, mely a rostokat összeköti, oldható pektinné alakul át anélkül, hogy ezzel a rost károsan befolyásoltatnék. E művelet be-25 fejezése után nyomást engedünk hatni a rostra, ill. a szalmára, hogy a reátapadt nyálkás vizet belőle kiszorítsuk és eltávolítsuk. Ezt követőleg a rostot, ill. a szalmát, vízben mossuk és szárítjuk, mire a 30 szalmából a lenrostot, a rendes módon, pl. gerebenezéssel vagy tilolással kikapjuk. Ezen az úton igen tetemes időmegtakarítást érünk el, ami a len előállítási költségeinek megfelelő csökkenését eredmé-35 nyezi. A reagenst célszerűen több nyersanyagköteg kezelésére használjuk fel mindaddig, amíg színe túlságosan sötét nem lesz és foltok nem lépnek fel a roston. En-40 nél a kezelésnél természetes savak lesznek szabaddá, melyek az anyagokból fejlődnek. Kitűnt, hogy ezeknek a savaknak kedvező befolyásuk van az előállított rost minőségére. Miután a folyadék, az el-45 járásban való további használatra, értéktelenné vált, a hulladékvizeket, melyek, a fenti példánál, hígított ammóniumszulfátoldatokból állanak, trágyázási célokra lehet felhasználni. 50 Az eljárás ramie és hasonló füvek kezelésére való alkalmazásának tipikus példája a következő: A nem-áztatott szalmát vagy füvet alkalmas térfogatú, 0.1—0.5%-os ammónium-56 szulfátoldattal hevítjük, 1—2 atm. nyomásnál vagy ennek a nyomásnak megfelelő hőfoknál 20—60 percig. A ramienak ez a kezelése az oldhatatlan pektoseanyagoknak oldható pektinné való átalakulását idézi elő. 60 Ha a pektoseanyagoknak oldható pektinné való átalakulása végbement, a rostos masszát kiveszük és kisajtoljuk, hogy" az enyvanyagokat, melyek a rostokra tapadnak, leválasszuk. A meg nem munkált 65 rostokat azután autoklávba tesszük és 2—4%-os nátronlúgoldattal hevítjük, kb. 6—10 atm. nyomásnál, 20—60 percig. A szükséges idő elmultával a rostokat kivesszük az autoklávból, megmossuk és 70 megszárítjuk. Ekkor fényes, selyemszerű külsővel és szövezettel bíró terméket kapunk, melynek külseje a fényes cellulózatermékek külsejéhez hasonló, melyek műselyem néven ismeretesek. Azonban a ta- 75 lálmány szerint előállított anyag jóval nagyobb húzószilárdsággal is rendelkezik, mint ama termékek szálai, melyek műselyem néven ismeretesek. Továbbá ezt, a fényes anyagot, a közönséges műselyem- 80 hez viszonyítva, aránylag kis költséggel állíthatjuk elő, minthogy ramieből igen nagy mennyiség igen olcsón áll rendelkezésre és mert ez a növény igen kiterjedt mértékben termelhető. 85 A ramierostnak, a pamutrosttal szemben, nagyobb értékére és a szántóföld holdjára vonatkoztatott, jóval nagyobb rostkitermelésre való tekintettel, gazdasági szempontból lehetővé válik, hogy a 90 jelenleg használt pamut igen nagy részét ramieval helyettesítsük, melyet azután a fent ismertetett eljárás szerint kezelünk. Az alábbi példa kiviteli részleteket ad meg az eljárásnak bambusznádnál való 95 alkalmazása esetére. A bambusznádat, a pektinektől való megszabadítása céljából, mindenekelőtt alkalmas hosszúságúra és vastagságúra vágjuk szét és a fent ismertetett módon 100 hevítjük, célszerűen az alkálifémek vagy az ammónium neutrális sóinak jól hígított oldataival. Célszerűen alkalmazható 0.1—0.5%-os ammóniumszulfátoldat, 1—2 atm. nyomásnál vagy olyan hőfokoknál, 105 mely ezeknek a nyomásoknak megfelel, 20—60 percig. Ezzel a kezeléssel az egyes rostokat szétválaszthatjuk. Hogy ezeket a rostokat simulékonnyá és fonásra alkalmassá tegyük, a bennük foglalt zsírokat, 110 viaszkot, hártyás anyagokat és gyantákat eltávolítjuk belőlük vagy szétbontjuk. Az utóbbi művelet alkálioldattal, célszerűen, 2—4%-os nátronlúgoldattal, autoklávban való hevítéssel történhetik, mindaddig, 115 amíg a nyomás 7—10 atm.-ra növekedik. Ha a nyomás eléri ezt az értéket, azt új-