95889. lajstromszámú szabadalom • Torziós mérleg

Megjelent 1929. évi november Iió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 95889. SZÁM. — VJI/d. OSZTÁLY. Torziós mérleg. Kog-betliantz M. Ervand mérnök Páris. A bejelentés napja 1927. évi junius hó 11-ike. Franciaországi elsőbbsége 1926. évi junias hó 14-ike. Az Eötvös Lóránt által javított, két­tömegű Coulomb-féle torziós mérleg újab­ban nagy szerepet játszik ásványok fekvé­sének felderítésénél, miután alkalmazása lehetővé teszi a mindig nagyon költséges kutató fúrások kiküszöbölését. Az altalaj tektonikus szerkezetének a torziós mérleg segélyével való meghatáro­zására isogammákat, azaz a nehézségi erő vertikális komponensének egyenlő inten­ritású pontjait összekötő görbéket rajzol­lak. Ezt a vertikális komponenst pontállo­násokból álló hálózat segélyével pontról­?ontra állapítják meg, mely pontok mind­ígyikében az egy centiméternyi vízszintes >lmozdulásra eső növekedését határozzák neg, melyet a pont-állomásokban véghez­vitt megfigyelések folyamán a mérleg-le­tlvasásokból számítanak ki Minden egyes pont-állomásban két érték I2 U d2 U —és —j— ismerete elegendő, ahol xdz dydz • ° J (x, y, z) a nehézségi erőnek potenciális üggvénye és (x, y, z) valamely kiindulási iontból az észak ós kelet felé, illetve füg­élyesen lefelé mért koordinátákat jelölik 1. ábra). Az eddigelé ismeretes torziós mérlegek ét egyenes rudat tartalmaznak, melyek gymás mellett vannak elhelyezve és kö­ös pontban rögzített szilárd platin-irri­ium torziós szálakra vannak felfii ij­esztve. Az egyik rúd végén (A) súly van Ihelyezve (2. ábra), a másik rúd végére edig, bizonyos mélységben, az (A) súly­sai egyenlő (B) súly van felfüggesztve. d2 U Ezek a mérlegek azonban a két d2 U értéket csak a többi — és — dxdy dy2 dydz d2 ü 3— derivált függvényekkel együttesen adják dx d2 ü . d3 U meg. Hogy a dxdz é S dydz értékeket me g" kapjuk, négy ismeretlen, elsőfokú, lineáris 40 egyenletrendszert kell megoldanunk, melyek az alábbi képletekkel jelképezhető, derivált függvények: Ux,z = d2 U ;Uy,z dxdz UD = d2 U T T d2 U ; llx,z = dydz d2 U d2 ü dxdy dy2 dx2 A torziós mérlegeknek általános ismert elmélete az (A) azimutban fekvő mérleg­rúd egyensúlyi állapotát a következő egyenlet fejezi ki: T = 4 — (UD sin 2* 2 Ux y cos 2a) + 45 2 t 50 (Uy z cos x — Ux z sin a.) Ahol (T) jelöli a mérlegrúdnak szögél­hajlását, (m) a mérlegbaroik végén elren­dezett tömeget, (h) a mérlegkarokon elhe­lyezett tömegek közötti niveaukülönbsé- 55 get, a mérlegkar hosszát ós (t) a platinszál torziós együtthatóját és végül (K) a rend­szer tehetetlenségi nyomatékát, a platiná­ból készült torziós szállal összeeső függé­lyes tengelyre vonatkoztatva (Ambronn, 60 Methoden der angewandten Geophysik 1926, 20 oldal). Minthogy a skála 0-pontja a torziós szál molekuláris állapotváltozá­sai folytán nem állandó, összesen öt isme­retlenünk van, még pedig az említett 65 zérus és a derivált négy függvény; egy rúddal bíró mérleg tehát minden egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom