97413. lajstromszámú szabadalom • Bordás csövekből álló, víz illetve levegő számára való hőkicserélőtest

víz a legalsó bordás csőbe lép be, az ezen vízszintes sorban helyetfoglaló összes csöveken egymásután átáramol, ezután pedig a legközelebbi magasabb sorban 5 fekvő csöveken halad át, melyeken egy inásután átáramol stb., úgyhogy a víz zárt áramban emelkedve folyik akként, hogy sehol sem képződik oly gőzzsák, mely a legmagasabb helyről a víztől elkü-10 lönítve, gőz alakjában vezettetnék a ka­zánhoz. Hogy a gázról a vízre a bordán át aka­dálymentes hőátadás adódjék, hogy tehát a hőátvitel megnöveltessék, a bordák ke-15 resztmetszeti alakja jóval erőteljesebben van ékszerűen kiképezve, mint ahogy ezt a formázási munka szükségessé tenné. A hőáthaladás további megnövelését azáltal érjük el, hogy a találmány értei-20 mében a szomszédos csövek bordái, amint ez az 1. ábrán látható, egymáshoz képest eltoltan vannak elrendezve, úgyhogy a gázáram kétszer annyi sávra osztatik meg, mint amennyi a bordák száma. Mi-25 után a hőáthaladás tudvalevőleg a gázse­bességgel nő, egyidejűleg azonban a gáz­ellenállás is növekedik, ennélfogva aján­latos az economiserben a gázokat diffu­zorszerűen, tehát folytonos átmenettel 30 szűkülő, illetve bővülő keresztmetszetek alkalmazása révén a kis kilépési sebesség­ről a nagy sebességre és a kilépésnél új­ból a kis sebességre hozni, amit azáltal ér­hetünk el, liogy az economiser kezdetén és 35 végén kevesebb bordás csövet építünk be, mint a középen. Önként értetődően víz helyett a füstgá­zok melegét más közeg, pl. levegő is fel­veheti, ez esetben azonban csőkeresztmet-40 szet gyanánt az ismert cseppalakot fog­juk választani és a levegő belépése szá­mára is diffuzort fogunk alkalmazni, amennyiben a bordás csövet a belépési és kilépési végen folytonos átmenettel (trom-45 bitaszerűen) bővítjük. Ez esetben a hő­átvitel javítása céljából belül is alkalmaz­hatunk bordákat. Az 5. ábra szerinti cseppalak előnye, hogy a gázok a keresztmetszet tompa ol-50 dalához ütközve, a keresztmetszet hegye­sebb végéhez simulnak és a cső hátsó ol­dalát hatékonyabban öblítik körül. A gázzal érintkező külső bordák gyakor­lati okokból harántbordák gyanánt vannak 55 kiképezve, míg a belső bordák a hossz­irányban vannak elrendezve. A gyártásra való tekintettel és a hőátvitel szempont­jából is ezen bordák nem haladnak vé­gig, hanem a hosszirányban meg vannak szakítva és csavarfelület mentén lehetnek 60 elrendezve. Mindezt a rajz 5. ábrája vilá­gosan szemlélteti. Léghevítés esetén tehát a víz számára való bordás csövet a levegő felhevítésére való bordás cső által helyet­tesítjük. 65 Hogy a fűtőfelületnek leíúvás által való megbízható tisztántartása biztosíttassák, a gőzsugár ütőerejének meglehetősen nagy­nak kell lennie. Ezen okból nagy fűtőfelü­letek lefúvása alkalmával a teljes lefúvó- 70 rendszer nem táplálható gőzzel egyszerre, hanem bizonyos fúvóegységekbe a főveze­tékből a gőzt felváltva egymásután kell juttatni. Ezenkívül az egyes fúvóegységek ide-oda mozgatandók vagy forgatandók. 75 E célból eddig rendszerint akként jártak el, hogy az összes fúvóegységeket egymás­után csúsztatták tova vagy forgatták, amikor is egyidejűleg a gőzt ezen mozga­tás folyamán a megfelelő csoportba bocsá- 80 tották. Ezáltal azonban rendkívül bonyo­lult készülékek adódnak. A találmány értelmében a leí'úvási mű­velet nagy mértékben egyszerűsbödik, amint ez az 1. és 4. ábrából kitűnik, 85 miután a találmány értelmében az összes kifúvócsövek egyidejűleg állandóan mo­zognak, a gőz azonban csak egymásután bocsáttatik az egyes csoportokba; a teljes kifúvócsőrendszert vízmótor mozgatja és 90 ezen naótor működteti egyúttal a gőzel­osztószelep csapját is, mely a gőz önmű­ködő elosztásáról gondoskodik. A lefúvás az 1. ábrán feltüntetett foga­natosítási példa szerint husz (o) fúvókacső 95 segélyével történik, melyek ötösével a (k, 1, m, n) elosztócsövek segélyével egy-egy csoporttá vannak összefoglalva, amennyi­ben a fúvókacsövek az említett elosztócsö­vekbe be vannak csavarolva. Minden íoo egyes elosztócső a négyágú (p) csap egy­egy kibocsátónyílásával van összekötve. Az elosztócsövek teljes rendszere az ösz­szekötő vezetékekkel együtt merev keretet képez, melyet a (q) vízmótor és az (r) io5 emeltyű hoz mozgásba. A gőzbevezetés a csuklós (s) csöveken át történik. A teljes keretrendszer lökethossza függ a kifúvó­csöveken alkalmazott fúvókakörök szá­mától. no Az 1. ábrán feltüntetett egyes elosztócsö­vekbe a gőzt egymásután oly módon ve­zetjük, hogy egyidejűleg mindenkor csak öt kifúvócső lép működésbe. Ezen gőzelosz­tást a négyágú (p) csap eszközli, melyet 115 iipappanószerkezet és ütköző önműködően, 8' kifúvórendszer mozgatása által, forgat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom