97750. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet tetőfedőcserepek sajtolása nyomán keletkező szabálytalan éleknek gépi úton való eltávolítására, illetve szabályos élek képzésére

Megjelent 1929. évi július hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jn£«L SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97750. SZÁM. — Vlll/FO. OSZTÁLY. Szerkezet tetőfedőcserepek sajtolása nyomán keletkező szabálytalan éleknek gépi úton való eltávolítására, illetve szabályos élek képzésére. Frauenhoffer Miklós gépész Budapest. Bejelentés napja 1927. évi november hó 3-ika. A találmány szerkezetre vonatkozik tetőcserepek sajtolása nyomán keletkező szabálytalan éleknek gépi úton való eltávolítására, illetőleg szabályos éleknek 5 létesítésére, mely az eddigelé ismeretes, hasonló rendeltetésű szerkezetekkel szemben tetemes előnyöket tüntet fel. Ezen előnyök közül elsőnek említendő, hogy a szerkezet átalakítás nélkül minden 10 cserépsajtóra könnyen felszerelhető, továbbá, hogy az élek nem sajtolás, hanem hosszirányú mozgás, illetve vágás útján képeztetnek. Rendkívül gazdaságos előnyként emelem ki, hogy ezen művelet kivite-15 lére nem kés, hanem rugalmas acélhuzal szolgál, mely a gyakorlatban vágóeszköz gyanánt kitűnően bevált. A mellékelt rajzok a találmány tárgyának példaképem megoldási alakját tün-20 tetik fel. Az 1. ábra a találmány szerinti szerkezettel felszerelt tetőfedőcserép sajtológép részletének hoszmetszete, a 2. ábra annak felülnézete, a 25 3. ábra metszet az 1. ábra I—I vonala szerint. A 4—7. ábrák az élvágó alternatív mozgását létesítő vezérlő-szerkezetnek nagyobb léptékű részletrajzai. A 30 8. ábra a vágóhuzal szánkójának elől és oldalnézete. A 10—15. ábrák az élvágó szerkezet működésének egy teljes fázisát felölelő különböző helyzeteit tüntetik fel. A 35 16—18. ábrák az élvágóhuzal szánkójának a véghelyzeteiben való rögzítése és feloldására szolgáló szerkezetet szemléltetik. Az (1) sajtolótuskó (1—3. ábra) egyik oldallapjára, a függélyes középvonalhoz 40 képest részarányos (2) és (3) állványok vannak erősítve, melyekből egy rövidebb és egy hosszabb kar nyúlik ki. A rövidebb karokon elhelyezett (8) ill. (10) csapokra (4) ill. (6), a hosszabb karokon elhelyezett 45 (9) ill. (11) csapokra az (5) ill. (7) kétkarú emelők vannak elforgathatóan ágyazva. Az emelők egy síkba esnek. Az (5, 7) emelők rövidebb karjainak végei a szabályozható (12) ill. (13) csavarmenetes hevederek 50 útján csuklósan vannak összekötve a (4) ill. (6) karokkal, míg az (5, 7) emelőknek szabad hosszabb karjain (14) és (15) peckek vannak megerősítve. A kétkarú (4) és (6) emelőknek rövidebb karvégei, az alább 55 ismertetendő módon és célból, a (2) és (3) állványokra szerelt kétkarú (18) és (18') emelőkben vannak ágyazva (4. ábra) és a hosszabb karok végeit, valamint a (2) és (3) állványokat összekötő, húzóhatású (65) 60 spirálrúgók útján vannak helyzetükben rögzítve. A kétkarú (18) és (18') emelők a (2) és (3) állványokból kiszögellő (27) bakokba szerelt (6. ábra) (17) csapokon vannak elforgathatóan elrendezve (4—7, 65 ábrák) és ezeknek hoszabb karjaiból az állványok irányában kinyúló körkeresztmetszetű (19) peckekkel a következő módon vannak a (4) és (6) kétkarú emelőkben csuklósan ágyazva: 70 Ez utóbbiaknak rövidebb karvégein t?gy-egy négyszögletes (20) dudor van kiképezve; ezeknek hosszirányú (21) furataiban a' (22) csapok vannak ágyazva. Az ezen csapokon kiképezett (23) keresztfura- 75 tokban viszont a (19) peckek nyernek el-