95889. lajstromszámú szabadalom • Torziós mérleg
Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95889. SZÁM. — VJI/d. OSZTÁLY. Torziós mérleg. Kog-betliantz M. Ervand mérnök Páris. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 11-ike. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi junias hó 14-ike. Az Eötvös Lóránt által javított, kéttömegű Coulomb-féle torziós mérleg újabban nagy szerepet játszik ásványok fekvésének felderítésénél, miután alkalmazása lehetővé teszi a mindig nagyon költséges kutató fúrások kiküszöbölését. Az altalaj tektonikus szerkezetének a torziós mérleg segélyével való meghatározására isogammákat, azaz a nehézségi erő vertikális komponensének egyenlő intenritású pontjait összekötő görbéket rajzollak. Ezt a vertikális komponenst pontállonásokból álló hálózat segélyével pontról?ontra állapítják meg, mely pontok mindígyikében az egy centiméternyi vízszintes >lmozdulásra eső növekedését határozzák neg, melyet a pont-állomásokban véghezvitt megfigyelések folyamán a mérleg-letlvasásokból számítanak ki Minden egyes pont-állomásban két érték I2 U d2 U —és —j— ismerete elegendő, ahol xdz dydz • ° J (x, y, z) a nehézségi erőnek potenciális üggvénye és (x, y, z) valamely kiindulási iontból az észak ós kelet felé, illetve fügélyesen lefelé mért koordinátákat jelölik 1. ábra). Az eddigelé ismeretes torziós mérlegek ét egyenes rudat tartalmaznak, melyek gymás mellett vannak elhelyezve és köös pontban rögzített szilárd platin-irriium torziós szálakra vannak felfii ijesztve. Az egyik rúd végén (A) súly van Ihelyezve (2. ábra), a másik rúd végére edig, bizonyos mélységben, az (A) súlysai egyenlő (B) súly van felfüggesztve. d2 U Ezek a mérlegek azonban a két d2 U értéket csak a többi — és — dxdy dy2 dydz d2 ü 3— derivált függvényekkel együttesen adják dx d2 ü . d3 U meg. Hogy a dxdz é S dydz értékeket me g" kapjuk, négy ismeretlen, elsőfokú, lineáris 40 egyenletrendszert kell megoldanunk, melyek az alábbi képletekkel jelképezhető, derivált függvények: Ux,z = d2 U ;Uy,z dxdz UD = d2 U T T d2 U ; llx,z = dydz d2 U d2 ü dxdy dy2 dx2 A torziós mérlegeknek általános ismert elmélete az (A) azimutban fekvő mérlegrúd egyensúlyi állapotát a következő egyenlet fejezi ki: T = 4 — (UD sin 2* 2 Ux y cos 2a) + 45 2 t 50 (Uy z cos x — Ux z sin a.) Ahol (T) jelöli a mérlegrúdnak szögélhajlását, (m) a mérlegbaroik végén elrendezett tömeget, (h) a mérlegkarokon elhelyezett tömegek közötti niveaukülönbsé- 55 get, a mérlegkar hosszát ós (t) a platinszál torziós együtthatóját és végül (K) a rendszer tehetetlenségi nyomatékát, a platinából készült torziós szállal összeeső függélyes tengelyre vonatkoztatva (Ambronn, 60 Methoden der angewandten Geophysik 1926, 20 oldal). Minthogy a skála 0-pontja a torziós szál molekuláris állapotváltozásai folytán nem állandó, összesen öt ismeretlenünk van, még pedig az említett 65 zérus és a derivált négy függvény; egy rúddal bíró mérleg tehát minden egyes
