97413. lajstromszámú szabadalom • Bordás csövekből álló, víz illetve levegő számára való hőkicserélőtest

— 2 — Többágú csap helyett a gőzelosztást dugattyú vagy másféle berendezés is eszközölheti. Az (r) emeltyű és a mozgatott rendszer közötti kapcsolat oldása után 5 ezen rendszer a fúvókák megtekintése és tisztítása céljából az economiser belsejéből teljesen kihúzható. A kifúvócsőrendszer oly módon is elrendezhető, hogy az egyes (o) kifúvócsö-10 vek nem a fűtőfelület hosszában mozognak tova, hanem hogy ezen csövek a hosszirányban egymásmelleit fekvő (t) fúvókák sorával vannak ellátva (4. ábra) és maguk lassan hossztengelyük körül for-15 gattatnak, ami által a teljes környező fűtőfelületet a gőzsugarak érik. Hogy azonban a gőz egyidejűleg ne vezettessék az összes kifúvócsövekhez, hanem egymásután jusson a gőzsugarak ütőerejének 20 megnövelése céljából az egyes csőcsoportokba vagy csövekbe, a gőz elosztását eszközlő, többágú (0) csapot alkalmazzuk, melynek forgatását kényszerűen a kifúvóesövek forgásával együtt eszközöljük, 25 amiáltal az egyes csövekhez, illetve csőcsoportokhoz való gőzáramlás is kényszerűen szabályoztatik. Mindegyik kifúvócsövön egy (v) lánckerék van elrendezve, mely körül a közös (w) lánc fut, mely a 30 (v) lánckerekeket a többágú csap (x) fogaskerekével és az (y) hajtó fogaskerékkel köti össze; ez utóbbi kéziforgattyú vagy motorikus erő által hozható mozgásba. 35 A forgó gőzelosztó-csapot a kifúvócsövekhez képest annyiszor kisebb fordulatszámmal mozgatjuk, mint ahány kifúvócső van jelen, hogy mindegyik kifúvócső a kellő mennyiségű gőzt kapja, miután a 40 jelzett esetben a gőzbeáramlás a csap teljes körülforgása folyamán marad egymásután minden egyes kifúvócső felé nyitva; minél kisebb a gőzelosztócsap fordulatszáma, annál hosszabb ideig tart 45 minden egyes kifúvócső felé a gőztáplálás. Minden egyes kifúvócsőnek gőzzel való táplálása legalább egy teljes fordulat folyamán eszközlendő, mert különben a cső körül fekvő összes fűtőfelületeket nem 50 érné teljes biztonsággal a gőzsugár. A kifúvócsövek átvezetési helyeinek az oldallemezben való rugalmas tömítése céljából külön, önműködően tömítő zárakat alkalmazunk, amint ezt a 3. ábra szem-55 lélteti. Ezen zárak egy-egy, az illető (o) kifúvócsőre húzott (al) tárcsából állanak, melyet a (bl) fedő vesz körül és a (cl) rúgó szorít a (c, d) oldallemezhez. Az oldallemezben levő nyílás a kifúvócső külső átmérőjénél nagyobb, úgyhogy az átveze- 60 tés engedékeny. A szerkezet olcsóbbátétele céljából alacsony nyomású economisereknél és léghevítőknél az oldallemez el is hagyható és a bordás csövek peremei egymásra helyez- 65 hetők, amikor is ezen peremek négyszögletes, hatszögletes, nyolcszögletes stb. alakban képeztetnek ki (6. ábra), úgyhogy ezen peremek maguk képezik az oldalfalakat. Ha ekkor egy csövet ki akarunk 70 húzni, ékek behajtása által kell a szomszédos peremeket félrenyomni. Négyszögletes peremek esetében e célból az éles sarkokat letörjük. Három-, négy- és hatszögletű peremek összefüggő falat szolgáltatnak. 75 Nyolcszögletű peremek betétdarabot igényelnek, melyet célszerűen kifúvónyílás gyanánt képezünk ki. Az ismertetett economiserek függőleges vagy tetszőleges más helyzetben alkalmaz- 80 hatók. Szabadalmi igények: 1. Bordás csövekből álló gáz, víz, illetve levegő számára való hőkicserélőtest, azáltal jellemezve, hogy a bordás csö- 85 vek simán megmunkált hengeres (e) végperemekkel vannak kiképezve, ezen peremek pedig a (c, d) támasztékok (f) horonnyal kiképezett engedékeny és utánaállítható tömítéssel ellátott (b) 90 nyílásaiba a hosszirányban elcsúsztathatóan és forgathatóan vannak ágyazva, mimellett maguk a támasztékok a helytállóan befalazott kerethez képest szintén engedékenyen vannak 95 elrendezve. 2. Az 1. igényben védett gáz, víz, illetve levegő számára való hőkicserélőtest foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a tömítés (f) horonyból, 100 az ezen hornyot kitöltő lágy tömítőanyagból és az ez utóbbit helyzetében megtartó fémgyűrűből áll. 3. Az 1—2. igényben védett gáz, víz, illetve levegő számára való hőkicserélőtest 105 foganatosítási alakja, jellemezve a bordás csövek között a gáz áthaladása számára meghagyott szabad keresztmetszetnek a belépési helyen való folytonos átmenetű szűkülése és a füstgá- 110 zok kilépési helyén való, ugyancsak folytonos átmenetű bővülése által. 4. Az 1—3. igényben védett hőkicserélőtest kiviteli alakja hőnek füstgázokról gázalakú közegre való átvitelére, azáltal 115 jellemezve, hogy a bordás cső az áram-