96968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás födő festékek előállítására
szorpció révén keletkeznek, hanem ellen kezőleg, azoktól úgy más színárnyalat, nagyobb kiadósság és egyéb értékes tulajdonságokban előnyösen különböznek. 5 Miután a sűrű iszapnak ez a reakcióképessége, elsősorban a többé-kevésbbé természetes • víztartalommal rendelkező nyers sűrű iszapban foglalt kolloidális sziliciumvegyületeknelc tulajdonítható és, 10 amint továbbá találtatott ez a képesség azoknak a levegőn, valamint magasabb hőfokon való szárításánál, véglegesen elvész, amidőn ugyanis ezek a kolloidális állapotból az amorph, lomhán reagáló 15 állapotba mennek át, azért ajánlható, hogy a nyers sűrű iszapot elsősorban oly módon készítsük elő, hogy belőle az amorph és kemény kristályos alkotó részeket iszapolással, centrifugálással, vagy 20 ülepítéssel leválasszuk és azután az ösz-szegyüjtött kolloidos sűrű iszap alkotórészeket, vagy nedvesen, vagy lehetőleg alacsony hőfokon a levegő kizárása mellett, célszerűen vakuumban szárított ál-25 lapotban amorph, lomhán reagáló szilikátok képződésének elkerülésével a tahi] mány értelmében további feldolgozásnak vetjük alá. Kiderült továbbá, hogy a. sűrű iszap 30 nak természettől nedves kolloidos alkotórészeinek reakcióképességét cszrevehetőleg még azáltal fokozhatjuk, ha akár a nyers sűrű iszapot vagy még célszerűbben a belőle kihasított kolloidos alkotó 35 részeit néhány napon át ieliszapolt állapotban, lehetőleg a levegő kizárásával, magára hagyjuk, mely alkalomml a jelenlevő anaerob baktériumok annyira megszaporodnak, hogy az aerob bakteri-40 umolt fölé kerekednek és ezáltal az oxigéntartalom csökkenését, valamint a kolloidos anyagrészecskéknek további f elaprózódását okozzák. A kolloidos sűrű iszaprészeknek ez a mesterséges aktivá-45 lása, vagy a reakcióképességük fokozása azáltal gyorsítható és segíthető elő. ha a ieliszapolt anyaghoz alkalmas baktérium-tápanyagokat esetleg anaerob bakteriumkulturákat adagolunk. 50 Az új eljárás ennélfogva különböző kiviteli lehetőségeket nyújt, amelyek közül a következőkben néhány tipikus példát sorolunk fel, ahol sűrű iszap (Schlick) alatt mindenkor a nyeres sűrű iszapnak 55 iszapolással és ülepítéssel nyert kolloidos alkotórészeit kell érteni. 1. példa. 300 1. vízben feloldunk 3 kg. fuchsint, az oldathoz 8 kg. timsót adunk és ebbe 100 kg. természettől nedves plasztikus, sűrű iszapot (közel 60% víztarta- 60 lommal) keverünk. Ezt a keveréket azután közel 1 óráig 80—100° C-ig hevítjük és akár dekantálással, akár centrifuga lássál, a vízből való megszabadítás után, vakuumban szárítjuk ós végül porrá- 65 törjük. 2. példa. 5 rész íerroeiankáliumnak 1000 rész vízben való oldatát 200 rész sűrű iszappal keverjük meg és miután levegő kizárása mellett 1 órán át kever- 70 tük, vizes ferrosulfát oldatnak megfelelő mennyiségét adjuk hozzá. További keverés után addig folyasztunk hozzá hydrogénszuperoxidot, míg az anyag sötétkék színt nem vesz fel. Ily módon olyan 75 kék fedőfestéket kapunk, amely 200—300" C-nál való izzítás és ammoniak hozzávezetése mellett megvörösödik. ,?. példa. Vakuumban 10 rész nyers analint vagy ehelyett 5 rész analin és 5 rész 80 íoluidin keverékét 200 rész sűrű iszappal bensőleg megkeverünk és addig szárítjuk, míg apró darabokra nem válik szét. Ezt a tömeget vagy 12—24 óráig a levegő hatásának tesszük ki, vagy egyéb oxidá- 85 ciós szerekkel oxidáljuk. Ekkor kékesvörös egész borvörös festékek képződnek. L példa. Vízben feliszapolunk 10—20 rész titanoxidot vagy títandioxidot és ezt 200 rész sűrű iszappal bensőleg kever- 90 jük. Ezt az anyagot néhány óra múlva a víztől megszabadítjuk. Ily módon sárgazöld festékeket kapunk. Ha a sűrű iszaphoz vízben oldható aliminium sókat keverünk még, akkor a nyert terméknek, a le- 95 vegő kizárása mellett, illetőleg valamelyik redukáló légkörben közel 600" C-ra való hevítés révén ibolyaszínű festékeket nyerünk. Szabadalmi igények: 101 1. Eljárás fedőfestékek előállítására, azáltal jellemezve, hogy sűrű iszapot (Schlick) vagy a belőle iszapolással vagy hasonló módon leválasztott kolloidanyagokat természettől nedves, il- 10 letőleg még reakcióképes állapotban készen képződött organikus vagy anorganikus festőanyagokkal, olyan fémsók jelenlétében, amelyek sziliciumvegyiiletekkel szilikátokat alkothatnak, 11 benső érintkezésbe hozunk. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az organikus vagy anorganikus festőanyagok képződését, ezeknek kiindu- l:
