96686. lajstromszámú szabadalom • Nagyobbító csapóemeltyűvel ellátott visszaugró csővel bíró önműködő fegyver

— 2 — képezik, a töltényeket a szalagtól a kam­rába szállító szerkezetet tüntetik fel. A következő leírás megértésének meg­könnyítése végett az alábbiakban a íegy­.5 ver alkatrészeinek pontos, táblázatos ki­mutatását állítottuk össze. Az 1. ábrában (1) a fegyver hátrészének tokját, (2) a fegyver csövét, (3) a töltőtölesért, (4) en­nek fedelét, (5) a szalag előretoló emeltyű-10 jét, (6) a hozzátartozó szárnyat, (7) a zá­várzatot, (8) a hátrészt, (9) a töltények függőleges ide-oda mozgatására szolgáló szervet, (10) ennek vezetékét, (11) az ütő­szeget, (12) az előretoló rúgót, (13) a lö-15 késtompító rúgót, (14) a závárzatot vissza­lökő nagyobbító emeltyűt, (15) a vele ösz­szekapcsolt lökőkocsit, (16) az előretoló rúgó erejét szabályozó szervet, (17) a re­teszt, (18) az ezt mozgató zárat, (19) a bil-20 lentyűházat, (20) a hátrósz kilépő nyílá­sát, amelyen keresztül az üres hüvelyek kijönnek, (21) a hátrész hátulsó toldalé­kát, (22) az előretoló rúgó vezetőhüvelyét, (23) a töltényeknek a szalagból való kihú­-25 zását létesítő kétágú fogót, (24) azt a kör­möt, amely a töltényt a szalagtól a rob­banókamráig való vitele közben tartja, (25) azt a kiugrást, amely a továbbítót a vezetékek mentén vezeti, (26) a tölténye­"30 ket rögzítő ütközőt, (27) a kakast, (28) a kakast rögzítő emeltyűt, (29) a kihúzó mozgás biztonsági emeltyűjét, (30) a ka­kast mozgásba hozó csaprudat, (31) az idő­zítő reteszt abban az esetben, amidőn a •85 fegyvert légi járműveknél alkalmazzuk és a légcsavarra merőleges irányban kell tü­zelni, végül (32) azt a csaprudat jelenti, amely az említett reteszt mozgásba hozza. A nagyobbító csapóemeltyűvel ellátott 40 szerkezet, melynek egyes részeit a 10., 11. és 12. ábrák tüntetik fel, olyan különleges tagozódással és jellegzetességgel bír, amely alkalmassá teszi a rábízott feladatok el­végzésére. A szerkezet, amint a rajzból 45 kitűnik, két részből áll. A felső rész kissé meg van görbítve és csiicsa felül a závár -zatban kiképezett (37) felülethez támasz­kodik. Minthogy a (38) kocsi talpa a csapó­emeltyű csúcsa és csapja közötti vala-50 mely középső helyen támad, abban a mér­tékben gyorsítja a csapóemeltyű mozgá­sát, amily mértékben közeledik támadó­pontja az emeltyű csapjához. Az emeltyű alsó végén toldalékkal van ellátva, mely­-55 nek végén a (36) görgő foglal helyet, mely ii fentemlített forgó mozgással egyidejűleg állandó felfekvés közben a kocsi (39) görbe felületén gördül. A szerkezetet, mely a závárzattal, rú­gók közvetítésével lökést közöl, a leírt el- 60 rendezés jellemzi, mely a fegyverben léte­sítendő összes mozgásoknak mintegy hajtószerveként szerepel, mert ennek a két résznek a kiképzése olyan, hogy a fegyver működése közben egymással ál- 65 landó kapcsolatban vannak, iigyhogy a hátrészt, valamint a závárzatot és ezáltal az összes többi szerkezeti részt kizárólag ez az emeltyűszerkezet működteti és el­lenőrzi. Mihelyt a závárzat, a hátrésztől 70 függetlenül visszaugrik, az emeltyű felső része a závárzat sík (37) felülete által meghatározott helyzetbe kerül. Ugyan­akkor a (36) alsó rész felső vége a kocsit helyzetében teljesen rögzíti (10. ábra), ami 75 által a kocsival összeköttetésben álló (8) hátrész helyzetét pontosan ellenőrzi. A 11. ábra a nagyobbító emeltyűnek és a csapó­rúdnak zárt helyzetét személteti. Ezen helyzetben a (15) felület a (8) hátrésszel 80 ismét kapcsolatban van, helyzetét azzal együtt változtathatja, míg a nagyobbító emeltyű a hátrész házával szilárdan ösz­szekötött (35) csapon forog. A fegyver reteszelő szerkezete a fent- 85 említett mozgató szerkezeteknek megfele­lően úgy van kiképezve, hogy az az alább leírt módon a fegyvernek szalag segítsé­gével felülről lefelé való értelemben tör­ténő töltésére alkalmas. A reteszelő szer- 90 kezet ugyan ismert típusú, de viszont nemcsak a különleges kialakítása jellemzi, hanem az is, hogy a závárzat fején vagy oldalán van elrendezve, nem pedig a zá várzat alján vagy fenekén, vagy pedig 95 közepén, mint az ismert elrendezéseknél. A fejen való elhelyezés a fegyver rezgé­sét tüzelés közben megakadályozza, míg az oldalt való elhelyezés a töltényeknek a felülről való töltésnél szabad utat hagy, 100 aminek nagy jelentősége van olyan fegy­vereknél, amelyek légi járművek felszere­lését képezik. A reteszelő szerkezet leglényegesebb al­katrésze a romboidalakú (34) toldattal el- 105 látott (.17) retesz, melynek toldatát a (18) zárólap kivágása vezeti. A 6. ábra a (8) hátrészt a (7) závárza, ton rögzítő reteszt, a 7. ábra pedig a re­tesznek a závárzatot szabadon hagyó no helyzetét ábrázolja. A 8. és 9. ábrák a retesznek és a hozzá­tartozó zárnak távlati képét tüntetik fel. A kihúzó szerkezet a fegyveren kívül fekvő tokban foglal helyet, amint a 2. és 115 13. ábrák feltüntetik és főleg a (27) kakas­ból áll, melyet a závárzat visszaugrása

Next

/
Oldalképek
Tartalom