97984. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver
_ 4 __ vei egyvonalban, amely helyzel kissé iiátrább van, mint a 8. ábrán feltüntetett helyzet. A hátsóbb helyzetet a 21. ábra mutatja, ahol a részek viszonylagos elhe-5 lyezkedése látható. Ez utóbbi ábrából látni fogjuk, hogv ugyanakkor, midőn a zárófej hátsó (48) fala a forgattyú (49) tövének ütközik, a kapcsolórúd hátsó alsó (50") sarka a forgattyú (51) vállsarkában fog 10 elhelyezkedni és megakadályozza a forgattyú minden további lengési törekvését. A további elmozdulás ellenében így összeékelt zárófej, kapcsolórúd és forgattyú, •melyek közelítőleg háromszögű támaszt ké-15 peznek, együttesen egy egység gyanánt hátrafelé mozoghatnak, míg a (16) i'orgaltyúhasíték ismét a (26) forgatlyúcsaphoz nem ülközik, amint a 21. ábrán látható. Ezzel egyidejűleg az (52) szán liát-20 része a fegyver tokjából függélyesen kiálló (53) irányzéktámasznak fog ütődni, amely a forgattyúcsappal együtt hátsó ütköző gyanánt szerepel a zárófej és a csuklószerkezet hátrafelé irányuló mozgásának végső 25 megakasztására. Az (53) hátsó ütköző úgv van kiképezve, hogy közelítőleg egyvonalban feküdjék a csuklószerkezetből és a zárófejbűi álló mozgó tömeg középpontjával, hogy így azok mozgását a lehető leg-30 csekélyebb feszültség keletkezése mellett akassza meg. A részek ezen 'végső megállításánál fellépő ütközés rugalmas felfogására erős rugalmas ütközői rendezünk el, melyet a závárzatcsukó berendezés 35 zárórúgójának leírásával kapcsolatban fogunk megmagy ar ázni. A (25) forgattyú hátrészén és vele (T) horonykapcsolatban van elrendezve a fent említett (52) szán, (10 ábra). A szán 40 hátsó vége az (55) görgővel van ellátva, mely a tok (56) és (57) bütyökíelülelein' gördül. A szán (58) mellső vége a kapcsolórúd hátsó végén kiképezel! (59) váll fölött fekszik és abba beleillik, ami meg-45 akadályozza azt. liogy a forgattyú mellső vége a závárzat becsukásánál túl mélyre hatoljon. A szánon az oldalirányban kinyúló (C>0) fogantyú van kiképezve, melynek segélyével a forgattyú a závárzat ki-50 nyitásánál kézzel felfelé kilendíthető. A (25) forgattyú hosszirányú vájatában közvetlenül az (52) szán alatt, a (61) zárórúg'ó van elrendezve a (62) rúgóvezetéken. A rúgó mellső vége a forgattyú .55 mellső (63) végfalának, míg hátsó vége a (62) rúgó,vezeték közvetítésével a szán (64) vállának támaszkodik. A (61) rúgó feszültsége -a szánt görgőjével így az (56, 57) bülyökfelületekhez szorítja, melyek a tokon vannak kiképezve, úgy hogy az ellenhatás 60 következtében a forgattyú! az óramutató járásával megegyező irányban törekszik forgatni. A (61) rúgó ereje elegendő* a csuklószerkezet kiegvenesítésére és a závárzat csukására, még pedig úgy, hogy ezt 65 •a műveletet kellő gyorsasággal vigye véghez. Az (55) csúszógörgő a závárzat becsukási műveletének első része alatt az (56) bütyökfelületen és a becsukási müvelet befejezésénél az (57) bütyökfelületen 70 mozog. Az (57) bülyökfelület kissé meredekebb, tahit az (56) bülyökfelület, úgy hogy IS'okozz.a a (61) zárórúgónak a kiuyúl.ásánál íellépő mechanikai működését és így a csuklószerkezetet szilárdan végső 75 helyzetébe csappantja a závárzat becsukásánál. A zárófej és a csuklószerkezet hátsó ütközésének fentebb említeti rugalmas felfogását a (61) zárórúgó végzi az (52) szánnal 80 és az (56) bülyökfelülettel kapcsolatban. A lövés után ,a csuklószerkezet kinyílását a (61) rúgó akadályozni törekszik és így azt az (55) görgő, amint az (57) és (56) bütyökfelületeken lefelé mozog, íokozato- 85 s.an összenyomja, mindaddig, míg a záró'fe j a 8. ábrán feltüntetett helyzetnél kissé hátrább a íorgattvúba nem ütközik. Erre a .forgattyú lenge,se megszűnik, de a zárófej, a forgattyú és a kapcsolórúd még hát- 90 rább mozognak, amint a forgattyú csúszva elmozdul forgattvúcsápján. A forgattyú ezen hátramozgása, az (55) görgőt az (56) bütyökfelületen felfelé igyekszik mozgatni, miáltal a. zárórúgó még jobban összenvo- 95 módik. Látni fogjuk, hogy a zárőrúgóval közölt további összenyomás .a forgattyú és a zárófej hátracsúszásánál sokkal nagyobb a zárófej útjához viszonyítva, mint ,a csuklószerkezet kinyílásánál. Ez azt je- 100 lenti, hogv a zárórúgó által kifejtett ellenállás, midőn rugalmas ütköző gyanánt működik, sokkal nagyobb mechanikai előnyt nyújt, mint a csuklószerkezet kinyílásánál. A zárórúgó lénvlegqs ellenállása így 105 egészen hirtelen megnövekszik a zárófej útjának leghátsó részében, miáltal a zárórúgó igen erőlel jeis ütközőrúgó szerepét töltheti be. A zárórúgó arra törekszik, hogy a száií 110 liálisó végét mindig kellő mértékben a (26) forgatyúesap fölött tartsa, a forgattyú kikapcsolódásának megakadályozására. A forgialtyúnak a fegyver tokjáról való leszerelése céljából a szánt (midőn az a 8. áb- 115 rán feltüntetett függélyes helyzetben van) felfelé húzzuk a forgattyún, úgy hogy a forgattyúcsapot szabadon hagyja. Ezt a