96968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás födő festékek előállítására

I Megjelent 1921). évi szeptember hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96908. SZÁM. — IV/f. OSZTÁLY. Eljárás födőf estékek előállítására. Kolloidchemie Studiengesellschaft m. b. H. Hamburg1 , Johannes B. Carpzow kémikus Boernsen (Hamburg m.)> Róbert Lenzmann és Martin March kereskedők Hamburg-, és Hermann Sanders kereskedő London. A bejelentés napja 1928. évi május hő 31-ike. A találmány azon a megfigyelésen alap­szik, hogy azoknak a 20—60%-nyi mennyi­ségben a friss, természetes nedvessé­get tartalmazó sós- vagy édesvízi, sűrű 5 iszapokban előforduló, telítetlen szili­eiumvegyületekből álló mikroszkópiai nagyságú kolloidanyagoknak megvan az a képessége, hogy számos kémiai anyag­gal olyan különleges tulajdonságokkal 10 felruházott vegyületekké egyesülnek, ame­lyek részint fizikai úton abszorpció vagy adszorpció révén, részint pedig kémiai úton keletkeznek, mert ezek a kolloid­anyagok lényegben olyan telítetlen szili-15 ciumvegyületekből állanak, amelyekben megvan a hajlam arra, hogy oxigénium­mal egyesüljenek, minélfogva a velük érintkező anyagokra oxigént elvonólag hatnak és, telítetlen jellemükből kifolyó-20 lag, más radikálisokkal vegyületekké egyesülni képesek. Ily módon sikerül úgy orgánikus, vala­mint anorgánikus festőanyagokat a sűrű iszap kolloidális anyagaival adszorptiv 25 alakban lekötni, csakhogy az ily módon nyerhető termékeknek nincs meg a kellő szín intenzitása és élénksége, vagy pedig nagyobb festőanyagmennyiségek alkalma­zása mellett, a sűrű iszap ezeknek egy 30 részét nem köti meg kellőképen, úgyhogy gyakran, a használatkor a festék ki­szivárog, illetőleg a festéknek elégtelen tapadása észlelhető. Ezeket a hiányokat orgánikus festő­!5 anyagoknak, különösen a bázisos termé­szetűek alkalmazásánál azáltal kerül­hetjük el, és olyan fedőfestékeket nyerhe­tünk, amelyek kiváló technikai tulajdon­ságaikkal, nevezetesen nagy élénkség és fedőképesség, valamint jó tapadóképessé- 40 gükkel kitűnnek, hogy a sűrű iszapnak és festőanyagnak egymással való reakció­ját olyan fémsók jelenlétében engedjük végbemenni, amelyek szilieiumvegyületek­kel szilikátokat képezhetnek. Ilyen fajta 45 iémsók pl. az aliminiumnak, a magné­ziumnak és a kalciumnak a sói, amelyeket akár a festőanyagokhoz, akár a feliszapolt sűrű iszaphoz, vagy a kettő keverékéhez hozzáadhatunk. A reakció tökéletesítése 50 céljából gyakran célszerűnek mutatkozik, hogy a reakciót egészen 100" C.-ig menő hőfoknál hagyjuk végbemenni, mimellett sok esetben ajánlható légritkítással dol­gozni. 55 Ahelyett, hogy a sűrű iszap és már elő­zetesen készen képződött festőanyagok közötti reakciót oly vízben oldható fém­sók jelenlétében, melyek szíliciumvegyü­letekkel szilikátokat képezhetnek végbe- 60 menni engednők, ilyen újfajta fedőfesté­keket oly módon is állíthatunk elő, hogy valamelyik festőanyagnak vagy fedőfes­téknek magában véve már ismeretes sűrű iszapnak, illetőleg a nevezett belőle levá- 65 lasztott kolloidanyagok jelenlétében en­gedjük végbemenni, ami mellett feltűnő módon, olyan termékeket nyerünk, ame­lyek nem azonosak azokkal, amelyek már előzetesen készen képződött festő- 70 anyagoknak vagy festékeknek sűrű iszapban, vagy hasonlókban való ad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom