97038. lajstromszámú szabadalom • Gép cséplési, héjtalanítási aprítási és őrlési célokra

- Megjelent 1929. évi szeptember hó 16-án. MAGYÁÉ KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 97038. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Gép cséplési, héjtalanítási, aprítási és őrlési célokra. Bialy Bronislaw műszerész Warszawa. A bejelentés napja 1928. évi február hó 20-ika. Lengyelországi elsőbbsége 1927. évi február hó 22-ike. Az eddig ismeretes gépek, amelyeknél szemes gabonafélék cséplése, héjtalanítása, aprítása vagy őrlése gyorsan forgó tárcsa segélyével a megmunkálandó anyag részecskéinek ütközése vagy a gép szekrényének falán elrendezett toldatokhoz és a forgatható tárcsán elrendezett nyúlványokhoz való röpítése vagy pedig a munkatéren belül keletkező légáramlás nagy ereje folytán történik, az a hátrány lép fel, hogy a megmunkálás rendkívül egyenlőtlen és ki nem elégítő terméket eredményez. Az említett hátrány oka gyakorlati tapasztalatok szerint az, hogy a forgó tárcsa közepétől kifelé röpített anyag a megmunkálásra szolgáló alkatelemek között kifelé szabad utat talál. Ezek az alkatrészek ugyanis kis számban két kör kerülete mentén vannak elrendezve és ezen körök átmérője a tárcsa átmérőjénél kisebb. Ily módon a megmunkálandó anyagrészecskék a gép munkaővében nem kerülnek a megmunkáló alkatrészek behatása alá, hanem csak elégtelenül megmunkálva jutnak a tárcsa kerületéhez, ahonnan elvezetésük történik. Az ismertetett hátrány megszüntetése céljából a tárcsa kerülete, illetve a tárcsa homlokfelülete és a szekrényfal között lévő távolságot oly kicsinyre méretezték, hogy meg nem munkált anyagrészecskék a tárcsa másik oldalára át nem mehettek. Kitűnt azonban, hogy a tárcsakerület vagy a tárcsa homlokfelülete és a szekrényfal között lévő kicsiny köz miatt az anyagrészecskék ezen közben összegyűltek, úgyhogy a gép, valamint az anyagrészecskék felmelegedtek, miáltal a megmunkált termék mennyisége és a gép teljesítménye csökkent. Az ismertetett elrendezés tehát nem bizonyult alkalmasnak azon hátrány megszüntetésére, hogy elégtelenül megmunkált anyagrészecskék jutnak a tárcsa másik oldalára és így kellőkép meg nem munkált 45 anyagrészecskék hagyják el a gépet. A mellékelt rajzon az eddig ismeretes gépék és a találmány értelmében kiképezett gép egy-egy kiviteli alakja példaképen vázlatosan van feltüntetve. Az 50 1. ábra felső és alsó része ismeretes gép egy-egy félrészét ábrázolja a hajtó tengelyre merőleges egy-egy síkkal való metszés után az adagolási oldal felől tekintve. A 55 2. ábra ezen gépnél használatos tárcsa elölnézete az adagolási oldal felől. A 3. ábra a gép harántmetszete; az adagolási nyílás baloldalt van. A 4. ábra alsó és felső része a találmány 60' értelmében kiképezett gép két félrészét szemlélteti a tengelyre merőlegesen álló egy-egy síkkal való metszés után, az adagolási oldal felől tekintve. Az 5. ábra a találmány értelmében kiképe- 65 zett tárcsa nézete. A 6. ábra a gép függélyes harántmetszete. A 7. a, b, c és d ábrák a forgó tárcsa különböző kiképzéseit metszetben ábrázolják. A leírás bevezető részében említett hát- 70 rányok teljesen megszűntethetők, ha a forgatható (1) tárcsa (2) kerületén vagy homlokfelületén, illetve adott esetben pereméhez csatlakozó gyűrűn olyan alkatelemeket rendezünk el, amelyek a megmunká- 75. landó anyagot a gép munkaövébe visszaterelik. Ilyen alkatrészek gyanánt különböző alakban kiképezett zárt gyűrűk, gyűrűívek vagy olyan nyúlványok alkalmazhatók, amelyek annyira sűrűn és akképen van- 80-