96539. lajstromszámú szabadalom • Axiális beömlésű lapátos kerékrendszer

4 — nának ezen irányváltozása folytán a fo­lyadék úgy vezettetik a futókerckhez, hogy a tengelyirányú emelkedési, be- és kilépési szögek, az eredő árampálya met-5 szetében, lényegesen kisebbek, mint azok az emelkedési szögek, melyek a keresztsík hengermetszetében a futókerékélek ugyan­azon metszési pontjában adódnak. A leírt axiális lapátos kerékrendszernek 10 fúvókhoz, szivattyúkhoz, lég-, gőz- és víz­turbinákhoz való alkalmazása céljából, a lapátos kerék számára., célszerűen, a fo­lyadéknak sugárirányú be- és kivezetését lehet alkalmazni a futókerék egyik vagy 15 mindkét oldalán. Erre a célra a futókerék­nek, valamint a fúvókaköpenynek íkate­noidfelületeit, a szükséges keresztmetszet­felületeknek megfelelően, a keresztsíkhoz való csatlakozás helyéig továbbvezetjük. 20 Ezt a kivitelt az 5. ábra a rendszer hossz­metszetében és a 6. ábra annak kereszt­metszetében mutatja, mimellett a:z 5. ábra jobboldalán egyúttal a folyadéknak (Sp) spirális tokkal való be- és kivezetése van 25 feltüntetve, mely tokban a. folyadék, vala­mennyi eddig ismeri, hasonló kivitelű la­pátos kerékrendszerrel ellentétben, a futó­kerék (14) forgási irányával (6. ábra) el­lentétes (13) forgási irányában folyik az 30 (A—A) hossztengely körül. A futókeréklapátoknak az (S) tetőpont­ban, valamint a (P) vezetőpontban (2., 4. és 5. ábra) való határolására szolgáló gör­béket, az ismert csavarszabályok szerint, 35 az emelkedési szögnek a kerületi sebesség­hez képest való változása szerint, azonos módon, a (Z—Z) vonatkozási hengerben a pontoknak az emelkedési szögre való vo­natkoztatásával lehet megszerkeszteni, íO úgyhogy az a görbe, mely az (S) tető­ponton megy keresztül, a 2., 4. és 5. ábrán látható fúvókahosszmetszetben, a kerüle­ten, a köpeny alkotóinak a futókerékfelü­letkörrel való metszési pontján, az agynál 45 pedig a (g) agykatenoidnak a (D) kettős kúppal való metszési pontján megy ke­resztül. A (P) vezető ponton átmenő görbe vi­szont, mely azonosan van szerkesztve, áz 50 (S) tetőponton keresztülmenő görbéhez, irány és alak tekintetében, megközelítően alkalmazkodik. Minthogy a futókerék­lapátok ezen szerkezet szerint, a tetőpont­görbe alakja folytán, igen hegyesen halad-55 nak, a futókerekeknek, a kerületen, az egész lapátszélességben, a fúvókacsatorna alakja szerint, vele együtt futó gyűrűkkel kell ellátva lennie. Hogy ezeket a gyűrű­ket elkerüljük, a futókeréklapátok, az (S) tetőpont oldalán, egy az agyponton keresz- 60 tiilmenő keresztmetszet szerint, lemetsz­hetők, úgyhogy a görbe, a hosszmetszet­ben (2., 4. és 5. ábra), egy egyenes (i) ke­resztmetszetvonalat és a keresztmetszet­ben (6. ábra) egy ennek megfelelő (i) kör- 65 ívet eredményez. A (P) vezetőponton átmenő határoló görbéket (5. ábra) egy az emelkedési há­romszög legkisebb szöge alatt a futókerék­felületkörök átmérőjével bíró henger körül 70 futó állandó csavaremelkedésnek a futó­kerékfelületekre való vetülete segélyével kaphatjuk meg, mely azután egy az (a) tengelypontban (5. és 6. ábra) kezdődő, a közönséges csavarszerkezethez igen ha- 75 sonló (n) görbét eredményez. A vezetőkeréklapátoknak határoló gör­béi, a futókerékélek két oldalán, a futó­kerékburkolófelületnek és a vezetőkere­kekhez való gömb- vagy ellipszoidfelüle- 80 teknek áthatolásakor keletkeznek, míg a folyadék ki- és belépési oldalain tengely­irányú áramfolyás mellett, a határolás azon keresztmetszetek segélyével keletke­zik, melyekben az (M) vezetőfelületközép- 85 pontok fekiisznek (2., 4. és 5. ábra). A folyadéknak sugárirányú be- és ki­vezetésekor a határolás a fúvókacsatorna menetéhez és a tangenciális be- és kilépési szög szükséges nagyságához igazodik. A 90 sugárirányú áramvezetéshez való vezető­lapátok kilépési iránya magától megadja a spirális tokban a futókerék forgási irá­nyával ellentétes irányú áramlást, amint az a 6. ábrán látható. 95 A futókeréklapátok vastagsági vagy hátfelületei, az (S) tetőpont felett, egy kisebb görbületit, vagy nagyobb görbületi sugarú gömb- vagy ellipszoidfelületnek fölébe ágyazásával képezhetők, míg az 100 ellentétes futókerékéllel való összekötési felület azáltal keletkezik, hogy az a met­szési görbe, mely két, a fúvókatengely körül ellentétes irányban forgó és egyen­lően elrendezett futókerékgömbfelületnek 105 áthatolásakor a futókerékélnek minden­kori átmetszési helyén adódik, ezen össze­kötési felület metszeteit képviseli. A kelet­kező összekötőéi össz-menete ezután a 2., 4. és 5. ábrán látható hosszmetszetben mu- 110 tatkozó (o) körívet adja a futókeréklapá­tok burkolófelületének keresztmetszet­felületén belül. Tengelyirányú, úgyszintén sugárirányú áramvezetéssel bíró, a hatszögrendszer 115 szerint készült kivitelek ezen lapátos kere­keknek itt feltételezett munkamódját tel­jes mértékben igazolták. Olyan hatásfokok

Next

/
Oldalképek
Tartalom