97744. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépek vezérlésének megkönnyítésére

- 3 — tengelyre csavart (57) csavaranya a (37) agy végéhez szorítja, mimellett az elren­dezés olyan, hogy az (50) tok a (29) tokhoz képest szabadon mozoghat, úgyhogy az 5 (50) tok különböző helyzeteket foglalhat el, amelyeket a (22) tengellyel összekötött (28) rúd helyzete határoz meg. A (22) tengely ki­lengésénél a (28) rúd a (38) tengely hosz­szára merőleges síkban kis lengést végez 10 Az (50) tok a most említett síkban a kí­vánt mértékben kilenghet, úgyhogy az önmagától azon helyzetbe áll be, amelyet a (28) rúd helyzete megkíván. Ily módon a (28) rúdnak most leírt mozgása nem hoz 15 létre más beállítást. A (29) tokot a moz­dony különböző pontjain és a (22) tengely­hez képest különböző helyzetekben helyez­hetjük el, mimellett az (50) tok önműködő beállása lehetővé teszi, hogy az (55) íogas-20 rúd és a (22) tengely közötti kapcsolatot a (29) tokhoz képest a kívánt szög alatt hoz­zuk létre. A (28) rúd előnyösen két, egy­mással az (58) feszítőzár útján (1. ábra) összekötött két részből áll, úgyhogy a rúd 25 hosszát a berendezéssel felszerelt mozdony­nál megkívánt mindenkori feltételeknek megfelelően beállíthatjuk. A (25) reverzálóemeltyű működtetésénél a (22) tengely mozgása a fent leírt beren-50 dezés (27) tömbjét arra készteti, hogy a (22) tengellyel együtt kilengjen, mimellett a (27) tömb a (28) rúd segélyével az (55) íogasrúd mozgását idézi elő. A fogasrúd ezen egyenes vonalú mozgásánál az (53) S5 fogaskerék elforog, miáltal a (40) görbe tárcsa kileng és az utóbbi által elfoglalt helyzet megszabja a (42) szán nyugalmi helyzetét. A feltüntetett mozdonynál a (22) tengely mindkét irányban megközelí­-0 tőén 30° kilengést végez, míg a jelzőkészü­lék mutatójának 90°-nyi vagy ennél na­gyobb kilengést kell végeznie. Ennek meg­felelően, az (55) fogasrúd és az (53) fogas­kerék a (22) tengely mozgását megsokszo-5 rozva adják tovább, hogy a görbe tárcsa a kívánt mértékű mozgást idézze elő. A (48) kötél a (49) vezetékben a moz­donyvezető állásához halad, hol az (59) műszer (1. ábra) van elhelyezve, mely 0 számtárcsából (skálából) és két mutatóból áll. Az (59) műszer sebességjelző készülé­ket foglal magában, melyet a (61) vezeték­ben levő hajlékony tengely hajt; az utóbbi a mozdonyt hajtó kerekek egyikének ke-5 rületére helyezett (62) hajtókerékhez ha­lad. A sebességjelző mutató tehát kerületi sebességet jelez a kívánt egységekben. Az (59) műszer továbbá egy a (48) kötél által ugyanazon számtárcsa fölött mozgatható mutatóval van ellátva, melynek különböző 60 nyugalmi helyzeteit a (29) tokban levő (42) szánnak nyugalmi helyzetei határoz­zák meg. Hogy a (48) kötél a többször meghajlí­tott (49) vezetékben szabadon járhasson, a 65 vezeték különböző pontjain kötélvezetések vannak elrendezve, melyek a kötélmozgás irányának megváltoztatását megengedik. Így pl. a (49) vezetéknek (43)-al jelzett vízszintes részében, mely a (29) toktól a 70 mozdonyvezető állásához halad, két meg­hajlítás képezendő ki (3. ábra) és ezen meghajlításokban a 8—10. ábrákban fel­tüntetett (64) vezetések kerülnek alkalma­zásra. 75 Mindegyik vezetés két (65, 66) tagból áll. A (65) rész tárcsaszerű felülettel és szé­lén (67) peremmel, míg a (66) rész hasonló felülettel és (68) peremmel van ellátva. A (67, 68) peremek együttesen zárt tokot ké- 80 peznek, melyben a (69) görgő fekszik. A (69) görgő a (70) csapra van szerelve, melynek az egyik végén (71) fej van ki­képezve, míg a másik végére a (72) csavar ~ anya van fölcsavarva. A görgő vezetésére 85 szolgáló (70) csap ilymódon a vezetés két tokfelét is összetartja. A (65) tokfél peremének (73) része a (66) tokfél (68) peremét részben befedi és a (66) tokfél hasonló (74) peremrésszel van el- 90 látva, mely a (65) tokfél peremére fekszik. Az egymást befedő (73, 74) részek mind­egyike (75) aggyal van ellátva. Ezek az agyak a (48) kötélátvezetésére nyílásssal vanak ellátva. A vezetés két felének egy- 95 mást befödő (73, 74) részei együttesen nem képeznek egy teljes kört, úgy hogy a veze­tés két fele különböző beállított helyzetek­ben tartható, miáltal a két (75) agy által képezett szöget változtathatjuk. A 8. ábra 100 szerint a vezetés kétfelé oly módon van beállítva, hogy a két (75) agy egymással 90°-ú szöget zár be, úgy hogy a görgő körül futó (48) kötél 90° alatt hajlik meg. Ha a (65, 66) tagokat öly módon állítjuk 105 be, hogy az egymást befedő peremrések (76) végei érintkeznek, akkor az agyak által bezárt szög valamivel kisebb, úgy hogy a görgő körül vezetett kötél meg­törése valamivel erősebb. Ha pedig a (65, 110 66) tagokat oly módon állítjuk be, hogy peremes részeiknek másik (77) vége érint­kezik, akkor a vezetésen áthaladó kötél megtörése gyengébb. A 3. ábrán feltünte­tett elrendezés és a vezetés két része egy- 115 máshoz képest bármely közbenső helyzetbe is beállítható, miáltal a kötél törési szögét széles határokon belül változtathatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom