97961. lajstromszámú szabadalom • Mótorral működtetett fék

Megjelent 1939. évi jú lius li ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97961. SZÁM. — V/f. OSZTÁLY. Mótorral működtetett fék. Siemens-Scliuckert Werke G. m. b. H. Berliii-Siemensstadt. Bejelentés napja 1924. évi december hó 18-ika. Német elsőbbsége 1923. évi december hó 18-ika. A találmány tárgya berendezés mozgó tömegek önműködő fékezésére, vagy pe­dig ily tömegeknek az üzem közbeni nem szándékolt elmozdulásának megakadályo-5 zására, amely üzemeknél több ok szolgál­tathat az illető tömegre nézve veszélyt. A bányákban használt nagy szállító­gépeknél pl. az a körülmény, hogy a szál­lítókas a végállomáson, vagy általában az 10 íitnak egy bizonyos pontján túl halad, ily veszélyt képezhet. Veszélyt képez a nyo­mólég elmaradása is, ha a fék rendes kö­rülmények mellett nyomóléggel működik. További okok a veszélyre, a Leonárdáram-15 kör részére megállapított maximális áramerősség túllépése, a gerjesztő feszült­ség elmaradása, az egyenáramú szállító­mótor gerjesztő áramának csökkenése, to­vábbá forgóáramú szállítómótorok esetén 20 a forgóáram megszakadása. Ismeretes már az az eljárás, amely sze­rint a veszély több oka, egy közös szervre, pl. egy fékelektromágnesre hat. Az ismert elrendezéseknél azonban veszély esetén 25 mindig csak a biztonsági féket, tehát egy oly erőt váltunk ki, amely feltétlenül mű­ködik. A találmány ezzel szemben abból a fel­ismerésből indul ki, hogy minden oly eset-30 ben, amelyben a kormányfék •— tehát ál­talában oly erő, amely esetleg kimarad­hat — még üzemképes és a veszély oka valahol másutt rejlik, előnyösebb fék­hatás a legrövidebb idő alatt és a leg-35 kisebb tömeghatásokkal maga a kormány­; fék által érhető el. Ha azonban a veszély oka a kormányfékben van, vagy pedig az utóbbinak működésekor jelentkezik a kor­mányféken, akkor a biztonsági fék veszi át a fékteljesítményt és pedig az eredő 40 erő támadási pontja az egyik fékről a má­sikra megszakítás nélkül megy át. A találmány szerint ezeket az előnyöket úgy érjük el, hogy a különböző veszély­okok által kiváltandó közös tag a két fék- 45 erőt párhuzamosan váltja ki. A csatolt rajzon vázlatosan négy ki­viteli példa van feltüntetve. Az 1. és 2. ábra szerinti példa esetén az előbb említett mechanikai tagot egy for- 50 gathatóan ágyazott tengely alkotja, míg a 8. és 4. ábra szerinti kiviteli példánál ezt a tagot egy hosszirányban eltolható rúd alkotja. A 4. ábrán a 3. ábra kiegé­szítő részei láthatók és az utóbbiból csak 55 annyit szemléltet, amennyi a szerkezeti összefüggés megértéséhez szükséges. Mind a négy ábra oly féket mutat, amely rend­szerint nyomólevegővel, veszély esetén azonban egy súllyal fékez. Az go 5. ábra egy részletet mutat, A jelzett kiviteli példák értelmezése könnyebbé válik, ha csupán az 1. ábra sze­rinti példa szerkezetének felépítését is­mertetjük. Az (1) fékemeltyűvel, a (2) 65 csap segélyével a (4) hengerben nyomó­levegővel felfelé mozgatott (3) dugattyú van összekötve. Az (1) emeltyűvel továbbá az (5) csappal a (6) rúd van összekötve, amely a (7) dugattyút hordja és .amelyen 70 a (8) féksúly függ. A dugattyú a (9) hen­gerben mozoghat, a (7') dugattyúrúd pej­dig a légmentesen tömítő (10) perselyen megy keresztül. Az (1) emeltyűvel a (11) csap útján a (12) rúd van összekötve, 75 amely a szállítógép féktuskóit hordó emel­tyűk mozgatására szolgál. A (4). és (9) hengerek egy a rajzon jelzett (13) alap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom