96594. lajstromszámú szabadalom • Szerekezet sineknek és a rajta futó járműveknek letakarására

Megjelent 1929. évi október hó 15-én. MAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 96594. SZÁM. — \gj2. OSZTÁLY. Szerkezet síneknek és a rajtuk futó járműveknek letakarására. Smith Hannah Mary háztartásbeli Miami (É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1928. évi január hó 10-ike. Canadai elsőbbsége 1927. évi október hó 28-ika. A találmányt vasúti sineknek és a rajtuk futó járműveknek letakarására szolgáló szerkezet képezi, melynek célja abban áll, hogy a járművek és a sinek az időjá-5 rás viszontagságaitól megvédessenek. A találmány további célja a sineknek, a járműveknek és az utóbbiak hajtására szolgáló elektromos áramot vezető harmadik sínnek vagy más vezetékeknek oly 10 módon való letakarása, hogy a jármű és az áramvezeték működés közben embereken vagy állatokon, akik, illetve amelyek véletlenül a jármű útjába vagy az áramvezetékkel érintkezésbe jutnak, kárt ne 15 tehessen. A letakaró szerkezeten, illetve tetőn olyan megfelelő eszköz vagy nyílás van alkalmazva, melyen át a járműnek egy karja vagy más kinyúló része a tetőn át 20 működtetési célokból kinyúlhat. A találmány értelmében továbbá a tető úgy van megtámasztva, hogy annak lesüllyedése meg van gátolva. A mellékelt rajz a találmány szerinti le-25 fedő szerkezetnek két példaképem foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a találmányt mechanikai versenypályán alkalmazva, felülnézetben tünteti fel, a 30 2. ábra a sín és a szállító jármű befedésére szolgáló szerkezet egyik foganatosítási alakjának keresztmetszete és a 3. ábra a szerkezet oly foganatosítási alakjának keresztmetszete, melynél a tető 35 lapos. A rajzon példaképen a síneket ós a szállító járművet lefedő szerkezetnek olyan foganatosítási alakját ábrázoltuk, melynél a jármű hajtására elektromos áram vagy más, távolról vezérelhető energianem 40 szolgál és a jármű vezető nélkül működhet. A rajzon (1) általában a szerkezet tokját jelöli, mely pl. az 1. ábrán mechanikai üzemű versenypályánál való felhasználás esetén köralakú vagy ovális lehet, 45 vagy viszonylag egyenes vonalban is lehet kiképezve, ha ilyen irányban haladó sinek lefedéséről van szó. A tok a (2) és (3) oszlopokon van megtámasztva, melyek a sín két oldalán egyenletes távolságokban és a 50 sínnel párhuzamosan vannak elhelyezve. Ezen oszlopok rendszerint a talajba oly mélyre vannak beverve, hogy a tokot a talajban biztosan lehorgonyozzák és a (2, 2) oszlopok felül magasabb szintig halad- 55 nak, mint a (3, 3) oszlopok. A (4, 5) lécek a talaj szintje táján a (2, 2), illetve (3, 3) oszlopokhoz vannak erősítve és ezáltal az oszlopokat kölcsönösen merevítik. Ugyanezen lécek szolgálnak a (6, 6) síntalpak 60 tartására, melyek a tokban harántirányban vannak elrendezve és végeikkel a (4, 5) léceken fekszenek fel és ezekhez hozzá vannak erősítve. Ily módon a tok alsó részei egymással szilárdan össze vannak 65 kötve és a tok összecsuklása vagy más nem kívánatos mozgása meg van akadályozva. A (6, 6) síntalpakon vannak elrendezve a (8, 8) futósinek és az áramvezetésére szolgáló harmadik (9) sín. A síneken az elek- 70 tromótor útján hajtott (7) jármű fut. A harmadik sinen szokásos módon egy nem ábrázolt kefe csúszik, mely az áramot a járművön levő elektromotorhoz vezeti. A (2, 2) oszlopok felső vége közelében a 75 (16) tetőgerendák vannak megerősítve, melyek a tokban harántirányban és kissé lefelé haladnak (2. ábra). A tetőgerendák