97615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyugvó vagy mozgó állapotban lévő képeknek, elektromos úton távolba láthatóvá tételére

— 2 —­Ha már most az ernyő helyett az (f) ké­szüléket alkalmazzuk, mely áramerősség­vagy áramfeszültségváltozásokat képes előidézni, melyek az egyes képelemek 5 fényerősségével arányosak, akkor a tárgy vagy személy képe az egyes képelemek egymásutánjában és fényerősségüknek megfelelően az elektromos értékek válto­zásaivá alakíttatik át. Ez elektromos 10 áram- vagy feszültségváltozások már most megfelelő erősítés mellett dróttal vagy dróttalan úton továbbíthatók. Az adóállomásról küldött impulzusok a felvevőállomáson az egyes képelemek egy-15 másutánjában és fényerősségében látható vagy láthatatlan sugarak változásaivá alakíttatnak át. E célra a felvevő állomá­son valamely alkalmas (g) készülék szol­gál. Az egyes képelemeket egységes képpé 20 összeállító készülék hasonló az adóállo­máson használt készülékhez és ugyancsak két (A1 ) és (B1 ) korongból áll, melyek az (A, B) korongokhoz hasonlóan (1, 2) rések­kel vannak ellátva és a (C\ D1 ) tengelyek 25 körül forgathatók (3. és 4. ábra). A képet tetszésszerinti (h) felületen fogjuk fel. Ismert eljárásoktól eltérően, amelyeknél a fényhatás a képelem nagyságának meg­felelő terjedelemben állott be, a találmány 30 szerint a fényhatás az átviendő kép na­gyobb részeinek, sőt az egész képnek meg­felelő terjedelemben áll elő egy-egy kép­elem átvitelénél. A találmány szerinti berendezés további 35 lényeges előnye az, hogy az adó és felvevő között nem szükséges külön szinkronizáló berendezés, minthogy a szinkronizmus ön­működően azáltal áll be, hogy még akkor is, ha az adó és a felvevő korongjai nagy-40 ságuk tekintetében egymástól eltérnek, a rések által elfoglalt övben minden pilla­natban akad egy vagy több hely, ahol a rések kölcsönös helyzete úgy az adó, mint a felvevő állomáson az illető koron-45 gokon ugyanaz, úgy hogy a rések által elfoglalt övnek valamely helyén a képnek feltétlenül az eredetinek megfelelően kell megjelennie. Így pl. az (al, bl, cl, dl) he­lyek (3. ábra) pontos másai az (a, b, c, d) 50 helyeknek (1. ábra), ámbár nagyságuk te­kintetében eltérhetnek egymástól, mint pl. az 5. ábra (p, q, r) és a 7. ábra (pl, ql, rl) helyei. Általánosságban a felvevő képei az adó képeihez képest tetszőleges szöggel el lehetnek tólva. 55 Az a körülmény, hogy a tárgy vagy sze­mély képe a korong több pontján át ve­títhető és ugyanazon pillanatban a fel­vevő korongjain is több helyen jelenik meg, rendkívül alkalmas arra, hogy a tárgyakat vagy személyeket eredeti szí- 60 neiltben tegyük láthatóvá. Ez pl. azáltal valósítható meg, hogy az (A, B) korongo­kon át vetített képet időnként az ugyan­csak forgó (E) lemezzel (6. ábra) eltakar­juk és egymás után különböző színű, pl. 65 kék, sárga és vörös szűrőkön át a fényérzé­keny (f) cellára vetítjük. A felvevő helyen a kék, sárga és vörös színeknek megfelelő (pl, ql, rl) részképek (7. ábra) forgó ko­rong útján szétválasztatnak és a színek- 7C nek megfelelő (kl, k2, k3) szűrőkön keresz­tül. egymásra vetíttetnek. A korongok beosztásuk révén stereosz­kopikus képek előállítására is alkalmasak. Az (u) és (ul) helyeken (9. ábra) pl. a Ti tárgynak vagy személynek két, szemtá­volságban levő képét vetítjük, melyek a felvevő (1. ábra) megfelelő (v) és (vl) he­lyein felfogatnak. Ha a (v, vl) helyeken megjelenő képeket stereoszkopikus len- 8( csén át nézzük, akkor a tárgy vagy sze­mély stereoszkopikus képét kapjuk. Az adóállomás az adással egyidejűleg íelvevésre és a felvevő állomás pedig egy­idejűleg adásra is alkalmas, továbbá ket- 8 tős üzem is lehetséges. A (g) fényfelület alakja tetszésszerinti lehet, azt legcélszerűbben azonban kör­gyűrűalakban képezzük ki (13. ábra). Az (A, B), illetve (A1 , B1 ) korongok he- 9 lyett más, forgatott vagy más módon moz­gatott felületek is használhatók, így pl. gyűrűk vagy hengerek (15. és 16. ábra) vagy pedig szalagok vagy hevederek (17. és 18. ábra) stb. 9 Szabadalmi igények. 1. Eljárás nyugvó vagy mozgó állapot­ban levő képeknek, személyeknek vagy tárgyaknak elektromos úton távolban láthatóvá tételére, melynél az adóállo- í máson a képelemek fényerőssége tér­beli és időbeli egymásutánban áram­erősség- vagy feszültségváltozásokká alakíttatik át és e változások elektro­mos áram vagy elektromos hullámok : útján dróttal vagy dróttalan úton a felvevőállomáshoz továbbíttatnak oly célból, hogy ott ismét térbeli és időbeli egymásutánban látható vagy láthatat­lan sugarak változásaivá alakíttassa- ; nak át, azáltal jellemezve, hogy az adó­állomáson a képet egymáshoz viszony­lagosan mozgatott és egymást állan­dóan ugyanazon szög alatt metsző ré­sekkel ellátott felületek útján képele­mekre bontjuk és a felvevő állomáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom