95993. lajstromszámú szabadalom • Giroszkopikus iránytű
— 9 — műszer magas oldala süllyesztetik, alsó oldala pedig emeltetik. Az elem hajlása tehát ama hajlás (lejtőség) alá csökkentetik, mely az 1. és 2. ábrán feltüntetett 5 rendszerű, nem fojtott alakú műszereknél áll fenn, úgyhogy a (4—4) tengely oly szögben keresztezi a meridiánt, mely (x + ae + xs -(- a) és (a + ae + között fekszik, ha az elem keletről nyugat felé 10 végez lengést. A lengés amplitudja tehát nyugat felé kisebbíttetik és mikor az elem a meridiánon át nyugatról kelet felé visszalendül, a (21) tömeg arra fog irányulni, hogy a tengelynek normális haj-15 lásából való kitérését a nem fojtott műszerhez képest még erősebben csökkentse. A tengely hajlása tehát a rákövetkező kilengések alatt gyorsan közeledik normális értékéhez és végül a meridián síkjá-20 ban normális hajlással áll be. Az iránytű két alakjának jellemző látvonalai a 7. ábrán vannak feltüntetve, ahol a nem fojtott műszer (4—4) tengelye által leírt út északról tekintve az (A) 25 ellipszis által van ábrázolva, mely oly koordináta tengelyekkel van feltüntetve, melyekben az ordináták a hajlást (lejtőséget), az abseisszák pedig az eltolódást ábrázolják azimutban. Az ellipszis (e—f) 30 nagytengelye az érzékeny elem normális (a + «e +z6 ) hajlásának, kisebb (g—h) tengelye pedig a meridiánnak fel meg. A (B) görbe a 3. ábra szerinti fojtott műszer (4—4) tengelye által leírt utat 35 jelöli, mely mutatja, mily módon csökken gyorsan a tengely hajlása és eltolódása, mígnem elérik a meridiánon (C) pontjukat az (a + ae i a s) normális hajlásnál. Minthogy a mozgásnak a (4—4) ten-40 gelyre viszonyított komponense nagyobb, mint a (6—6) tengelyre viszonyított komponense, a görbe érintője a metszőpontokban a (g, h) ordinátával oly szöget zár be ezzel, mely a komponensek relatív nagy-45 ságától függ. Azokban a pontokban, amelyekben a görbe az (e—f) tengelyt metszi, a mozgási komponens értéke a (4—4) tengelyhez képest zérussal egyenlő, a görbe érintője tehát ezen pontokban merőlege-50 sen áll a tengelyre. A műszert tartó jármű mozgásának a műszerre gyakorolt hatásai két általános osztályba sorozhatok és pedig az egyikbe tartoznak a jármű gördüléséből szárma-55 zók, a másikba pedig azok, melyek a járműnek a föld felszínén járásából származnak. A jelenleg használt műszernél a gördülésből származó befolyást a (18) stabilizátor-giroszkóp győzi le, mely úgy van el- tiO rendezve, hogy függőleges tengely körül forog és a (7) gyűrűt (8—8) tartótengelyéhez képest stabilizálja és ily módon a (6—6) tartótengelyt a föld felszínéhez képest meghatározott helyzetben tartja, ha 65 az a leírandó módon helyesbítések eszközlésére meg nem emeltetik, hogy az (5) gyűrűre szerelt (15) kontaktusok megakadályoztassanak abban, hogy a (3) tokra szerelt (14) kontaktushoz képest el- 70 tolódjanak. Ily módon a kontaktusok neutrális helyzetüket foglalják el a jármű rezgő mozgása dacára, úgyhogy a (13) szervomotor nem befolyásoltatik. A (9) elem nem fog periodikusan eltolódni, ami 75 akkor következne be, ha a (15) kontaktusokat ily mozgás befolyásolná és a (14) kontaktushoz képest hátra és előre mozognának. Ama hatás megfigyelésénél, melyet a 80 jármű mozgása a föld felszínén az iránytűre gyakorol, feltételezzük, hogy a jármű sebessége egy állandó értéktől egy másik felé növekedik. A gyorsulásnak a giroszkópikus elemre gyakorolt hatása 85 forgatónyomatékot hoz létre oly tengelyhez képest, mely az elem síkjában és oly síkban fekszik, mely merőlegesen áll a nagy kör síkjára, melynek mentén a jármű mozog. Ez a forgatónyomaték pre- 90 cessziómozgást hoz létre egy, a legelső helyen említett tengelyre merőlegesen álló tengelyhez képest, mely mozgás az elem súlypontját emelni fogja és ily módon forgatónyomatékot létesít precessziós ten- 95 gelyéhez képest. Az utóbb említett forgatónyomaték precessziót idéz elő egy, a precessziótengelyre merőleges tengelyre vonatkozólag, tehát ama tengelyre vonatkozólag, amelyre a forgatónyomaték 100 legelőször vonatkozott. A giroszkópikus elemet úgy szerkesztjük, hogy a precessziómozgásnak az utóbb említett tengelyre vonatkozó szögsebessége a jármű szögsebességével egyenlő nagyságú ós 105 egyenlő irányít legyen. A giroszkópikus elem tehát követni fogja a jármű mozgásait, ha sebessége növekedik, ha azonban a jármű elérte új, állandó sebességét, akkor az elemnek 110 hajlása ama tengelyhez képest, mely a nagy kör síkjában fekszik, melynek mentén a jármű halad, eltér ama hajlástól, melyet az elem az eredeti sebességnél elfoglalt. Ez az eltérés elég nagy lesz ama 115 forgatónyomaték létesítésére, mely szükséges, hogy azt a precessziót hozza létre, mely viszont szükséges, hogy az elemet a
