96086. lajstromszámú szabadalom • Mágneses maganyag és eljárás annak előállítására
2 — ses anyag előkészítése következő módon megy végbe: A használt mágneses anyag! előnyösen nikkel-vas-ötvözet, amelyet általánosságban „pernialloy"-nak neveznek 5 és amelyet olykép kezelünk, hogy az ötvözet finoman elosztott állapotba jut. A végzett kísérletek szerint azon esetben, amidőn azt kívánjuk, hogy az örvélyő áramok okozta veszteségek kicsinyek le-10 gyének, lényeges az a körülmény, hogy a. részecskéknek kicsiny méretei legyenek. Előnyös, ha a méretek olyanok, hogy a részecskék 120 hurkos szitán könnyen áthullanak és nagy százalék-mennyiségük 15 200 hurkos szitán áthullhat. A találmány tárgyát tevő anyag egyik változatánál az ötvözetet körülbelül 78.5% nikkelből és 21.5% vasból oxidáló légkörben ömlesztés útján állítjuk elő, a 20 keletkező ötvözetet pedig mintába öntjük. Ha az anyagot az előzőkben ismertetett eljárás szerint előállítottuk, a keletkező termék rendkívül rideg és ennélfogva különösen alkalmas finom elosz-25 tásra vagy poralakba való aprításra, amelyből a végterméket képező magokat készítjük. Az ötvözetnek finoman elosztott vagy poralakba való aprítását tetszőleges is-30 raeretes módon foganatosíthatjuk. A szigetelő anyag hozzáadása előtt a nikkel-vas-ötvözet finoman elosztott részecskéit zárt tartályban körülbelül 750— 980 C° hőmérsékleten izzítjuk. Kitíint, 35 hogy 925 C° környezetében fekvő hőmérséklet különösen kielégítő eredményeket ad. Ezután szükséges, hogy az izzított ötvözetet, amely most lepény alakjában van, ismét finoman elosztott alakba hoz-40 zuk, mire szigetelő anyaggal keverjük. A találmány tárgyát tevő eljárás egyik foganatosítási módjánál a poralakú részecskék szigetelésére szolgáló anyagot az alkatrészeknek a következőkben ismerte-45 tett módon való keverése útján állítjuk elő. Egy súlyrész kaolint három súlyrész vízben körülbelül 95 C°-ra való felhevítés mellett tökéletesen feloldunk és az oldatot alaposan keverjük mindaddig, amíg 50 egyenletes híg kolloidális tömeg nem keletkezik. Ezen tömeghez bizonyos menynyiségű ömlesztő szert, például borsavat a kaolin súlymennyiségének 4%-át tevő mennyiségben adunk hozzá, miáltal az 55 ömlesztési hőmérséklet csökken és a kaolin tapadási képessége növekedik. A borsavat előnyösen forró lepárolt vízben oldjuk fel, amelyet a kaolinnal keverünk. A porított nikkel-vas-ötvözetet, vagyis permalloy-anyagot ezen keverékhez adjuk. A 60 por mennyisége a kívánt fokú permeabilitástól és azon különös céltól függ, amelyre az elkészített magokat használni kívánjuk. A port a kaolinoldattal kézzei vagy forgó dobban való forgatás útján 65 alaposan keverjük, mimellett a keverék hőmérsékletét mintegy 100 C° fölött tartjuk mindaddig, amíg a mechanikailag visszatartott víz el nem távozik. A megszárított szigetelt porrészecskék most már 70 oly alakban vannak, amelyben gyűrűkké vagy magokká sajtolhatok. A sajtolás cm'-ként körülbelül 14000 kg. nyomás alkalmazása mellett történik. A gyűrűk alakításánál nagy nyomást alkalmazunk, 75 hogy azok sűrűségét növeljük, minthogy azt találtuk, hogy a gyűrűk permeabilitása a sűrűséggel növekedik. A sajtolt gyűrűket olyan cinkhidroxidoldattal telítjük, amely fölös mennyiség- 80 ben ammóniát tartalmaz. A telítés időtartama 2—6 perc, aszerint, hogy minő mé -retei vannak a magnak. A telítés révén a szigetelőanyag önmagától szétoszlik az egyes porrészecskék körül. Az előzőkben 85 ismertetett, módon hozzáadott cinkhidroxid a következő izzítási folyamat magas hőmérsékletén felbomlik és a részecskéken oxidburkolatot képez. A gyűrűket ezután szabadon 100 C° hőmérsékleten több 90 órán át szárítjuk a hidroszkopikus víz és ammónia eltávolítása végett, mire kemencébe helyezzük és néhány órán át mintegy 290 Cp -on hevítjük a vegyileg kötött xíz eltávolítása, céljából. A gyűrűket szárítás 95 után zárt üstökben a legalkalmasabb izzítási hőmérsékleten, amely körülbelül 675 C°, vagyis 450 és 800 C° között hőkezelésnek vetjük elá. Ezen hevítésnél a kaolin részben megömlik és a gyűrűk a lehetsé- 100 ges legnagyobb permeabilitást veszik fel, miniellett azonban a magveszteségek kicsinyek maradnak. Néhány próbagyűrűt készíthetünk az előzőkben ismertetett módon szigetelt porból és megmérjük azok 105 permeabilítását. Ha a permeabilítás túl kicsiny, úgy azt olykép növelhetjük, hogy a szigetelt porhoz sajtolás előtt előre meghatározott mennyiségű nem szigetelt port vagy olyan port adunk, amelynek H0 gyenge szigetelő burkolata van. A hőkezelést oly módon foganatosíthatjuk, hogy az elkészített anyagot közvetlenül a sajtolás előtt a kívánt hőmérsékletre hevítjük és azt izzó állapotban saj- 115 toljuk, mire az izzó magokat alkalmas kemencékbe vagy hűtő-kamrákba helyezzük, amelyekben alkalmas idő alatt szoba-
