97984. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver

— 3 — ezen részekel kényelmi szempontból csuklószerkezetnek neveztük el, működésük és az eddig ismert szerkezetek működése köz(jtt sok fontos tekintetben alapvető kü-5 lönbsógek vannak, melyekre nyomban ráfogunk mulatni. A zárófej külső alakja a 15. ábrán látszik legvilágosabban. Mindegyik oldalon oldalirányban kiugró (27) bordával van 10 ellátva, melyek a fegyver tokjának oldalfalaiban vízszintesen elnyúló vezető hornyaikban vagy pályáikban csúszhatnak. Ezek a hornyok a 8. ábrán (28)-nál láthatók. A (28) hornyok a zárófejet előre 15 és hátra irányuló mozgásánál vezetik. A (24) kapcsolórúd oly módon van a (23) zárófejjel összekapcsolva, hogy a (30) és (31) ütközőfelületek gördülő érintkezésbe jutnak egymással a závárzat kinyí-20 lásának kezdetén, mire a kapcsolórúd (32) fejrésze a (33) fészekbe ül és a závárzat nyílásának további során avval csuklós kapcsolatba jut (lásd a 19. és a 23. ábrát). A kapcsolórúd és a závárzat ezen laza 25 kapcsolódásának oldódását további egymásba kapcsolódó részek akadályozzák meg. A kapcsolórúd lefüggő (34) toldata a zárófej egy üregében helyezkedik el, melyet a zárófej mellső (31) felülete és hátsó 30 (35) fala képez, mimellett ezen hátsó fal felületének felső része ívesen hátrahajlik, hogy helyet adjon a (34) toldat alsó görbe felületének, midőn a kapcsolórúd felfelé leng. A kapcsolótag fejrészének (33) fészke 35 felső nyúlványával megakadályozza a függélyes irányban való kimozdulást és a kapcsolótag (36) lefüggő oldalfalai megakadályozzák az oldalirányban való elmozdulást. Ha a kapcsolórudat és a zárófejet 40 leszereljük a (2) tokról, a kapcsolórudat a függélyes helyzet felé kellően ki kell lendíteni ahhoz, hogy (36) oldalfalai a zárófej (35) oldalfalait elhagyják, mire viszonylagos oldalirányú elmozdítás a zárófej és a 45 kapcsolórúd összeköttetését oldani fogja. A (34) kapcsolórúd és az emeltyű közti összeköttetés úgy van szerkesztve, hogy a kapcsolórúd görbe (37) bütyökfelülete és a forgattyú görbe (38) bütyökfelülete közt 50 görbülő érintkezés biztosíttassák. Ezeket az alkatrészeket a (39) kapcsolótag lazán öszszekapcsolja, (18. ábra). A (39) kapcsolótag az oldalirányban kinyúló (40) csappal van ellátva, mely a kapcsolórúd (41) furatába 55 illik és abban korlátolt forgó mozgást végezhet. A (40) csap a (42) bemetszéssel van ellátva, mint a 14. ábrán látható, azon célból, hogy az elcsattantó berendezéssel összeműködve egymást ágyazásaikban köl-97984 csönösen leszerelhetően tartsák, amint azt 60 később le fogjuk írni. A (39) kapcsolótaggal még a (43) csap van mereven összeerősítve, amely a forgattyú (44) furatában könnyen elfordulhat. A (43) csapot a (45) íves perem a forgattyú (44) furatában le- 65 szerelhetően rögzíti. A (45) perem a (44) furat szájnyílása mellett a forgattyúban kiképezett alámetszett és a rajzon fel nem tüntetett görbe vájatba lép be. A perem, mely csak részben veszi körül a (43) csa- 70 pot, a forgattyú és a kapcsolórúd minden helyzetében benne marad az alámetszett vájatban, kivéve mikor a részek egymáshoz képest egyenes vonalban vannak kinyújtva. Ebben a helyzetben, föltéve, hogy a for- 75 gattyút és a kapcsolórudat leszereltük a fegyver tokjáról, a (39) kapcsolótag oldalirányú elmozdulásakor a (43) csap kilép furatából és így a részek szétvehetők. Ha azonban az alkatrészek a fegyver tokjába 80 vannak beszerelve és egyenesvonalú kinyújtott helyzetüket foglalják el, a tok oldalfalai megakadályozzák a forgattyú és a kapcsolórúd közti, vagy a kapcsolórúd és a zárófej közti oldalirányú elmozdulást. 85 A (25) forgattyú (26) forgattyúcsapj án úgy van elrendezve, hogy azon kezdeti gördülőmozgást, erre következő csuklómozgást és befejező csúszómozgást végez. A forgattyú hátsó vége nyitott (46) vájattal van 90 ellátva a (26) forgattyúcsapon való ágyazása céljából. A (46) vájat szélessége közelítőleg egyezik a forgattyúcsap átmérőjével, de hossza, mint a rajzon fel van tüntetve, ennél valamivel nagyobb. Ha a for- 95 gattyú alsó helyzetében van, a závárzat csúszott állapotában (4. ábra) a (26) forgattyúcsap a forgattyú (46) vájatának fenekén helyezkedik el. Amint a forgattyú felfelé leng, a hasíték (47) mellső fala 100 először gördül, azután fordul a forgattyúcsapon, amint a 19., 20. és 8. ábrán az egymásrakövetkező helyzetekben látható, mindaddig, míg a (46) vájat feneke észrevehetően el nem távolodott a forgattyú- 105 csaptól, amint a 8. ábra mutatja. Ez az ábra tünteti fel a részek rendes nyugalmi helyzetét a csuklószerkezet kinyílása után és mialatt a závárzat becsukódását a závárzatmegakasztó, később leírandó módon, 110 megakadályozza. A závárzat azonban a 8. ábrán feltüntetett helyzetnél hátrább is mozoghat, mely további hátramozdulás a lövés utáni visszafutás alatt fog bekövetkezni. Ebben az esetben a zárófejet tehe- 115 tetlensége eléggé hátra fogja vinni ahhoz, hogy a forgattyú (49) tövébe ütközzön, gyakorlatilag a (26) forgattyúcsap középé-