95929. lajstromszámú szabadalom • Erő- vagy munkagép mely folyadéknak vagy gáznak kívülről való behatolássa vagy belülről való kilépése ellen biztosítva van

— 2 — lemezből vagy tárcsából állhat, melyek egyike a tokkal van összekötve és áll, míg azok másika a tengely forgásában részt vesz. Ezen lemezekre állandó nyo-5 más hat, melyet a tok belsejében és a tokon kívül uralkodó nyomások különbségével egyezően szabályozunk. A tömítés problémája némelykor nem oldható meg azáltal, hogy a nyomást 10 a tokban állandó értéken tartjuk. Ha ugyanis a külső nyomás változik, akkor ily esetben a belső nyomás a külsőnél hol magasabb, hol alacsonyabb volna. Minthogy azonban a tok belsejében mindig 15 bizonyos túlnyomásnak kell fennállnia, ha a gépet körülvevő közeg behatolását meg akarjuk gátolni, ennél fogva tehát természetesen nem szabad megengedni, hogy a külső nyomás a belsőt, ha csak 20 időszakosan is, túlhaladja. Ha a tömítési helyen egyáltalában áramlást engedünk meg, akkor ennek csak belülről kifelé szabad mennie és ezért a tok belsejében uralkodó nyomásnak mindig magasabbnak 25 kell lennie, mint az a nyomás, mely a tokon kívül egyáltalában felléphet. Ha azonban állandó belső nyomást tartunk fenn és ha ezen nyomásnak a fellépő maximális külső nyomást feltétlenül túl S0 kell haladnia, akkor oly időszakokban, amikor a külső nyomás csökken, a belső nyomóközegben jelentékeny veszteség keletkezhet azáltal, hogy a közeg a tömítési helyen kiáramlik, ami nem csak a 35 gazdaságosságot rontja, hanem még egyéb hátrányokkal is jár. így különösen az a hátrány mutatkozik, hogy a gépet körülvevő közegben örvénylő áramok lépnek fel és ez a közeg meg is fertőztetik, 40 amit különösen akkor kell kerülni, ha víz alatt dolgozó szivattyúról van szó. Előnyösebb tehát a gép tokjának belseje és az azt körülvevő tér között állandó nyomáskülönbséget fenntartani, 45 melynek mindig magasabbnak kell len nie, mint az előforduló maximális külső nyomásnak. Ily módon a nyomóközegnek a gép tokjából való kifolyását minden esetre korlátozhatjuk, sőt rendszerint tel 50 jesen meg is akadályozhatjuk. Szükséges azonban, hogy alkalmas tömítésről gondoskodjunk és ha ezt a tömítést egy bizonyos, a fentiekben jellemzett nyomás alá helyezzük és a belső és külső tér kö-55 zötti meghatározott nyomáskülönbség alkalmazásával kombináljuk, akkor a feladat tökéletes megoldását kapjuk. Ha az ilyen tömítést oly helyen alkalmaznék, ahol a belső és külső tér közötti nyomáskülönbség ingadozik, akkor a tömítés f úgy hatna, mint egy önműködő, rúgóval terhelt szelep és rendeltetésének nem felelhetne meg. Abban az esetben pedig, ha a gépet körülvevő nyomás sokkal ma gasabb volna, mint az, amely a tok bel- t sejében uralkodik, akkor a tömítőszerkezet lemezeit a túlságos súrlódás tönkretenné. Ebből következik, hogy a nyomáskülönbségnek és a tömítő nyomásnak egymásnak meg kell felelnie. 7 A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezésnek néhány foganatosítási alakját példaképen tünteti fel. Az 1. és 2. ábrán két foganatosítási alak látható egy elektromotor hosszmetszetén, 7 a nyomás szabályozására és a tömítésre szolgáló berendezéssel. A 3. és 4. ábra egy-egy telepet mélykúíszivattyún tüntet fel, melynél a nyomás szabályozó a föld szine felett van elren- §| dezve. Az 5. és 6. ábra forgó dugattyúval bíró szivattyút mutat tengelyirányú metszetben és keresztmetszetben. A 7—9. ábrán különböző típusu centri 8í íugálszivattyúk hosszmetszetei vannak feltüntetve, melyek mindannyian a nyo más szabályozására szolgáló berendezésekkel vannak ellátva. A 10. ábra a tömítőszerkezet egy fogana- 9C tosítási alakját nagyobb léptékű metszetben szemlélteti. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alakoknál (1) az elektromotor tokja, (2) annak tengelye, (8) rótora és 95 (7) státora. A (3) tömítő tárcsa azon a helyen van beillesztve, ahol a (2) tengely az (1) tokba hatol, míg a (4) tömítő tárcsa a (2) tengellyel van összekötve. A tárcsákat az (5) rúgó szorítja; egymás- 10 hoz, melynek feszültsége a (6) csavaranya segélyével változtatható. Ami különösen az 1. ábra szerinti foganatosítási alakot illeti, ennél megjegyzendő, hogy a motornak (1) tokjába a 10; (9) cső van bevezetve, mely a tok belsejében elrendezett és a (11) szabályozó szerkezet hatása alatt álló (10) szelephez nyomás alatt levő gázt, pl. levegőt vezet. A (11) nyomásszabályozó a (12) tokból és ii( a tokban kifeszített (13) membránból áll, mely a (10) szelepnek (10') orsójával van összekötve. A (11) nyomásszabályozó tokjának belseje a (14) nyíláson át a mótor (1) tokjának belsejében, a (15) csőtolda- llí