97615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyugvó vagy mozgó állapotban lévő képeknek, elektromos úton távolba láthatóvá tételére

Megjelent 1939. évi augusztus hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 91615. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nyugvó vagy mozgó állapotban levő képeknek, személyeknek vagy tárgyaknak elektromos úton távolban láthatóvá tételére. Szenyovszky László mérnök és Sclralz Tüzeléstechnikai és Építési r.-t. Budapest. Bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 22-ike. A találmányt eljárás és berendezés képezi, mellyel nyugvó vagy mozgó állapotban levő tárgyak, élő személyek stb., tavábbá mozgó és egyéb képek tetszés sze-5 rinti nagyságban és tetszés szerinti részletességgel, az eredeti tárgytól vagy személytől tetszésszerinti távolságban és helyen elektromos úton láthatóvá tehetők. A találmány szerint a távolban látha-0 tóvá teendő tárgyat vagy személyt a leadóállomáson képelemekre bontjuk és ezeknek fényerősségét térbeli és időbeli egymásutánban az áramerősség vagy a feszültség változásaivá alakítjuk át. E változások az ") elektromos áram vagy elektromos hullámok révén dróttal vagy anélkül a felvevőállomáshoz továbbíttatnak, hogy ottan ismét térbeli és időbeli egymásutánban látható vagy láthatatlan sugarak változá) saivá alakíttassanak át. A képnek az adóállomáson történő felbontása és az elektromos úton továbbított képelemeknek a felvevő állomáson egységes képpé való összeállítása viszonylagosan mozgatott fe-1 lületek útján történik, melyek egymást állandóan egyenlő szög alatt metsző résekkel vannak ellátva. A mellékelt rajzon a találmány szerinti berendezésnek több foganatosítási alakja ) van példaképen feltüntetve. Az 1. és 2., illetve a 3. és 4. ábra egy adóállomás és a hozzátartozó felvevőállomás foganatosítási alakjának egy-egy előlnézetét és oldalnézetét tünteti fel. Ezen foganatosítási alak szerint két konaxiálisan elrendezett és (1) és (2) résekkel ellátott (A) és (B) korong (1. ábra) bontja fel az adóállomáson a képet képelemeire. A rések oly alkúak és úgy vannak elrendezve, hogy a (C, D) tengelyek körül forgó 40 (A, B) korongok forgása közben az egyik korong rései a másik korong réseit állandóan ugyanazon szög alatt metszik. Az 1. ábrában az egyik korong (1) rései körevolvensalakúak, míg a másik korong (2) rései 45 az evolvenst leíró, gördülő egyenesek alakjával bírnak. Ennekfolytán a rések a korongok forgása közben állandóan derékszög alatt metszik egymást. A rések száma nagyobb vagy kisebb lehet aszerint, 50 hogy a képet nagyobb vagy kisebb részletességgel akarjuk láthatóvá tenni. Az (A, B) korongok egy értelemben vagy egymással ellenkező értelemben, egyenlő vagy különböző sebességgel foroghatnak. 55-Az egy-egy korongon levő rések egymástóli távolsága célszerűen legalább akkora, hogy a tárgy vagy személy vetített képe két-két szomszédos rés közt helyet találjon. A rések szélessége is az elérendő 60 eredmény szerint változik. A két korong egymással kényszermozgású összeköttetésben van, úgy hogy az egyik korong tetszőleges fordulatszámánál a másik korong fordulatszáma az első korong fordulatszá- 65 mának függvénye. A tárgynak vagy személynek a korongok résein át vetített képe a szemben levő ernyőn pontok egymásutánjaként jelenik meg. Minthogy a fénypontok időbeli egy- 70 másutánja oly gyors, hogy az első képelemnek a szemre gyakorolt behatása még nem szűnt meg, mielőtt az utolsó képelem gyakorolta befolyás bekövetkezett volna, a kép az ernyőn mint egységes egész jele- 75 nik meg.