97947. lajstromszámú szabadalom • Hajtócsavar vizi és légi járművekhez

Megjelent 1939. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIKÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97947. SZÁM. — XY/c. OSZTÁLY. Hajtócsavar vízi és légi járművekhez. S. A. B. S. Société Anonyine pour 1'Application des brevets Schul Brüssel. Bejelentés napja 1928. évi julius hó 30-ika. Német elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 3-ika. A találmány tárgya hajtócsavar vízi és légi járművekhez, amelynél a csavarszárnyak felületei egy vagy több merev gyűrűn vagy hajlékony szalagon vannak el-5 rendezve, amelyek a jármű testét egészen vagy részben körülveszik és amelyekét a mótor közvetlenül vagy közbenső hajtómű, például fogaskerekek, súrlódási kerekek, láncok vagy máseffélék útján hajt. 10 Ismeretesek már olyan vízi járművek, amelyeknél a kúposán alakított végrészek (a hajóorr és a fartükör) olyan középső résszel vannak összekötve, amelyet mozgóköpeny vesz körül és amelyen meredek 15 csavarmenetek vannak. Hasonlóképen ismeretes az az elrendezés is, amelynél a csavarszárnyak rendes szerkezeti kiképzés mellett hengeres agyon vannak elrendezve, amely a hajótörzsbe akképen van 20 beépítve, hogy a víz nagyon kicsiny ellenállással áramlik tova az agy mentén. Ugyancsak ismeretes az a szerkezeti megoldás is, amelynél repülőgépek szabványos csavarszárnyai gyűrűn vannak el-25 rendezve, amely a repülőgép egész testét körülveszi és a repülőgép testén van ágyazva. Végül ismeretesek olyan szerkezetek is, amelyeknél a csavarszárny bizonyos részei karok útján tengellyel vannak 30 összekötve, mimellett azonban a hajtó' csavar teljesen a víz alá merül. Mindezeknél az ismeretes szerkezeti megoldásoknál azonban sohasem valósították meg azt a gondolatot, hogy a hajtótestet 35 részben vagy egészen körülvevő gyűrűn a hajtócsavar felületeinek csak ama felületrészeit. alkalmazzák, amelyek hatásfoka a lehetséges legnagyobb érték és ennél 3— 5%-kai kisebb érték között fekszik, mimellett eszményi hajtócsavarból indulunk ki, 40 amelynél a tengely középpontja a gyűrű középpontjával esik egybe. A találmány abban áll, hogy eszményi hajtócsavarból kiindulva, amelynél a tengely középpontja a gyűrű középpontjával 45 egybeesik, csak azokat a felületrészeket alkalmazzuk hajtócsavarfelületek gyanánt, amelyek hatásfoka a lehetséges legnagyobb érték és ennél 3—5% -kai kisebb érték között fekszik. Tudvalevőleg a hajtó- 50 csavar szárnyainak ama részei, amelyek a tengely és a szárnycsúcsok között körülbelül középen fekszenek, jobb hatásfokkal működnek, mint ama részek, amelyek közelebb fekszenek a csúcshoz vagy az agy- 55 hoz. Ha abszcissza gyanánt a hajtócsavar felületelemeit hordó kör átmérőjének az állandónak felvett csavaremelkedéshez való viszonyát és ordináta gyanánt a 60 hajtócsavar felületelemeinek hatásfokát visszük fel, akkor olyan hatásfok-görbét kapunk, amely kifejezetten a lehetséges legnagyobb értéket adja. Elméletileg a hatásfok-görbe lehetséges legnagyob érté- 65 kének a csavarszárny végtelenül keskeny felületcsíkja felelne meg. A találmány tárgyának megvalósításánál, tekintettel a görbe jellegére még azokat a felületelemeket is használjuk, ame- 70 lyek hatásfoka a lehetséges legnagyobb érték és ennél 3—5%-kal kisebb érték között fekszik. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő hajtócsavar egy kiviteli alakja 75 példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra olyan hajtócsavar egyik szárnyát ábrázolja, amelynél a csavarszár-