96022. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású gűztelep járművek (mozdonyok hajók stb.) számára

A töltési viszonyok ezen változtatása kézzel vagy önműködően eszközölhető, pl. a magasnyomású kazán nyomása ál­tal, vagy pedig a magas- és alacsony-5 nyomású kazán nyomásai közti viszony f el használá sával. Magasnyomású kazánoknál a vízállás­mutatókészülékek könnyen okoznak üzem zavarokat. A találmány szerinti eljárás 10 a kondenzátornak nagy víz-térrel való ki­képzése folytán lehetővé teszi a vízállás megbízható mérését és ezáltal a magas­nyomású kazánban a vízállás ellenőrzé­sét. Ha a magasnyomású kör f olya mattiak 15 a tömíttetlenségből keletkező veszteségeit ismerjük, akkor még vízállás,mutató nél­küli is dolgozhatunk a magasnyomású kazánnal. Jelentős előnyöket nyújt a találmány 20 szerinti eljárás magasnyomású üzemelv­nél. Az elgőziösítőben termelt alacsony­nyomású gőz nedves gőz és azt általában csak tüzeléssel lehetne túlhevíteni. A magasnyomású kazánnak megfelelő ma-25 gas nyomás melleit, pl. 100 atmoszférá­nál azonban lehetővé válik, hogy az alacsonynyomású gőzt magasnyomású gőz segélyével a legegyszerűbb módon, hevítsük tiil. 30 A találmány szerint e célból a magas­nyomású kazán tartalmának egy részét (gőzt, vizet vagy a kettő keverékét) szi­vattyúzás által kényszermozgásban ve-f zetjük körfolyamatban egy fűtőcsőrend-35 szeren át, melyet a túlhevítendő alacsony­nyomású gőz nyaldos végig. Ez az eljá­rás természetesen, nem szorítkozik csak a termelt alacsonynyomású gőz túlhevíté­sére, hanem a megadott módon a két. fő-40 fokozat közbenső fokozataiban is túlhevít­hető a munkagőz. Ha a magasnyomású gőz termelésére oly eljárást alkalmazunk, melynél a kazántartalom egy részét a kazánból ki-45 emeljük és azt szivattyú segélyével kör­folyamban mozgatva, egy külön fűtő­készülékben történő melegfelvétel után ismét a kazánba nyomjuk, akkor a kör­folyamot végző gőztömeg egy részét elő-50 nyösen használhatjuk fel a közbenső túl­hevítésre, miáltal egy külön szivattyú al­kalmazásának szüksége elesik. Ilyen gőzkeringtetéssel dolgozó kazán­rendszereknél előnyös a felfűtéshez külön 55 felfűtőkazánt használni, melyben a gőz­nyomást 5—15 atmoszférára hozzuk, mely nyomással azután a gőz megkezdheti ke­ringését. Ez esetben a hőkicserélő előnyö­sen mint felf ütőkazán használható fel. Ezáltal egy külön kazánt takarítunk meg fi és egyidejűleg a hőkicserélőt is az üzemi nyomására hozzuk. A rajz 1. ábrája a berendezés egy álta­lános kiviteli alakját mutatja. (1) a magasnyomású kazán, melynek vízszíne € (s, s)-sel van jelölve. A gőzt (a)-nál vej zetjiik el a kazánból és a (2) túlhevítőben, való túllievítése után (b)-nól a magas­nyomású (3) hengerbe vezetjük. A mun­káját végzett expandált gőz a (4) hő­kicserélőben kondenzálódik. Ez utóbbi pl. úgy van építve, hogy a csövekben az alacsonynyomású gőz termeltetik, míg a csövek körüli térben a gőz kondenzálódik. Ezáltal a csövekben lerakodó kazánkő a fedelek lecsa,varasa után könnyen eltávo­lítható. Az (5) kondenzátortérben beálló (s\ s') vízszín a (6) vízállásmutatón olvasható le, míg a (7) elgőzösítőben lévő (s", s") víz- j szín a (8) vízállásmutatón olvasható le. Mindkét vízállásmutató a sátorban is el helyezhető. A termelt alaesonynyoimású gőzt a köz­benső (9) túlhevítőn vezetjük át. ebben í túlhevítjük és azután az alacsony­nyomású (10) géphez vezetjük. Az (5) kondenzátortérből a kondenzá­tnm a (11) tápszivattyúba kerül, mely azt a (12) fáradtgőzelőmelegítőn át a magas- ! nyomású kazánba szorítja. Az alacsony­nyomású (7) elgőzösítőtérbe alacsony­nyomású (14) szivattyú segélyével nyom­juk be a tápvizet. A 2. ábra mozdonyon alkalmazott ki- < viteli alakot mutat, melynél kényszergőz­keringtetéssel bíró, magasnyomású gőz­termelő berendezést használunk. A hivat­kozási számok megegyeznek az 1. ábra számaival. A kényszerkeringtetést esz- j közlő gőzszivattyú folytatólag (15)-tel van jelölve, miinellett a keringő gőz (a)­nál lép ki a kazánból, azután a (2) túl­hevítőbe és onnan (c)-nél ismét a kazánba szoríttatik. A dugattyús gőzgép gőzét a j (16) olajtalanítóban tisztítjuk meg a a olajtól. A termelt alacsonynyomású gőzt a köz­benső (17) túlhevítőn vezetjük át, abban túlhevítjük, azután az alacsonynyomású ; (10) géphez, vezetjük. A közbenső túl­hevítőben kígyókon vagy másefféléken magasnyomású gőzt vezetünk át, melyet a szivattyú mögött (d)-nél a főgőzáram­ból veszünk el és mely kondenzáció után : a szivattyú túlnyomása folytán, függet­lenül a statikai nyomáseséstől. viss:a­folyik a kazánba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom