96452. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a vízállás szabályozására keverő előmelegítőkészülékekben

vattyút is hajtjuk (1. ábra). A hidegvízszivattyúba a víz a készlettartályból a (4) vezeték útján ömlik be és e szivattyú a vizet az (5) kamrába szorítja, amelyből a 5 víz a (7) vezeték és a (8) porlasztókészülék útján a (6) előmelegítőkamrába jut, melynek felső részében van az imént említett porlasztó elrendezve. Az előmelegítőkamrába továbbá a (9) vezeték útján 10 a mozdonyhengerek kipuffogó gőze, valamint az (1) henger kipuffogó gőze áramlik be, aholis a gőzt a (10) cső vezeti a (9) vezetékbe (2. ábra). Az ezen hengerekből származó kipuffogó gőz nyomása meglő haladja a légköri nyomást. A víz az ezen gőzzel való keveredés útján melegszik fel és a (6) előmelegítő-kamra alsó részében gyűl össze, ahonnan a vizet a (11a) cső útján a (3) melegvízszivattyú szívja el, 20 mely a vizet a kazánba szállítja. A gőz és víz keverése akként foganatosítandó, hogy a (6) előmelegítőkamrában uralkodó nyomás a légköri nyomást meghaladja. Minthogy a (2) és (3) szivattyúk szállí-25 tási mennyiségei változhatnak, ezért a (6) kamrában lévő vízállás nagy ingadozásoknak lehet alávetve. Erre való tekintettel a találmány szerint a vízállás szabályozására az előmelegítőkamrában ural-30 kodó gőznyomást hasznosítjuk. Ezen célból szivornyavezetéket rendezünk el, mely alsó részében a (12) szinten torkol a (6) előmelegítő-kamrába. E (12) szint felei meg a megengedhető legmagasabb vízál-35 lásnak. A (11) vezeték felső végén, a kis keresztmetszetű (13) nyílás útján a (14) kiegyenlítőkamrával közlekedik, mely a szerkocsi (A) víztükre fölött van. A (11) vezeték magában a (6) előmelegítő testé-40 ben képezhető ki. A feltüntetett példában (1. ábra) az előmelegítő és a kiegyenlítő kamra egységes öntvényből áll, de a kiegyenlítőkamra, éppen olyan hatással, az előmelegítőtől függetlenül, az előmelegítő 45 fölött is rendezhető el. A (15) vezeték a kiegyenlítő kamrát a (26) keverőkamra közbeiktatása mellett á (4) tápvezetékkel köti össze. A kiegyenlítő kamra a (16) nyílás útján a küllevegővel közlekedik. 50 A (9) gőzbevezető vezetékben a (17) fojtószelep van elrendezve, melyet a vázlatosan jelzett (18) vezérlőhenger működtet. E henger a mozdonyhengerekbe vezetett gőz beömlési nyomásának hatása alatt áll, 55 úgyhogy megszakított beömlésnél a (17) fojtószelep el van zárva, ellenben a szabályozószelep nyitott állapotában szintén nyitva van. A fentemlített (10) cső a (17) fojtószelep mögött torkol a (9) vezetékbe. Normális üzemnél a (6) előmelegítőbe 60 beáramló kipuffogó gőz és hideg tápvíz egymással keverednek és a felmelegedett vizet a (3) szivattyú elszívja, hogy azt a gőzkazánba szorítsa. Mindaddig, míg az előmelegítő vízállása a (12) szint alatt 65 van, a gőznek csak egy része áramlik az előmelegítőből a (11) vezetékbe és innen a (14) kiegyenlítőkamra, valamint a (16) nyílás útján a szabadba tódul. A (13) nyílás kis keresztmetszete folytán e gőz 70 mennyisége is csak kicsiny. Ha azonban a víz az előmelegítőben a (12) szint fölé emelkedik, akkor a fölös víz az előmelegítő-kamrában uralkodó nyomás hatása alatt a (11) vezetékbe szo- 75 ríttatik és innen a (14) kiegyenlítő kamrába áramlik, melyből a víz a nehézségi erő hatása alatt a (15) vezeték útján a (26) keverőtartályba ömlik, amelyben az a hideg tápvízzel egyesül. Ekként a (6) elő- 80 melegítő-kamrában a vízszint állandóan a (12) szint alatt tartatik. Ha a mozdony szabályozó szelepét elzárják, akkor a (17) íojtószelep is a záróállásba mozog. Ekkor tehát csak az (1) henger kipuffogó gőze 85 áramlik a (10) cső útján a (6) előmelgítőkamrába. Ily módon az előmelegítőben lévő vízállás szabályozásának megszakítását az imént említett, állandóan nyomás alatt álló gőz meggátolja. Minthogy a (3) 90 melegvízszivattyú állandóan üzemben van, ennélfogva az üzemmegszakítás hátrányait elkerüljük. A 3. ábrán a találmány szerint kiképezett, fekvőelrendezésű tápvízelőmelegítő 95 van feltüntetve. Itt az (1) hajtóhenger és a (2, 3) hideg-, illetve melegvízszivattyú az előbbivel azonos viszonylagos elrendezésűek. A tápvíz a (7) vezeték és a (8) porlasztó útján a vízszintes fekvésű (6) elő- íoo melegítőbe áramlik, melybe a (9) és (10) csövek útján vezetjük be a kipuffogó gőzt. A (6) előmelegítőhöz a (19) gyújtókamra csatlakozik, mely a (11) cső útján a (3) szivattyú szívóoldalával közlekedik, mely 105 szivattyú az elszívott vizet a kazánba szállítja. A (6) kamra a kiskeresztmetszetű (20) nyílás útján a (21) kiegyenlítőkamrával közlekedik, melynek alsó részéhez a (22) vezeték csatlakozik, mely a ki- 110 egyenlítőkamrát a (26) keverőkamrával köti össze. Ezenkívül a (21) ki egyenlítőkamra belső részébe a (23) vezeték torkol, melybe a (24) injektor van beépítve, melybe a (10) vezeték 115 útján az (1) hengerből kiáramló kipuffogó gőz tódul be. A (23) vezeték egy további (25) cső útján a küllevegővel vagy